Előszó
Azok, kik Petőfit szeretik - s a művelt világon nincs ki közzéjük ne tartoznék! - régen várják a munkát, mely költői működésének fejlődését, geniuszának szárnybontását, röptét, emelkedését...
Tovább
Előszó
Azok, kik Petőfit szeretik - s a művelt világon nincs ki közzéjük ne tartoznék! - régen várják a munkát, mely költői működésének fejlődését, geniuszának szárnybontását, röptét, emelkedését elemezné, kimutatná ennek összefüggését életével, korával, környezetével, öröklött tehetségeivel, s akár Taine, akár Brandes, akár saját maga szempontjai szeritn megadnak legnagyobb költőnknek művészi jellemrajzát, amilyenekkel sokkal kisebb rangú költőikről - még többféle változatban is - dicsekedhetnek a többi nemzetek.
Nekünk, fájdalom, mai napig ez a kivánságunk nem teljesedett. nem találkozott még egy congenialis lélek, mely elegendő tudással, felfogással, szorgalommal s lelkesedéssel birt volna, hogy híven elénk állitsa azt a képet, mely valamennyiünkben él s eddig csak nem találta meg a szószólót, ki kifejezze, azt az ecsetet, mely kidomboritsa, azt a philosophust, ki egybefoglalja s összegezze az ő emberi és költői alakját. Történtek ugyan egyes buzgó, gyakran nagyon érdemes kisérletek e téren, de ezek inkább az emberre, vagy működésének egyes részleteire vetettek világosságot, s vagy nagyon nagy sulyt helyeztek mellékkörülményekre, vagy, bár helyes szempontokat adva, a bizonyitás, összehasonlitás, meggyőzés munkájától visszarettentek.
Vissza