Fülszöveg
„ ezhozzám utolsó levele Petőfinek. Mező-Berényből Váradra, s onnan Erdélybe ment, hogy Bemhez csatlakozzék; de útját nem Szalontának, hanem Ugrónak vette, mely falu attól oldalvást esik. Ott a papnál volt megszállva, s a pap néhány sorban megírta nekünk, az ő megbízásából, hogy köszönt, és hogy megy Erdélybe. Ez volt utolsó izenete. Miért nem jött Szalontára? Mert Serényből Váradra egyenesebb amúgy ső sietett-meghalni!" - Arany János, 1858
„Petőfi azt hitte, hogy az ő sötét, kis Magyarországa nagyságoson végigcsinálhatja Franciaország minden világrengető megmozdulását;-két-három forradalom eseményét és tanulságát akarta ráhúzni arra a kis országra, mely igazában forradalmat se akart. Siratnivaló komolysággal s bolond-szép buzgalommal játszotta Pesten a jakobinus-vezér szerepét Petőfi." - Ady Endre, 1910
„PetőfiSándor, Tégedet ünnepel//\ jajgató nép s a süket Elnyomás,/De nagy lelked tüzét, az Eszmét, / Cifra, hideg lobogós takarja.//Ó, ünnepelvén, mélyre temetnek el!/Petőfi...
Tovább
Fülszöveg
„ ezhozzám utolsó levele Petőfinek. Mező-Berényből Váradra, s onnan Erdélybe ment, hogy Bemhez csatlakozzék; de útját nem Szalontának, hanem Ugrónak vette, mely falu attól oldalvást esik. Ott a papnál volt megszállva, s a pap néhány sorban megírta nekünk, az ő megbízásából, hogy köszönt, és hogy megy Erdélybe. Ez volt utolsó izenete. Miért nem jött Szalontára? Mert Serényből Váradra egyenesebb amúgy ső sietett-meghalni!" - Arany János, 1858
„Petőfi azt hitte, hogy az ő sötét, kis Magyarországa nagyságoson végigcsinálhatja Franciaország minden világrengető megmozdulását;-két-három forradalom eseményét és tanulságát akarta ráhúzni arra a kis országra, mely igazában forradalmat se akart. Siratnivaló komolysággal s bolond-szép buzgalommal játszotta Pesten a jakobinus-vezér szerepét Petőfi." - Ady Endre, 1910
„PetőfiSándor, Tégedet ünnepel//\ jajgató nép s a süket Elnyomás,/De nagy lelked tüzét, az Eszmét, / Cifra, hideg lobogós takarja.//Ó, ünnepelvén, mélyre temetnek el!/Petőfi Sándor, ámde azért nyugodj:/Az Eszme ég az elnyomottak/ Büszke szivében örök dalodra." - JózseF Attila, 1923
„Petőfi neve a magyar tudatban egyértelmű a költővel. Eleven volta a legszebb bizonyítéka annak az egyébként sokszor tagadott ténynek, hogy a magyarság meg tudja becsülni irodalmi nagyjait." - Szerb Antal, 1934
„Megkezdődött az »agitáció«, ami az ilyen választáson, amióta a világ világ, han-gulat-teremtést, lélekvásárt jelent, bármi áron. A költő becsülte a népet, nem hazudott, nem itatott. Az ellentábor öntötte a bort és a rágalmat. Van, amikor az aljasság is elismerést vív ki, a lényeget oly remekül-pontosan célba lövi. Magyarország legizzóbban nemzeti republikánusa ellen a fő választási jelszó az volt, hogy az orosz cárt akarja behozni királynak." - Illyés Gyula, 1948
„A költő nem olyankor arisztokratikus, amikor rá szokták fogni (elefántcsonttorony, elitizmus), ilyenkor nem arisztokratikus, hanem csak gyáva és gőgös: elbújik a rábízattak elől. Petőfi Sándor, a vérdemokrata, nagyon is arisztokratikusan élt, mert halálig komolyan vette a saját tehetségét, küldetését és a rábízottakat: népet, nyelvet, verset, magát a költészetet. A grófságát." - Kemény István, 2009
„A legjobb alkalmam volna rá most, megszerettetni magamat veletek azáltal, ha az egekig magasztalnálak benneteket, hogy ti kunok, ti ilyen meg ilyen dicső, páratlan, hasonremek emberek vagytok? Ha én azt amúgy hosszas kacskaringósan kikanyargat-nám, tudom, nem esnék rosszul egyikteknek sem, sőt közületek többen megsimítanák a bajuszokat és a hajókat s azt mondanák: »ejnye, mégis derék ember ez a Petőfi, tegyük meg követnek.« Hanem azt koránse várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-kéig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutya-alázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz."
Vissza