Petőfi életrajza I-III.

Tartalom

TARTALOM.
ELSŐ KÖNYV.
I. FEJEZET. A költő szülei.
Lap
A Petrovics-család. — A költő nagyatyja. — Apja és anyja. — Házasságuk. — Jellemök. — Mit örököl tőlök? — Szüleinek befolyása életére és költészetére. — Családfája apai részről ___ ___ ___ 3—17
II. FEJEZET.
Születésének körülményei.
Szülei lakása Szabadszálláson. — Kis-Kőrös. — Szülőháza. — Születése, keresztlevele. — Szülővárosáról szóló viták 1857 és 1872-ben. — Kis-kúnságinak tartotta magát. — Ennek okai ___ ___ ___ ___ 18—33
III. FEJEZET.
Gyermek-évek.
A félegyházi bérlet. — Szabadszállási bérlet. — Második félegyházi bérlet. — Petrovics István vagyont szerez Szabadszálláson. — A költő gyermekkora
Petőfi S. életrajza. I.
Félegyházán. — Adomák. — Olvasni tanúi Kis-Kőrösön. — Iskolába jár Félegyházán. — Kecskeméten tamil két és fél évig. — Szülői Szabadszállásra költöznek. — Tanúi Szabadszálláson. — A szent-lőrinczi algymnasiumba megy. — Iskolai élet Szent-Lörinczen. — Fejlődő tulajdonai. — A férfi vonásai a gyermekben. — Lakása Hittignél. •— Hittig Amália. — Pesten tanúi 1833/34-ben az evang. és 1834/35-ben a piarista gymnasiumban ._ ___ 34—63
IV. FEJEZET.
Tanuló-évek Aszódon.
Aszód. — Az aszódi algymnasium. — A tanítás módszere. — A költő tanulása. — Évi eredmények. — Öcscse, István. — Iskolai élet. — Tanulói csínek. — Rajza és írása. — Önmívelődése, olvasmányai. — Költői hajlamok. — Kinézése. — A gyermekből ifjú lesz. — Színészek Aszódon. — Színész akar lenni. — Ennek következményei. — Bizonyítványai. — Eredmények. — Yaledictio ___ 64—í)6
V. FEJEZET.
Selrueczen.
Szülőinek vagyoni helyzete. — Bukásuk okai. — Sándor katona akar lenni. — Selmeczre megy. — Tanárai. — Tanítás módszere. — Tanulásbeli hanyatlása. — Ennek okai. — Kedvelt tárgyai. — Német színészek Selmeczen. — Félévi eredmény. — Önművelődése. — A nnemes magyar társasági). — A «tót irodalmi kör». — Munkálkodása, a magyar társaságban. — Szeberényi Lajos. ^ A költő kül-
Lap
seje. — Szeberényi megjegyzése a költő természetéről. — Ennek czáfolata. — Lakótársai. — Az események hatása 1830/40 között ___ ___ ___ 97—137
MÁSODIK KÖNYV.
I. FEJEZET.
Sikertelen kísérletek.
Apja kitagadja. — Elhatározása. — Odahagyja Sel-meczet. — Útja Pestig. — Találkozása apjával. — Megszökése. — Statista a nemzeti színháznál. — Salkovics Péterhez megy Ostfi-Asszonyfára. — Szünidei élet. — Tóth Róza. — Hozzá írt költeményei. — Orlayhoz írt költeménye. — Váratlan fordulat. — Salkovics elhatározásának okai. — Katonának áll. — Ennek közelebbi okai. — Katonaélete költeményeiben ___ ___ ___ __ ___ ___ 131—159
II. FEJEZET.
A közlegény.
Katonáskodása Sopronban 1839/40 telén. — Külseje. — Büszkesége. — Adomák. — Nehéz szolgálata. — Részletek katonai szolgálatából. — Barátai : Orlay, Nagy Imre, Lantay Sándor, Pákh Albert. — Olvasmányai. — Versei. — Szavalása. — Szokásai. — Jövőjében vetett hite. — Látogatása Pozsonyban. — Búcsú czímű költeménye. — Masirozás Gráczba. — Levele Nagy Imréhez. — Betegsége. — Kupis Vilmos. — Hozzá írt költeményei. — Dr. Bömer. — Kiszabadulása ___ 160—194
III. FEJEZET. Először Pápán.
Lap
Újra Sopronban. — Orlayhoz megy Pápára. — Tanuló Pápán. — Szakít a tanulói pályával. — Elhagyja Pápát s Pozsonyba megy. — Tervei ___ 195—207
IV. FEJEZET.
Otthon; színészkedése a nagy szünidőn.
