Háború és világ

Fülszöveg

„A völgyre gondoltam, ariielybe az autó leereszkedett, a vasúti viaduktra, amely boltozat boltozat után és feketén és visszhangot verve állt a völgyben. Minden kutyaugatást, minden madárhangot, minden kiáltást és üdvözlést, busztülkölést és vihardörgést inegismételt a viadukt, és aztán kifújta őket. Rigók fütyültek, és aztán a viaduktból énekeltek. Szél süvöltött egy mezőfal mentén, és aztán a viadukt boltozatai között süvöltött. Víz zúgott a zsilipkamrában, és aztán odafent zúgott a viadukt lábai között. A mozdonyok gőzfelhői előbb felemelkedtek, aztán ellepték az összes boltozatot. A viaduktban lélegeztek újra a rajta átrobogó mozdonyok, és a viaduktban kattogtak a sínek, és zakatolt a zakatoló vonat. A viadukt megismételte ezt á hangvölgyet. A hangvölgyben és ismétléSVölgyben halt meg 1924-ben a kisgyerek anyja. Az anya házában az apa nem mondta saját gyerekének: anyám háza."
Peter Waterhouse, ez az angol nevű osztrák író a kérdések, azaz a lehetőségek könyvét írta meg -... Tovább

Fülszöveg

„A völgyre gondoltam, ariielybe az autó leereszkedett, a vasúti viaduktra, amely boltozat boltozat után és feketén és visszhangot verve állt a völgyben. Minden kutyaugatást, minden madárhangot, minden kiáltást és üdvözlést, busztülkölést és vihardörgést inegismételt a viadukt, és aztán kifújta őket. Rigók fütyültek, és aztán a viaduktból énekeltek. Szél süvöltött egy mezőfal mentén, és aztán a viadukt boltozatai között süvöltött. Víz zúgott a zsilipkamrában, és aztán odafent zúgott a viadukt lábai között. A mozdonyok gőzfelhői előbb felemelkedtek, aztán ellepték az összes boltozatot. A viaduktban lélegeztek újra a rajta átrobogó mozdonyok, és a viaduktban kattogtak a sínek, és zakatolt a zakatoló vonat. A viadukt megismételte ezt á hangvölgyet. A hangvölgyben és ismétléSVölgyben halt meg 1924-ben a kisgyerek anyja. Az anya házában az apa nem mondta saját gyerekének: anyám háza."
Peter Waterhouse, ez az angol nevű osztrák író a kérdések, azaz a lehetőségek könyvét írta meg - milyen lehetőségeket nyit meg egy gyerek számára az angol titkosszolgálat ügynökeként dolgozó apa hallgatagsága, az a korai tapasztalat, hogy nincsenek otthon mesék és történetek; hogy csak érzéki tapasztalatok vannak, és ismeretlen vagy ismerős nevek.
A huszonegy fejezet mindegyike egy-egy lehetőség arra, hogy az érzéki tapasztalatok és a nevek összefüggésbe kerüljenek, és megszólaljon ezáltal mégiscsak egy történet, amelynek nincs eleje, közepe és vége, hanem éppen történik egy éppen megszólaló nyelven. Megtörténik és megszólal a kora gyerekkor néhány névtelen emléke Malajziában, megszólal Közép-Európa történelme, megszólal számos nyelv, amely mind egymást mondja (fordítja), megszólal az apa számtalan titkos utazása Kína határai körül, és végül megszólal, megelevenedik egy női név, amely angol is, és német is, két halott ember neve.
A (Háború és Világ) az utóbbi évtizedek legizgalmasabb kérdése a (világ)ról, amely csak velünk szólalhat meg. Vissza