Petőfi

A költő útja 1844 végéig

Szerző

Pándi Pál

Róla szól

Petőfi Sándor

Budapest

'Pándi Pál: Petőfi ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	589 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A szerepjátszás elméletének kritikája	9
Bevezetés
A szerepjátszás elmléletének forrásvidéke
A szerepjátszás elmélete Horváth János Petőfi-monográfiájában
A szerepjátszás elméletének összefüggése Horváth János irodalomszemléletével
Horváth János irodalomtörténeti koncepciója
Petőfi, Arany és a "nemzeti klasszicizmus"
A Deák-párti kritika álláspontja
Kemény és Asbóth véleménye
Horváth János és a Deák-párti kritika
Tárgyi hűség és a szerepjátszás elmélete
Szerepjátszás és lírai realizmus
Horváth János nemzet-karakterisztikájának összefüggése a Petőfi-képpel
A "zsengék" korszaka	34
A diák Petőfi levelei a Sárkány-fivérekhez
Az 01842 koraőszéig terjedő lírai korszak szakaszai
Petőfi első ránk maradt versei
Lant-versei
A Róza c. epigramma szövegváltozatai
Az irodalmi ízlés győzelme az életélmény felett
A "vad sors"
A katonaság
Vörösmarty-hatások
Az életélmények felülkerekedése a sablonokon
A stílus változásai
Az első népdal-nyomok
Kuruttyó
A versformák alakulása
Újra Pápán: 1841 októberétől 1842 augusztusáig
A Képzőtársaság
A társasági jegyzőkönyv adatai
"Igazi-Petőfi"? - "ál-Petőfi"
Felerősödő Kölcsey- és Bajza-hatások a pápai tartózkodás kezdetén
Egy költemény szövegváltozatai
Fordítások
Az Athenaeumnak küldött versek
A pápai székfoglaló beszéd
Az 1842-es év verstermésének "kettősége"
Érzelmes-emlékező költemények és hetyke, bordalos lázongás
Petőfi kisepikájának kezdetei
A pápai versek formai jellemzése
A lírai személyesség jelentkezése	84
Petőfi életútja 1842 őszétől 1844 elejéig
"A lyrai szerepjátszás kora" vagy a lírai személyesség szárnybontása?
Lírai személyesség és lírai realizmus
Az első bordal-csoport
Személyes hitelű énversek
A halálvágy mint a különállás egyik megnyilvánulása
A másik megnyilvánulás: önvallomás az Én c. versben
Versek a költői elhivatottságról és a színészetről
Petőfi szellemi háttere
Hazafias lírájának kezdetei
Toldy Ferenc előadása
Petőfi hazafias versei 1844 elején
Szerelmi lírája
L...néhez
Megúnt rabság
Versek Nagy Zsuzsikához
Összezördülése Pákh Alberttel
Az otthon és a táj költészetének realizmusa	136
Petőfi Dunavecsén 1844 áprilistól júniusig
A családi líra hazai előzményei
Egy estém otthon
István öcsémhez
Szülőimhez
A magyar tájlíra előzményei
Vahot cikke
Az Alföld
Költői levelek
Petőfi stílusának néhány jellegzetességéről
A népdalok	177
A népiesség elvi kérdései
Gyulai Pál és Salamon Ferenc Petőfi népdalairól
Horváth János a népadalról és a népiességről
Csokonai, Kölcsey és Erdélyi János
Eltérések a "nép" fogalmának értelmezésében
Horváth János Petőfi népdalairól
Önkifejezés és személytelenség
Horváth János vers-statisztikája
Petőfi népdal iránti vonzalmának okairól
A korabeli népdal-divat sajátosságairól
Petőfi népdalainak személyessége
A bordalok és népdalok kedélyállapotainak összehasonlítása
A "kérdezve kezdés" és "ellentétesség" mint a dal egyénítésének eszközei
A dalkezdő természeti kép
Drámaiság
Dalzáró megoldások
Petőfi "kettős bázisa"
A népi alakok rajza. Petőfi lírai szabadcsapata	232
Népi alakrajz és zsánerkép
Szerep és zsáner
Zsánerképhelyzetdal-bordal
A líra "két relációja"
Külső hatások
Nem-zsánerszerű népi alakrajzok
A népi világ képének tágulása
A költő elrajzolt hasonmásai a népi figurák között
Tiszta zsánerképek
Első személyben "előadott" zsánerképek
Történet keretében és leíró jellemzéssel bemutatott zsánerfigurák
Zsáner-rokonság
Petőfi népi tablója
Formai szabadmozgás és nyelvi fesztelenség
Néhány elvi kérdés
A nyomor ábrázolásának hiánya Petőfinél
Romantika és realizmus a népieségben
Petőfi népiességének történelmi funkciója
Petőfi Pesten	291
Petőfi és a Nemzeti Kör
A kihagyott bordalok
Pesti körkép
A "peleskeiség"
Bohém-önarcképek
Hitelességük kérdése
Önarckép és szerepjátszás
Béranger hatása
A második bordal-csoport
Est
A lírai személyesség térhódítása	319
Hiteles önarcképek 1844-ben
Heinei hatások
"Városi" versek
Színészversek
A múltidézés változatai Petőfinél
A harmadik boros verscsoport
A leánykához
A Szerelem gyötrelme-ciklus
A szerelmi líráról
Rokonság Heinével és különbözés Heinétől
Horváth János nézetei
Összefoglalás
Petőfi politikai költészete 1844-ben	368
Előzmények
Petőfi és a Védegylet
A király-versek
A Legenda
Egy költői vita
A nemzeti sors személyes lírai átélése
Búcsú 1844-től
A versformákról
Petőfi ars poetikája és helye az irodalomban	403
Az ifjú Petőfi olvasmányai
Ízlésének alakulása
Első nyilatkozata versekről
Útban az önálló ars poetika felé
Petőfi és a konzervatív kritika ellentéte
A természet vadvirága
Az utánzókhoz, Bajza és Petőfi
Vachott Sándor és Petőfi
Vörösmarty és Petőfi
Toldy Ferenc és Petőfi
Petőfi és Vahot Imre
A helység kalapácsa és a János vitéz	441
Az eposz és a verses epika a felvilágosodás és a reformkor irodalmában
A helység kalapácsa és a kritika
A helység kalapácsa
János vitéz keletkezése
Eszme és szerkezet
Vörösmarty népi epikus figurái
A költői szemlélet
Az irrealitás realizálása
Nemzeti jelleg
Az előadás szubjektivitása
Közvetlen előadásmód
Formai kérdések
A János vitéz lírája
Petőfi műve: funkciójában népi eposz
Horváth János álláspontja
Vita
Összefoglalás	510
Jegyzetek	517
Névmutató	573
Petőfi verseinek mutatója	581