Útja Pozsonyba. — Színésztársaságot keres. — Haza megy.— Levele Szeberényihez. — Selmeczre megy.— Elete otthoo. — Elmegy hazúlról. — Színészkedése Tolnamegyében. — Felhagy a színészettel. — Ennek okai. — Újra Pozsonyban. — Pápára megy 208—222
V. FEJEZET.
A pápai deák.
Tanuló Pápán. — Évi eredmény. — Tanúlmányai. — Schiller, Claudius, Matthisson, Heine és Lenau. — Olvasmányai. — Működése a képzőtársaságban. — Mint szavaló. — Biráló tag. — A borozó az Athenseumban. — Színészek Pápán. — Érdeklődése Szathmáriné iránt. — Czikke a Regélö-bexx. — Szín és való czímíí költeménye. — Pápai élete. — Tanító Horváthéknál. — Lenke sírján cz. költeménye. — Lakása. — Szokásai. — Adomák. — Barátai. — Kozma Sándor. — Lantay, Demjén, Ács Károly, Bárány Gusztáv, Kerkápoly, Kolmár József. — Barátsága Jókaival és Orlayval. — Pályadíjak a képzőtársaságban. — Örömünnep ___ 223—256
VI. FEJEZET. A nagy szünidő. Harmadszor színész.
Lap
Látogatás Jókainál Komáromban. — A költő szüleinél Duna-Vecsén. — Mező-Berényben Orlaynál. — Időtöltés. - Útj a Debreczenbe. — Útja a Hortobágyon át. — Hortobágyi korcsmárosné cz. dala. — Hazámban cz. költeménye. — Újra Duna-Vecsén. — Pápára megy. — Csalódása és levele Szeberényi-hez. — Harmadszor színész Sz.-Fejérvárt. — Élete Fej érvárt. — Megismerkedik Vörösmartyval és Bajzával. — A kecskeméti út. — Élete Kecskeméten. — Szerepei. — Keserűségei. — Csekély képessége a színészetre. — Jutalomjátéka. — Egy füzet költeményt akart kiadni. — A censor. — Kecskeméten írt költeményei. — Levele Szebe-rényihez és Bajzához. — Odahagyja Kecskemétet 257—291
VII. FEJEZET.
Pápán és Pozsonyban.
Útja Pestre. — Újra Pápára megy. — Időzése Pápán. — Pozsonyba gyalogol. — Fekete Gábor nem fogadja be társulatához. — Levele Bajzához. — Nyomora. — Másolja az Országgyűlési T'udúsítások-at. — Czikke a Eegélö ellen. — Ismeretsége Lisznyaival, Bereczczel, Pompéryval, Kuthyval, Vahot Imrével és Degrével. — Vachott Sándor. — Az athenaeisták segélye. — Levele Szeberényihez. — Fekete befogadja. — Nagy Ignácz meghívása ___ ___ ___ ___ — 292—311
VIII. FEJEZET.
Pesten mint fordító.
Lap
Megérkezik Pestre. — Lefordítja a Koros hölgy-et. — Élete Pesten. — Gödöllőre megy. — Lefordítja Robin Hood-ot. — Útja M.-Berénybe. — Pesten írt költeményei ___ ___ ___ ___ ___ ___312—319
IX. FEJEZET.
A debreczeni tél s a pesti út.
Mező-Berényben. — Debreczenbe megy. — Komlósy-hoz szegődik. — Levele Orlayhoz, Bajzához, Nagy Ignáczhoz. — Színészkedése Debreczen vidékén. — Betegsége. — Visszatér Debreczenbe. — Lakása Fogasnénál. — Debreczenről az Uti levelekben. — Egy telem, Debreczenben czímű költeménye. — Összezördülése Pákh-kal. — Tanúlmányai. — Összeírja költeményeit. — Debreczenben írt költeményei. — Költői fejlődése 1839/44-ig. — Pákh jótállása. — Pesti útja az Uti levelek-ben. — Az egri kis papok közt. — Az Egri hangok. — Megérkezik Pestre. — Sikertelen fáradozása. — Vörösmartyhoz fordul. — A Nemzeti kör. — Tóth Gáspár. — A költő ismeretsége Várady Antallal. — Váhot Imre segédszerkesztőnek hívja meg. — Látogatása otthon ___ ___ ___ 320—366
TARTALOM.
