| A költő szülei | 3 |
| A Petrovics-család | |
| A költő nagyatyja | |
| Apja és anyja | |
| Házasságuk | |
| Jellemök | |
| Mit örököl tőlök? | |
| Szüleinek befolyása életére és költészetére | |
| Családfája apai részről | |
| Születésének körülményei | 18 |
| Szülei lakása Szabadszálláson | |
| Kis-Kőrös | |
| Szülőháza | |
| Születése, keresztlevele | |
| Szülővárosáról szóló viták 1857 és 1872-ben | |
| Kis-kúnságinak tartotta magát | |
| Ennek okai | |
| Gyermek-évek | 34 |
| A félegyházi bérlet | |
| Szabadszállási bérlet | |
| Második félegyházi bérlet | |
| Petrovics István vagyont szerez Szabadszálláson | |
| A költő gyermekkora Félegyházán | |
| Adomák | |
| Olvasni tanúl Kis-Kőrösön | |
| Iskolába jár Félegyházán | |
| Kecskeméten tanúl két és fél évig | |
| Szülői Szabadszállásra költöznek | |
| Tanúl Szabadszálláson | |
| A szent-lőrinczi algymnasiumba megy | |
| Iskolai élet Szent-Lőrinczen | |
| Fejlődő tulajdonai | |
| A férfi vonásai a gyermekben | |
| Lakása Hittignél | |
| Hittig Amália | |
| Pesten tanúl 1833/34-ben az evang. és 1834/35-ben a piarista gymnasiumban | |
| Tanuló-évek Aszódon | 64 |
| Aszód | |
| Az aszódi algymnasium | |
| A tanítás módszere | |
| A költő tanulása | |
| Évi eredmények | |
| Öcscse, István | |
| Iskolai évei | |
| Tanulói csínyek | |
| Rajza és írása | |
| Önmívelődése, olvasmányai | |
| Költői hajlamok | |
| Kinézése | |
| A gyermekből ifjú lesz | |
| Színészek Aszódon | |
| Színész akar lenni | |
| Ennek következményei | |
| Bizonyítványai | |
| Eredmények | |
| Valedictio | |
| Selmeczen | 97 |
| Szülőinek vagyoni helyzete | |
| Bukásuk okai | |
| Sándor katona akar lenni | |
| Selmeczre megy | |
| Tanárai | |
| Tanítás módszere | |
| Tanulásbeli hanyatlása | |
| Ennek okai | |
| Kedvelt tárgyai | |
| Német színészek Selmeczen | |
| Félévi eredmény | |
| Önművelődése | |
| A "nemes magyar társaság" | |
| A "tót irodalmi kör" | |
| Munkálkodása a magyar társaságban | |
| Szeberényi Lajos | |
| A költő külseje | |
| Szeberényi megjegyzése a költői természetről | |
| Ennek czáfolata | |
| Lakótársai | |
| Az eredmények hatása 1830/40 között | |
| Sikertelen kísérletek | 131 |
| Apja kitagadja | |
| Elhatározása | |
| Odahagyja Selmeczet | |
| Útja Pestig | |
| Találkozása apjával | |
| Megszökése | |
| Statista a nemzeti színháznál | |
| Salkovics Péterhez megy Ostfi-Asszonyfára | |
| Szünidei élet | |
| Tóth Róza | |
| Hozzá írt költeményei | |
| Orlayhoz írt költeménye | |
| Váratlan fordulat | |
| Salkovics elhatározásának okai | |
| Katonának áll | |
| Ennek közelebbi okai | |
| Katonaélet költeményeiben | |
| A közlegény | 160 |
| Katonáskodása Sopronban 1839/40 telén | |
| Külseje | |
| Büszkesége | |
| Adomák | |
| Nehéz szolgálata | |
| Részletek katonai szolgálatából | |
| Barátai: Orlay, Nagy Imre, Lantay Sándor, Pákh Albert | |
| Olvasmányai | |
| Versei | |
| Szavalása | |
| Szokásai | |
| Jövőjében vetett hite | |
| Látogatása Pozsonyban | |
| Bucsú czímű költeménye | |
| Masirozás Gráczba | |
| Levele Nagy Imréhez | |
| Betegsége | |
| Kupis Vilmos | |
| Hozzá írt költeményei | |
| Dr. Römer | |
| Kiszabadulása | |
| Előszőr Pápán | 195 |
| Ujra Sopronban | |
| Orlayhoz megy Pápára | |
| Tanuló Pápán | |
| Szakít a tanulói pályával | |
| Elhagyja Pápát s Pozsonyba megy | |
| Tervei | |
