Előszó | 5 |
SZAKASZ | |
A mű-ösztön első kisérletei (1838-1842) | |
A hagyomány sodrában - A kor közlyrája és a stil-örökség Magyar költő-elődök hatása. Idegen költőké: | 9 |
Az egyénitő élmény jelentkezése - Élmény és lyrai inventio. A daltehetség. Az első népdalok | 15 |
A művészi épség ösztöne - Az ép műérzék bizonysága: átdogozásai. Az ép stil-ösztön bizonysága: műfordításai | 20 |
MÁSODIK SZAKASZ | |
A lyrai szerepjátszás kora (1842-1844) | |
A nyilvánosság vágya s a közönség visszahatása - Becsvágy, szereplő hajlam | |
Első közönsége: diáktársak, önképzőkör. A szerepjátszás első jelei. Rokonsága Csokonaival | |
A növekvő nyilvánosság visszahatása alakitó hajlamára | 29 |
Az igazi Petőfi - (1842/43) Első nagy élménye: elszakadás az otthontól, katona-, színész emlékek. Az állandó egyéni alap megnyilatkozása: komoly önarckép. Lyrai hiányérzet: szerelemvágy és szerelemköltői becsvágy | 37 |
A szerepjátszás felé - 1842/43 Halálvágy, mi ebben a lyrai igazság? Életmámor, mi a lyrai igazság ebben? | 43 |
A Petőfi-szerep - (1844) A kedélyszin átváltása. Önarckép. Bordal. Heinéskodás | 46 |
Művészi erők a játék alatt - Lyrai tárgyilagosság. Húmor.Tréfás ön-genre. Fesztelenség | 52 |
Genrekép: a szerepjátszás egyik klasszikus eredménye - Vonzalma a furcsa alakokhoz részeg-typusokhoz. Előadási formák: játszatás, jellemzés, elbeszélés, anekdota. Az életkép felé. Petőfi és Béranger | 54 |
Népdal: a szerepjátszás másik remeke - Alkalmi hatások (62-70) - Lyrai egyénisége viszonya a népdal műfajához - Genredal,jönarckép-dal, magyar műdal, népdalutánzások Petőfi és Arany népiessége, van-e fokozatos fejlődés népdalválfajaiban? Miben áll népiessége? Költői stilje fejlődése 1842-44. Népies-e a nyelve? Gondolat-formák népiessége - A népdal műfaji jegyei. Különbségek Petőfi népdalai s az igazi népi dal között | 62 |
A táj-typus, mint lyrai kifejezés - Az alföld | 102 |
A hazafias lyra kezdetei - Az egykorú sablon. Egyénibb hangok | 106 |
Szerepjáték elbeszélésben. Stilszerep: A helyzet kalapácsa. Műköltő a naiv elbeszélő szerepében: János vitéz | 112 |
Visszatekintés (1842-44) - Életkörülmények, jellem, egyéni költői tehetség. A népdal, mint Petőfi eddigi fejlődésének klasszikus összefoglalása. Helye az irodalmi fejlődésben. Élet és irodalom összeegyeztetése. Korszakos jelentősége a költői stil történetében. Népiessége valódi értelme - Viszonya elődeihez, kortársaihoz. A kritika | 115 |
HARMADIK SZAKASZ | |
A lyrai személyesség forrongása (44 végétől 46 őszéig) | |
A válság tünetei - a továbbfejlődés ösztöne, a szerelemvágy forrongása. Reactio a népdal-szerelmekre. Szerelem gyötrelme. Czipruslombok | 135 |
Túlhaladt műfajok: genre és népdal - Az előbi korszak klasszikus műfajai leszorúlnak | 145 |
Az önarckép új vonásai - Az embermegvetés első nyomai. A költő pálya csalódásai | 149 |
Ami nem veszett ki - A Heinei szerkezet | 155 |
A szerelemvágy újabb kudarca - Szerelem Gyöngyei: a lyrai állapot meddősége s ennek következményei: a kedélysötétedés jelei, a forradalom-tanulmányok nyoma | 156 |
A "Felhők" felé - A kedélyborulat története 1845-ön át. Lélektani okok A kedélyszín korszakos újraváltása. Irodalmi hatások, korábbiak és aktuálisak. Shakespeare, Byron, Shelley | 163 |
A válság tetőpontján "Felhők" - Filozófia? A népdal szélső tagadása. A disszonancia műformái. Kivételek | 185 |
A "Felhők" körül - Az őrült s a Felhők-kel egykorú néhány költemény. A pesszimista póz | 194 |
A válság tünetei a lyrán kívüli területen - Petőfi prózája s az Uti jegyzetek. A szökevények. A hóhér kötele. Tigris és hiéna. Szerelem átka. A szerelmes tenger.Szilaj Pista. Salgó | 199 |
A gyógyulás útján - A lábbadozás hangulata. A tavaszodó természet hatása. A továbbfejlődés rugói. A politikai gondolat | 217 |
