Jerney János

Előszó

Körösi Csorna Sándor 1819-ben indult a magyarság ázsiai rokonságának fölkutatására, Reguly Antal 1843-ban érte el a vogulok földjét. Dorozsma neves szülötte, Jerney János 1844- ben indult el ifjúkorától óhajtott keleti utazására.
A török alatt elpusztult Dorozsmát 1719-ben Jászfényszaruból és Jászapátiból telepített jászok népesítették be. Később a Mátra vidékéről, Nógrád és Heves megyékből, a Bükk hegység faluiból több palóc család is csatlakozott hozzájuk.
A Jerney család eredete homályba vész. A mérlaki előnevet viselő família őse, Jerney Márton 1610. január 28-án kapta nemességét II. Mátyás királytól.
Jerney János apja, Jerney József (?-1833) a 18. század közepén Félegyházán lakott; onnan Halasra, majd Dorozsmára költözött. Itt jó gazdálkodásával jómódra tett szert: pénze, földje, két malma, ménese, gulyája volt. Vagyona és képessége révén tizenöt éven át (1812/13-ban és 1815-től 1824-ig) a község főbírája volt. Nem érdektelen adalék tevékenységéről, hogy 1817-ben a tanácsban szorgalmazta a gyermekek iskoláztatását. „Noha közönségünk - panaszolta föl - megyéinkben a legnépesebbek közül való, mégis iskolába járó ifjaink a népességhez képest iskolába a legkevesebb számmal járnak; azért rendelést kíván tétetni, hogy a gyermekeknek az iskolába való járatásokra az Atyák minden módon ösztönöztessenek.''
Az ezüstgombos, zsinóros magyar ruhában, ezüstsarkantyús csizmában, négyes fogatú hintón járó főbírót mindenki tisztelte és szerette. Följegyezték róla, hogy ínség idején megnyitotta magtárát a szűkölködők előtt, s részint ingyen, részint kamat nélküli kölcsönként gabonát osztott ki nekik.
Felesége a szintén nemesi családból származó Kiss Borbála volt. Katalin és Anna lányuk után harmadik gyermeknek, egyetlen fiúként született 1800. május 12-én Jerney János. Vissza