A Bicskei Gyermekotthon története

Előszó

Hazánk minden talpalatnyi földjét száz meg száz - jelentős vagy kevésbé fontos - szál fűzi nemzetünk történetéhez. Ezeknek az emlékeknek feltárása olyan kötelességünk, melynek teljesítése feladat, s egyben kimondhatatlan
sok öröm forrása is.
Az igaz hazafiság iskolájában az „alsó osztályokat" a környezet ismerete és szeretete jelenti. Ha ez mély és erős, akkor megfelelő alapja lesz majd a „felsőbb osztályok" öntudatos, alkotó, áldozatokat hozni tudó hazafiságának.
Ez az írás intézményünk történetét kívánja bemutatni. Itt töltött hosszú szolgálatunk alatt feljegyeztünk minden adatot, mely kezünk ügyébe került, s otthonunk múltjára vonatkozott. Levéltári kutatások mellett, megmaradt régi ügyiratok, jegyzőkönyvek, jelentések, fővárosi évkönyvek, naplók, lexikonok, történelmi és szépirodalmi művek, a kastély volt bérlőinek, alkalmazottainak, árvaházi nevelőknek és növendékeknek elbeszélései, írásbeli visszaemlékezései szolgáltatták az anyagot.
Intézményünk története után két irányban kellett nyomoznunk. A Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon két régi nevelőintézményt tekinthet elődjének: a volt bicskei Horthy Miklósné Gyermekotthont és Árvaházat, melynek helyén élünk, de a volt Erzsébet Leányárvaházat is, melynek jogutódja vagyunk.
A bicskei árvaház a második világháború alatt elpusztult, s a romokból újjáépített kastélyba a budapesti Erzsébet Leányotthon költözött.
Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy intézményünk egy olyan kastélyban van, melynek kövei a magyar múltról, szabadságharcról és szabadságharcosokról, nemzetünk nagyjairól, hazánk sorsát befolyásoló történelmi eseményekről beszélnek. Ott élünk, ahol valaha gróf Batthyány Kázmér, Kossuth feltétlen híve és munkatársa, a szabadságharc sok csatájában vitézül harcoló nemzetőr ezredes; 1849-ben az első modern értelemben vett magyar külügyminiszter élt és dolgozott; az első Batthyány, aki otthonának választotta Bicskét, s azt gazdasági, politikai kulturális központtá tette; ahol szívbéli jó barátja Vörösmarty Mihály számtalanszor meglátogatta. Itt kereste fel a magyar országgyűlés békeküldöttsége - a vértanú gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány volt miniszterelnöke vezetésével - az osztrák hadsereg főparancsnokát Deák Ferenc, Lonovics érsek, a két Mailáth gróf társaságában; megfordult itt a reformkor majd minden jelentős személyisége.
Járt itt Batthyány Kázmér védegyleti munkatársa, Kossuth Lajos húga: Kossuth Zsuzsanna, a szabadságharc s az azt közvetlenül követő időszak mártír hősnője, a tábori kórházak főápolónője, a Vöröskereszt előfutára; 1953 óta otthonunk magunk választotta névadója. Vissza