Petőfi Sándor Szabadszálláson született

Előszó

Részlet:
"A magyar Nagy-Alföld délibábos rónáján, a Kiskunságban fekvő Szabadszálláson, egy zsúpfödeles ház szobájába leszállt egy szikra s a magával hozott különleges adottságaival költővé és szabadságharcossá vált, hogy lángelméjének sajátos szellemi alkotásaival mint egy fénylő csillag örökké ragyogjon ne csak a magyarság, de az egész kultúrvilág egén.
Petőfi Sándor ez, az 1848-as magyar szabadságharc glóriás alakja, kinek fejét a soha el nem halványuló dicsfény koszorúja övezi, míg magyar él a Földön.
Ismeri őt Kelet és Nyugat, Észak és Dél; de titánlelkű ifjú alakja is ott él a szabadságszerető népek örök emlékezetében, s mint egy örökégő fáklya hírdeti a szabadság örökszép eszméjét.
Ifjú alakja csodálatos szellemi tehetségével talán ezért is finomodott ki eszményképpé.
Petőfi maga is megérezte ezt:
"Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő fiadnak,
Anyám, soká, örökkön él!"
írja 1843-ban "Jövendölés" című költeményében.
Petőfi csodálatos költői tehetségével nem tudott csupán a költészetnek élni. Figyelme teljes odaadásával kísérte a korabeli szabadságmozgalmak politikáját is -, így elsősorban a magyart. Ő is tagja az 1848-as magyar márciusi ifjúságnak, sőt vezéralakja. Ám, a szabadságmozgalmat követő harcnak 1849 második felében - amint az ismeretes - napjai leáldoztak, s az időkben még csak gondolni sem lehetett arra, hogy az 1848-as magyar szabadságmozgalmak lánglelkű költőjének csak életrajzát is átmentse az irodalom a jövő számára.
Ám, az 1860-as évek az enyhülés jelét mutatták, amikor is, mind jobban előtérbe lépett Petőfi Sándor életének teljes feltárása iránti vágyakozás.
Először Jókai Mór, a költő legjobb barátja ír Petőfiről a Vasárnapi Újság egyik számának vezércikkében, s határozottan kifejezi, hogy a költő Kiskunságban született." Vissza