János vitéz

Előszó

Jelen kiadás a Kerényi Ferenc szerkesztette szöveggondozott és népszerű kiadásra támaszkodik, amely a könnyebb befogadást szem előtt tartva modernizálta a helyesírási eltéréseket, de megőrizte a nyelvjárási és prozódiai jellegzetességeket. Azokban az esetekben tehát, amikor a korszerűsítés, például a hangzóhosszúságok módosítása befolyásolja a vers zeneiségét, a rím vagy ritmus megváltozását okozná, eltekintettünk a szavak átírásától, s a szóban forgó kifejezéseket a költő eredeti helyesírásával közöltük. Ebből következőleg előfordul, hogy bizonyos szavak többféle alakban is szerepelnek: például: míg-mig, illyet-ilyet, kerül-kerűl, hosszu-hosszú stb. A fent említett kiadástól két helyen tértünk el: a "Hogy elpanaszold, ha rosszul bánik veled" illetve a "Gazduramnak ugyis rossz a csillagzatja" sorokban a rosz kifejezést rosszra javítottuk, mivel verstanilag nem láttuk indokoltnak a megőrzést, a korszerűsítő átírás mellett döntöttünk.
A szómagyarázatok összeállításával az volt a célunk, hogy akár a tizenéves olvasók is szülői és tanári segítség nélkül, a jegyzetekre támaszkodva önállóan értelmezni tudják a szöveget. Ezért magyarázatokat fűztünk a régies ragozású szóalakokhoz, pl. vagyon, sugára; a nyelvjárási szavakhoz; a paraszti életformára vonatkozó vagy a ma már kevéssé használt kifejezésekhez, pl. suba, kökényszem, gerlice; a szólásokhoz, állandósult szókapcsolatokhoz, pl. hetedhét országon túl, vásott rá a foga; illetve az olyan kifejezésekhez, melyek értelmezése kulturális többlettudást vagy történelmi háttérismereteket feltételez: pl. hétlófarkú basa, Dárius kincse. Magyarázatainkban sok helyen a János vitéz kritikai kiadásának jegyzetapparátusára, illetve a Petőfi-szótárra támaszkodtunk.
Mivel kötetünkkel szélesebb olvasóközönséget célzunk meg, ezért feltételezhető, hogy sokaknak a legtöbb szómagyarázatra nincsen szükségük, ezért rendeztük jegyzeteinket lábjegyzet helyett a kötet végére ábécésorrendben. Vissza