Előszó
Részlet a könyvből:
TE DEUM. KIS ÉLETEMÉRT NAGY VESZEDELMEK KÖZÖTT. EGY ÚJ ÉLET KEZDETÉNEK PROLÓGUSA HELYETT
Deo gratias! Hála Neked Gondviselő Isten, hogy visszavezettél az ősi földre, amelyre annyit vágyódtam a rabságban! Mert rabságban éltem négy hónapon keresztül, elszakadva mindazoktól, akik enyéim, távol az atyai hajléktól. Hittem benned, Uram, és Te megsegítettél engem. Mindig tudtam, lépten-nyomon éreztem, hogy nehéz utaimon a Te gondviselő tekinteted kísér.
Megszabadultam, Uram, és ezért engedd nekem, hogy gyermeki lelkülettel a régi magam módja szerint hálát rebegjek Neked! Köszönöm, hogy hazahoztál, köszönöm, hogy ebben a szörnyű világégésben meghagytad az életemet! Köszönöm, hogy vigyáztál azokra, akik engem vártak, akik engem nagyon szeretnek!
Szeretnék most, az Új Élet első napjában tiszta szándékkal fogadalmat tenni Neked, hogy a bizonytalan, homályos jövőben a Te maidon járok, a Te szent akaratod szerint.
Már bizonyos vagyok benne. Uram, hogy ha megtartottad életemet, valamit még akarsz vele a Te dicsőségedre - ezt akarom, Uram, én is! Élni - most szeretnék meg élni - Neked tetsző istenes, szép, kegyelemben járó életet a Te dicsőségedre, lelkem és lelkünk üdvösségére.
Az ő nevében is. Uram, akit az élet országútjára vándortársnak mellém rendeltél, köszönöm a kegyelmet!
Kérlek, adj Neki is jó lelkületet, igaz szándékot, tiszta szívet, hogy a feladatokat, amiket az Élet elénk állít, a Te segítségeddel, a Te erőddel megoldhassuk. Mert csak benned bízunk. Uram, a Te kegyelmed erejében, a Te hatalmadban, a Te segítségedben, a Te vezetésedben, a Te irgalmasságodban!
Add ránk Szent áldásodat, hogy Tetőled indulva, mindig Téged követve. Hozzád biztosan eljussunk.
Ámen!
Vissza