HARMADIK KÖNYV.
I. FEJEZET.
Petőfi Duna-Vecsón.
Lap
Visszatér Duna-Vecsére. — Lakása. — Viszonya szülőihez. — A jó pajtások köre. — Nagy Zsuzsika. — Hozzá irt költeményei ___ ___ ___ ___ ___ ____ 5—14
II. FEJEZET.
Segédszerkesztő Vahotnál.
Állása Vahot Imrénél. — Az ifjabb írók közt. — Időtöltései. — Bordalai. — Viszonya Vörösmartyhoz, Bajzához. — Barátai: Pájffy Albert, Vachott Sándor, Egressy Gábor, Pákh Albert, Lisznyay, Emödy s mások. — Jókai Mór. — Kerényi és Tompa. — Föltünése az ifjú írók közt. — Utolsó föllépte a színpadon. — Népszerűsége elragadja. — Megkéri Kappel Emiliát. — Külső alkata. — Belső tulajdonai, jelleme ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 15—61
Petőfi S. életrajza. II. 20
III. FEJEZET.
Tanulmányai, munkái.
1844 jul.—1845 ápr.-ig.
Komoly tanulmanyai. — Beranger hatása. — Heine és hatása. — Véleménye Shakespeareről, Goethe-röl. — Költeményei a Honderű ben, Életképekben, Aradi vészlapokbaxi, Pesti Divatlapban 1844 II-dik és 1845 I. felében. — A Versek I tartalma és kiadása. — A helység kalapácsa. — János vitéz. — Ennek sikere és hatása a költőre. — Kisebb költeményei. — Az 1843—44-diki országgyűlés hatása. — Csapó Etelke. — A Czipruslombok. — Egyéb költeményei 1845 elejéről. — Felmond Va-hotnak; szerződése vele. — Utazni megy ___ 62—106
IV. FEJEZET.
A felsőmagyarországi út.
Búcsúlakoma. — Petőfi erről az Uti jegyzetekben. — Szemere Miklós haragja; költeményei Petőfi ellen. — Sárossy és Petőfi. — Útja Eperjesig. — Kerényi és Tompa társaságában Eperjesen. — Az Erdei lak. — Útja Késmárkra. — Iglón Pákhéknál. — Útja Rimaszombatra. — Kisfaludon és Yárgedén. — Kirándulás Losonczra és Salgóra. — Losonczon. — Plachy Vilma, Weisz Rozália. — Útja Pestig „_ 107—134
V. FEJEZET.
A Versek Hsa Szerelem gyöngyei.
A felsőmagyarországi út hatása a költőre. — Az Uti jegyzetek. — Heine Harzreise czímű művének ha-
tása erre. — A Verselt második füzete. — Kirándulása Tápio-Sápra. — Időzése szülőinél Szalk-Szent-Mártonban. — Zöld Marczi népszínműve. — Gaal József elbeszéléseinek hatása a költőre. — A költő Kún-Szent-Miklóson. — Kirándulása Gödöllőre. — Mednyánszky Berta. — A Szerelem gyöngyei. — Újra Szalk-Szent-Mártonban. — Megkéri Mednyánszky Bertát. — Csalódása és feledése, 135—157
VI. FEJEZET.
Kritikai «perpatvar» 1844/45-ben.
A divatlapok és irányaik: Pesti Divatlap, Honderű és Életképek. — Vakot befolyása a költőre. — Költészete s a divatos irány közti ellentét. — A kortársak várakozó álláspontja. — Poór Jenő, Darda-nus, Nádaskay bírálatai. — Nádaskay bírálatának fontossága. — Petőfi nyilatkozatai kritikusai ellen. — Viszonya Szeberényivel. — A Tavasz. — Szeberé-nyi föllépte a költő ellen, — Válasza a támadásra. — Örökre elhidegül Szeberényitől. — Toldy bírálatai. — Garay és Hazucka megjegyzései. — Nádaskay a Gzipruslombokxól. — A Honderű «Lap-rostá»-ja. — Horváth Lázár támadásai. — Petőfi A Honderühöz czímű költeménye. — Császár Fe-rencz bírálata. — A költő védelmezői: Vahot, Vörösmarty, Szemere Pál, Szeverin, a Pesti Hirlap. — Ezek általános jelleme. — Hatásuk a költőre 158—211
VII. FEJEZET.
A világgyűlölet időszaka.