| Otthon; színészkedésa a nagy szünidőn | 208 |
| Útja Pozsonyba | |
| Színésztársaságot keres | |
| Haza megy | |
| Levele Szeberényihez | |
| Selmeczre megy | |
| Élete otthon | |
| Elmegy hazúlról | |
| Színészkedése Tolnamegyében | |
| Felhagy a színészettel | |
| Ennek okai | |
| Újra Pozsonyban | |
| Pápára megy | |
| A pápai deák | 223 |
| Tanuló Pápán | |
| Évi eredmény | |
| Tanúlmányirat | |
| Schiller, Claudius, Matthisson, Heine és Lenau | |
| Olvasmányai | |
| Működése a képzőtársaságban | |
| Mint szavaló | |
| Bíráló tag | |
| A borozó az Athenaeumban | |
| Színészek Pápán | |
| Érdeklődik Szathmáriné iránt | |
| Czikke a Regélő-ben | |
| Szín és való czímű költeménye | |
| Pápai élete | |
| Tanító Horváthéknál | |
| Lenke sírján cz. költeménye | |
| Lakása | |
| Szokásai | |
| Adomák | |
| Barátai | |
| Kozma Sándor | |
| Lantay, Demjén, Ács Károly, Bárány Gusztáv, Kerkápoly, Kolmár József | |
| Barátsága Jókaival és Orlayval | |
| Pályadíjak a képzőtársaságban | |
| Örömünnep | |
| A nagy szünidő. Harmadszor színész | 257 |
| Látogatás Jókainál Komáromban | |
| A költő szüleinél Duna-Vecsén | |
| Mező-Berényben Orlaynál | |
| Időtöltés | |
| Útja Debreczenbe | |
| Útja a Hortobágyon át | |
| Hortobágyi korcsmárosné cz. dala | |
| Hazámban cz. költeménye | |
| Újra Duna-Vecsén | |
| Pápára megy | |
| Csalódása és levele Szeberényihez | |
| Harmadszor színész Sz.-Fejérvárt | |
| Élete Fejérvárt | |
| Megismerkedik Vörösmartyval és Bajzával | |
| A kecskeméti út | |
| Élete Kecskeméten | |
| Szerepei | |
| Keserűségei | |
| Csekély képessége a színészetre | |
| Jutalomjátéka | |
| Egy füzet költeményt akart kiadni | |
| A censor | |
| Kecskeméten írt költeményei | |
| Levele Szeberényihez és Bajzához | |
| Odahagyja Kecskemétet | |
| Pápán és Pozsonyban | 292 |
| Útja Pestre | |
| Újra Pápára megy | |
| Időzése Pápán | |
| Pozsonyba gyalogol | |
| Fekete Gábor nem fogadja be társulatához | |
| Levele Bajzához | |
| Nyomora | |
| Másolja az Országgyűlési Tudósítások-at | |
| Czikke a Regélő ellen | |
| Ismeretsége Lisznyaival, Bereczczel, Pompéryval, Kuthyval, Vahot Imrével és Degrével | |
| Vachott Sándor | |
| Az athenaeisták segélye | |
| Levele Szeberényihez | |
| Fekete befogadja | |
| Nagy Ignácz meghívása | |
| Pesten mint fordító | 312 |
| Megérkezik Pestre | |
| Lefordítja a Koros hölgy-et | |
| Élete Pesten | |
| Gödöllőre megy | |
| Lefordítja Robin Hood-ot | |
| Útja M.-Berénybe | |
| Pesten írt költeményei | |
| A debreczeni tél s a pesti út | 320 |
| Mező-Berényben | |
| Debreczenbe megy | |
| Komlósyhoz szegődik | |
| Levele Orlayhoz, Bajzához, Nagy Ignáczhoz | |
| Színészkedése Debreczen vidékén | |
| Betegsége | |
| Visszatér Debreczenbe | |
| Lakása Fogasnénál | |
| Debreczenről az Uti levelekben | |
| Egy telem Debreczenben czímű költeménye | |
| Összezördülése Pákh-kal | |
| Tanúlmányai | |
| Összeírja költeményeit | |
| Debreczenben írt költeményei | |
| Költői fejlődése 1839/44-ig | |
| Pákh jótállása | |
| Pesti útja az Uti levelek-ben | |
| Az egri kis papok közt | |
| Az Egri hangok | |
| Megérkezik Pestre | |
| Sikertelen fáradozása | |
| Vörösmartyhoz fordul | |
| A Nemzeti kör | |
| Tóth Gáspár | |
| A költő ismeretsége Várady Antallal | |
| Vahot Imre segédszerkesztőnek hívja meg | |
| Látogatása otthon | |