Népszokások Filkeházán

Előszó

A község története
Filkeháza a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő hegyközi medence egyik települése. A Hegyköz elnevezésű területhez eredetileg a Bózsva patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás—Füzérradvány közötti — 400—700 méter magas hegyekkel körülvett - medencében elhelyezkedő 15 községet (Hollóháza, Füzérkomlós, Füzér, Pusztafalu, Nyiri, Filkeháza, Füzérkajata, Kisbózsva, Nagybózsva, Pálháza, Kishuta, Nagyhuta, Füzérradvany, Kovácsvágás és Vágáshuta) sorolják. E községek a kis patakok mentén, a hegyek között, illetve a hegyek lábánál települtek. Legújabban a Hegyközhöz sorolják a Füzérradványtól délre eső terület Sátoraljaújhely és a csehszlovák határ között fekvő községeit (Vilyvitány, Mikóháza, Felsőregmec, Alsóregmec, Széphalom, Rudabányácska).
A Hegyköz változatos és egymástól eltérő természetföldrajzi adottságú területekből áll. Még a nagyjából azonos domborzati viszonyokkal rendelkező medence is különböző megélhetési lehetőségeket nyújt az itt élőknek attól függően, hogy a falu határában milyen arányú az erdő területe, milyen a szántóföldek és a legelők minősége. A medence közepén, a fő közlekedési utak mentén és a hegyek lábánál fekvő községek lakói évszázadokon keresztül földműveléssel, állattartással és erdőmunkával foglalkoztak. A hegyek közé mélyen benyúló négy falu (Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta és Vágáshuta) határa azonban terméketlen és az erdőktől csak kis terültet tudtak elhódítani. Így e falvak lakóinak az erdei munka mellett más kereseti lehetőségek ( pl. üveggyártás, vándoripar) biztosítottak kenyeret. Vissza