Petőfi Borjádon. — Szerelem átka. — Pesten. — A Versek II. — Meghasonlása Vahottal. — Ko-
20*
morsága, világfájdalma, pessimismusa. — Ezek okai és természete. — Költeményei. — Az örült. — Szalk-Szent-Mártonban. — Tigris és Hiéna. — A hóhér kötele. — A Tündérálom. — Szalk-Szent-Márton s a főváros között. — A Felhők. — Olvasmányai: Slielley és Byron. — Hatásuk. — Az eltérés köztök. — A Tigris és Hiéna ügye. — Újra Szalk-Szent-Mártonban. — Gyógyulóban. — Szilaj Pista. — Csillagtalan éjek. — Nem írja meg. — Világgyűlölet ezímű költeménye ___ ___ ___ 212—253
VIII. FEJEZET. A tízek társasága.
Tompa Pestre megy. — Együtt laknak Váradynál. — Yégleg megválik Vallottól. — Alapítja a tízek társaságát. — Tervei a társasággal. — A divatlapok a társaságról. — Vahot eljárása. — Legyőzhetetlen akadály. — Frankenburg nyilt levele. — A tízek társulatának fölbomlása. — Dux s az első német fordítások Petőfi költeményeiből. — Kertbeny. — Beck Károly. — Dömsödre megy. — írja Salgót. — Pestre tér vissza. — Együtt lakik Pákh-kal. — Olaszúl tanúi. — Meglátogatja Szemere Pált. — Szemere nyilt levele. — Barátságuk. — Utazni megy Szathmármegyébe___ ___ ___ ___ ___ ___ 254—284
TARTALOM.
NEGYEDIK KÖNYV.
\
I. FEJEZET.
Szathmármegyében.
Lap
Petőfi N.-Károlyba megy. — A főispáni beigtató ünnep. — Nagy-Kár olyban czímű költeménye. — Teleki Sándor gróf. — Megismerkedik Júliával. — Júlia neveltetése. — Természete. — Az erdődi vár. — Térey Mari. — A költő hevessége. — Szath-márra megy. — Látogatása Erdődön. — Júlia levele Térey Marihoz. — A költő Sept ember 27. 1846 czímű költeménye. — Kirándulásai a vidékre. — Júlia habozása, hidegsége, a költő szenvedései. — Kibékülés N.-Károlyban. — Koltón. — Erdélyben czímű költeménye. — Debreczenben. — Prielle Kornélia. — Nőül akarja venni. — Pestre megy. — Kibékül Júliával 5—83
II. FEJEZET.
Az «Összes költemények)).
Visszatér Pestre. — Szülei adóssága. — Telekitől kér 600 forintot. — Munkássága. — Kiadja a Tigris és Iliévdt. — Szerződése az Életképekkel. — Elbeszélései. — Szerződése a Hazánkkal. — Levélváltása Kovács Pállal. — Az Összes költemények. — A hely-
ség kalapácsa kihagyásának oka. — A kiadás berendezése. — Jeligéje. — Hartlebennél. — Szerződése Emichcliel. — A sajtó lelkes megjegyzései előfizetési fölhívására. — Megjelennek 1847 márczius 15-dikére. — Fogadtatása. — A legnépszerűbb» jelző. — A márczius 17-diki köri estély. — Az akadémia nagy jutalma. — A Czuczor jelentése. — A jutalmat fia, Zoltán, kapja meg 34—57