Visszahatás a korszak izgalmaira. Hangulatköltészet - Cselekvő izgalom, passziv visszaesés. Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty hangulatlyrája. Petőfi eredetisége velök szemben. Az előbbi korszak rokon jelenségei - A Felhők-korszak hangulatlyrája, jellemző jegyei, változatosság e jegyek hierarchiája szerint. lyrai anyag szerint. A hangulat tárgyi kivetődése: genre, tájhangulat, életkép. - Tündérálom. Egy új nagy ihlet uralma felé - Hazafias lyrája. A politikai gondolat fejlődése | 222 |
NEGYEDIK SZAKASZ | |
A lyrai személyesség első korszaka (46 őszétől a márciusi napokig) | |
Első rész. A szerelmi élmény ihlete | 257 |
Júlia - Ingadozó kétértelműsége. Naplója tükrében. Petőfi költeményeiben - Petőfi viselkedése | 257 |
"Ez bennem a legelső szerelem" - Az azonosság fenntartása. Múlt és jelen egyeztetése. Az aktuális érzelem korlátlan uralma. mi a személyesség? | 272 |
Személyes jelleg a lyrai anyagban - Az élmény-anyag. Szerelmi és politikai ihlet viszonya. A dal időszaki feltűnése. | 275 |
Személyes jelleg a műalakban - A naiv daltól a "személyes dal" felé. A dal időszaki feltűnése. bevégző dalfordulattal - A személyes dal műfaji sajátságai | 281 |
Közbevetőleg egy külön dalcsoport - Nem Júliára vonatkozó, nem politikai és nem népies irányú személyes dalok: önszemlélet, múltszemlélet, elmélyedő hangulat dalai | 296 |
A daltól a "lyrai költemény" felé - "Dal" és "lyrai költemény" A versforma tanúlságai - Dal-anyagú költemények: a dal-anyag ódai áthevülése - a megindító érzelem cselekvéssé hevülése - epigramm-szerkezetű dal-anyag - Lyrai költemények: az élmény közvetlen lyrai kiélése - lyrai következményeinek tárgyi idomba kivetítése - lyrai retrospectio átfogó önszemléletek, filózófiai felemelkedés - Szerelmi lyrája tanúlságai | 300 |
MÁSODIK RÉSZ. A POLITIKAI GONDOLAT IHLETE | 327 |
Hatások: - Széchenyi. A liberális közhangulat. Politikai költők, Shelley | 327 |
A lyrai anyag- Uj hazafiság: kritikai szellem. A szabadság gondolatköre. Közös alap: az erkölcsi ihlet | 334 |
Politikai próza, politikai lyra. - A politikai költészet veszedelmei. Időszerű programm | 344 |
A reform-hazafiság ihlet-köre - Támadó attitude, a "haragos Petőfi" - Gúny.Húmor Önszemlélet. Szubjektív visszahatások | 348 |
A szabadság-eszme ihlet köre - A hiányérzet formakeresései: történeti vonatkozású lyrai képek - rabság és szabadság allegoriái, irányzatok életkép: úr és szegény - Jellem-lyra - A cselekvő vágy látomása, jóslalok - Visszatekintés | 357 |
HARMADIK RÉSZ. SZABAD IHLETEK | 381 |
Az állandó egyéniség spontán önkifejezése. - Az alanyiság szemléletbe ömlése - ihlet-emlékei újraélései - múltjával foglalkozása - életbölcsesség leszűrése | 381 |
A személyesség alkalmi megnyilatkozásai - Pillanatnyi lyrai reactiók. Ihlet és kifejezés állandó egyidejűsége | 388 |
Tárgya lyra - Alakrajzok - Életképek - Tájas életképek - Tájképek - Alaki ihlet, stil-reproductiók - Összefoglalás | 393 |
Lyrai személyesség a lyrán kívüli területen - A költő lyrai érdekeltsége: Szécsi Mária - Bolond Istók - Nevelő célzatú népiesség: A nagyapa, A fakó leány s a pej legény - Politikai célzatú népiesség: Lehelvezér. Politikai szatíra: A táblabíró - Util levelek | 413 |
ÖTÖDIK SZAKASZ | |
A lyrai személyesség második korszaka | |
A cselekvés izgalmai közt. (Márciustól végéig) | |
A politikai szereplés izgalmai - A politikai élmény politikai népiesség legszerencsésebb formája a politikai élmény ihlete | 441 |
A költő, mint egy erkölcsi közösség szószólója - Az erkölcsi közösség képviselete megtámadóival szemben - A cselekvő részvétel költészete - Személyes különállás, a lyrai felkészültség fölénye: tettvágy, hit, hazafiság - Pártpolitikai különállás: királygyűlölet, a , A Petőfi beszéltetés - Politikai dal, csatadal - Ember és polgár - Kard és lant - Tárgyi kivetítés: Az apostol - Visszapillantás | 447 |
Szabadihletek. Család, szülőföld, gyermek-emlékek - Júlia: a szerelmi érzés spontán megnyilatkozásai - szabadság-szerelem viszonos ihlete - szerelmi élmények emlék-idézése - Visszapillantás | 486 |
Emlékeztető - A főbb észleletek összefoglalása, végigpillantás a költő fejlődésén | 497 |
Függelék. Jegyzetes tárgymutató | |
Tájékoztatás | 509 |
Névmutató | 587 |
Tartalomjegyzék | 593 |