Petőfi Sándor válogatott versei

Fülszöveg

PETŐFI SÁNDOR
Kiskőrös 1823 - Fehéregyháza 1849

Családja szlovák eredetű. Szülei Petrovics István és Hrúz Mária voltak. Apja mészáros mesterséggel foglalkozott. Anyja férjhezmenetele előtt cselédlány volt. Az apa szigorúan nevelte fiait.
A család anyagi helyzetének megalapozása után Félegyházára költöztek. Gyermekkora meghatározó emlékei is e helyhez fűződtek.
Egyre vagyonosodó apja Kecskemétre adta az Evangélikus Iskolába. (1828-31). 1831-ben a család már Szabadszálláson élt. így került a sárszentlőrinci iskolába. (1831-33)
Tanulmányait ezt követően Pesten (1833-35), Ászódon (1835-38), Selmecbányán (1838-39) és 1841-től Pápán folytatta. Az aszódi évek alatt (13 évesen) kezdett versírással foglalkozni.
1839-ben a Pesti Nemzeti Színháznál színházi szolgai és statisztai állásban alkalmazták.
Májusban már Ostffyasszonyfán volt házitanító. Ősszel katonának állt. Betegsége miatt 2 évvel később obsitot kapott.
1842-43-ban Debrecenben ismét színészettel próbálkozott. Igen sanyarú körülmények között élt. Gyalog Pestre indult. Ott ismerkedett meg a kor haladó szellemű fiataljaival. Csatlakozott a Pilvax Kávéház radikális forradalmi köréhez. Erősen foglalkoztatta a haza és a népszabadság gondolata. Lelkesedett a francia forradalomért. Fiatal írókkal szervezte a Tízek Társaságát az ország szellemi életének irányítására. Szándékuk csalódással végződött.
1847-ben örömmel olvasta Arany művét a Toldit és életreszóló barátságot kötöttek. Ebben az évben vette feleségül Szendrey Júliát. Életének további állomásai: Koltó, Nagyszalonta, Kolozsvár. Ekkor már a hazai forradalom gondolata foglalkoztatta leginkább. 1848. március 15-én már ismét Pesten volt. A Nemzeti dal megírásával lelkesítette a pesti polgárokat. Bem tábornok seregében először segédtisztként majd őrnagyként szolgált. A harc végsőkig való folytatását szorgalmazta. A fehéregyházi csatában (VII. 31.) máig tisztázatlan körülmények között elhunyt.
Halálát a nép nehezen fogadta el, bujdosásáról sokáig szőttek legendákat. Vissza