III. FEJEZET. Júlia.
Kirándulás Székesfehérvárra. — Május 12-dikén el-iitazik Pestről. — Változások Júliával való viszonyában 1846—47. telén. -— Júlia habozásának okai. — Naplójegyzetei deczember 6-dikáról. — Levele Té-rey Marihoz, decz. 29-diliéről. — Levele febr. 12-diké-ről, márcz. 13-dikáról. — Naplója. — A költő elhatározza, hogy lemond. — Júlia izenete, csalódása. — A költő levele. — Öröme. — Hírek Júlia férjhezmeneteléről. — A költő búcsúja. — Júlia naplója ápr. 5-dikéről. — Petőfi Kit feledni vágytam költeménye. — Júlia elhatározása és levele Térey Marihoz. — Térey Mari levele Petőfihez. — A költő Szathmárra és Erdődre utazik. — Megkéri Júliát. — Tagadó válasz. — N.-Bányán. — IJjra Erdődön. — Megnyeri Júlia kezét. — Szalontára útazik. — A pesti út. — Eladja Emichnek örök áron az Összes költeményeket. — Szerződése Jókaival és Kovács Pállal. — Felsőmagyarországi útja. — Szathmárra megy. — Szécsi Mária. — Kisebb költeményei. — Összezörrenése jegyesével. — Az eljegyzés. — Szép levél. — Kirándulásai. — Időtöltése. — Esküvője és elútazása Koltóra 58—102
IV. FEJEZET. A conservativ kritika 1847-ben
Lap
Az 1846-diki szélcsend okai. — Az Életképek pártállása. — Az Irodalmi őr új bírálata. — A conservativ lapok az ifjú írók s főleg Petőfi ellen. — Zerffi álkritikája lS46-ból. — A Budapesti Híradó
támadásai. — A Honderű. — Hiador, mint Pe-
/
tőfi versenytársa. — Az Eletkepeh Hiador ellen. — A Honderű «ökörszem»-e. — Pulszky bírálata. — A Szépirodalmi Szemle. — Eötvös felszólalása. — Petőfi bírálói ellen költeményeiben s az Uti levelekben. — A Honderű 1847. II. felében. — A Pestcr Zeitung. — Greguss Ágost ___ 103—136
V. FEJEZET. A költői triumvirátus terve.
Petőfi terve a költői triumvirátusra lS47-ben. — Hazafiúi költészetének átalakulása. — Arany János föllépte — Petőfi üdvözlete. — Barátságuk. — Jókai levele Aranyhoz és Tompához a triumvirátus ügyében. — Félreértés Petőfi és Tompa közt. — Elhidegülése Tompától. — Ennek egyéb okai. — Arany békítő kísérletei. — Végleges megliasonlása Tompával. — Tompa vallomása. — Az írói szövetkezés tervének megliiusulása. — Tompa fölfogása a népiesről. -— Eltérés ugyané tárgyban Arany és Petőfi közt - - — 137—164
VI. FEJEZET. Koltón és Pesten.
A koltói szép napok. — Ott írt művei, olvasmányai. — Útjok Kolozsvárra. — Szalontán. — A pesti la-
kás. — Életmódjuk. — Petőimé az új helyzetben. — A táblabíró. — Bolond Istók. — Leliel vezér. — Coriolanus. — Egyéb költeményei. — Az események hatása ___ ___ 165—187
VII. FEJEZET.
A márcziusi napok.
A reformok iránti élénk érzés a nemzetben. — A párizsi és bécsi forradalmak hatása. — Az ifjúság Pozsonyban és Pesten. — Az Ellenzéki kör s a' 12 pont. — Petőfi é mozgalmakban. — írja a Nem- ' zeti dali. — Az ifjak gyűlése márczius, 14-dikén este. — Márczius 15-dikén reggel. — Az. egyetemi ifjú-.gág csatlakozása. — A Landerer és- Heckenast nyomdája előtt. — Délután a városháznál. — Bu-i dán a helytartó-tanácsnál. — Stáncsics kiszabadítása. — A színházban. — A rendreügyelő választ-_ mány működése. •— A márczius 16-diki kivilágítás. — Petőfi népszerűsége. — A pesti mozgalmak hatása az országgyűlésre. — Petőfi működése a márcziusi napokban: a sajtótörvényben, a népképviseletről szóló törvényben, a 2i-diki királyi leirat miatti ügyekben. — A márcziusi ifjúság és Petőfi hangulata a megnyugvással szemben __ 188—218
VIII. FEJEZET.
Politikai programmja.
Petőfi respublikái programmja a franczia elméletek hatása alatt áll. — Bespublikai programmja. — Királyellenes nézetei. — A királyok ellen írt költeményei. — Az apostol. — Személyi vonatkozások Az apostolban. — Politikai optimismusa. —
Lap
Egyéb forradalmi költeményei. — Mint pártember. — Csatadalai. — Egyéb költeményei. — Ezek gyöngécl, finom hangja____ ___ 219—239
IX. FEJEZET.
A küzöLő polgár.
A királyokhoz czímű költemény hatása. — Válaszok. — Készülj hazám. — Naplója. — A május 10-díki macskazene. — A május 12-diki népgyűlés. ¦— Czikke május 27-dikéről. — Követjelöltnek lép fel a Kis-Kunságban. — Bukásának' története. — Folyamodás a választás ellen. — Eredménye. — Hatása kedélyére. — Csalódása a nemzetgyűlésben. — Az olasz ügy. — Az újonczozási törvényjavaslat. — Czikke augusztus 10-dikéről. — A nemzethez cz. költeménye. — A magyar hadsereg kérdése. — Vörösmarty a kormánynyal szavaz. — Vörösmartyhoz \ czímű költeménye. — Vörösmarty felelete. ¦— Petőfi ¦ viszonválasza. — Meghasonlása Jókaival. — Az . ((Egyenlőségi társulata-ban. •— A szeptemberi napok. — Proclamatiója. — Czikke szeptember 17-dikén. — A következetlenség vádja. — A Nemzetőr gúnyos megjegyzései. — Iiallod-e szív, szírem! költeménye. — A hadseregbe lép 240—279
X FEJEZET.
Belsőbb viszonyok.
Szülőit Váczon helyezi el. — Látogatás Váczon. — Sass István tudósítása. — Szülőit magához veszi. — Meghasonlása Jókaival. — A lövész-útczai lakás. — Szereplése. — Szerkesztőtárs az Életképek mellett. — Szónoklatai. — Neje szereplése, —
Káros liatása férjére. — Petőfiné népszerűsége. — Megjelenik arczképe. — Jellemző tulajdonai előtérbe lépnek. — Hasonlóságok és különbség az ő és férje természetében ___ ___ ___ ____ ___ 280_295
XI. FEJEZET.
Bem táborában.
A Székelyföldre akar menni. — Október elején visszatér Pestre. — A párndorfi táborban. — Erdődre megy. — Időzése Debreczenben. — Újra Erdődön és Debreczenben. — Fia születése. —
r
A Csatadal. — Áttéteti magát Bemhez. — Gondoskodása családjáról. — Első erdélyi lítja. — Bem és Petőfi. — A szelindeki és vízaknai csata.
— Visszavonulás Déváig. — Visszatér Debreczenbe.
— Összeütközése Mészárossal. — Családja Szalontára megy. — Második erdélyi útja. — A medgyesi csata. — Útja Kolozsvárra és Szalontára. — Harmadik erdélyi út Szebenbe. — Szászsebesen érdemrendet kap. — Előnyomulás Lúgosra. — Bem levele a Honvédben. — Temesvár alatt. — Debreczenbe megy.— Jelenete Kossuthtal. — Összeütközése Klapkával. — Ennek következményei. — Lemondása 296—341
XII. FEJEZET.
Visszavon últságban.
Gondoskodása szüleiről. — Az öregek élete; örömük unokájok születésén. — Az öreg Petrovics halála. — Anyja halála. — Hatása a költőre. — Útja Szalontára. — Pesti lakása. — Szorúlt helyzete. — Levele , Bemhez. — Bem magához hívja. — Tagadó vála-v sza. — A honvéd czímű költeménye. — Az utolsó
napok Pesten. — A kormány fölhívása. — Az utolsó népgyűlés. — Mező-Berénybe megy. — Aradra készül. — Erdélybe indul. — A sors íijja. ___ ___ 342—363
UTOLSÓ FEJEZET. A segesvári csata.
Az erdélyi út. — Családját Tordán hagyja Miklós Miklós, reform, papnál. — Találkozása Bemmel. — Visszatérnek M.-Vásárkelyre. — Júl. 30-dikán Székely-Keresztúrra megy Bem után. — Bem után megy Uj-Székelre. — Bem liadi ereje 31-dikén reggel. — Az oroszok terve Bem ellen. — Bem hadi terve.
— A fejéregyházi völgy. — Bem állása. — Az oroszok helyfoglalása, Skariatin eleste. — A csata folyama. — A költő a csatában az egykorúak tudósítása szerint. — Dr. Lengyel József leírása. — A csata végső jelenetei. — A költő menekülése. — Gyalokay tudósítása. — Lengyel elbeszélése. — Különbözővélemények az elesés helyéről. — Vajna Sándor tudósítása. — Gróf Haller József kutatása.
— Imreh Sándor adatai ___ ___ — — — 364—385

Témakörök