Előszó
Részlet:
"Az elefánt
A konyhába lépve Olívia egy elefántot látott az apukája mellett ülni a kicsiny konyhaasztal mellett. Fáradt arckifejezéssel úgy bámultak ki az ablakon, mintha egy sosem látott festményt szemlélnének. A piciny, fekete kalapot viselő elefánt árnyéka sötétségbe burkolta a helyiséget..."
Vissza
Fülszöveg
Könyvünk egy megindító regény egy Olívia nevű kislányról, aki arra vágyik, hogy apja kiszabaduljon depressziójából, amit ő elefántnak hív.
Amikor Olívia apja reggel munkába indul, az elefánt vele megy. Amikor este haza érkezik, akkor az elefánt is vele jön. Mindig ott van, nehéz és csendes, a szomorúság árnyékát vetve rá. Olívia tudja, hogy ez így van, mióta édesanyja egyéves korában elhunyt, és nem bírja tovább tétlenül nézni, hogy édesapja ilyen szomorú. Nagypapája és a legjobb barátja, Artúr segítségével tervet készít, hogy végleg megszabadítsa családját az elefánttól.
Nem sokkal később megtapasztalja, hogy bár a boldogság nem olyan egyszerű, de az apró dolgok megmozgathatják a hegyeket - vagy az elefántokat.
"Olívia ezáltal megérti, hogy az, aki nincs velünk, a történeteken, meséken keresztül újra részévé válhat a mindennapjainknak, tovább élhet bennünk. Az emlékek ápolása a folyamatosság érzését adja, a megosztott gyász és szomorúság felszabadító erejűvé válik, hiszen...
Tovább
Fülszöveg
Könyvünk egy megindító regény egy Olívia nevű kislányról, aki arra vágyik, hogy apja kiszabaduljon depressziójából, amit ő elefántnak hív.
Amikor Olívia apja reggel munkába indul, az elefánt vele megy. Amikor este haza érkezik, akkor az elefánt is vele jön. Mindig ott van, nehéz és csendes, a szomorúság árnyékát vetve rá. Olívia tudja, hogy ez így van, mióta édesanyja egyéves korában elhunyt, és nem bírja tovább tétlenül nézni, hogy édesapja ilyen szomorú. Nagypapája és a legjobb barátja, Artúr segítségével tervet készít, hogy végleg megszabadítsa családját az elefánttól.
Nem sokkal később megtapasztalja, hogy bár a boldogság nem olyan egyszerű, de az apró dolgok megmozgathatják a hegyeket - vagy az elefántokat.
"Olívia ezáltal megérti, hogy az, aki nincs velünk, a történeteken, meséken keresztül újra részévé válhat a mindennapjainknak, tovább élhet bennünk. Az emlékek ápolása a folyamatosság érzését adja, a megosztott gyász és szomorúság felszabadító erejűvé válik, hiszen valójában nem a halál ténye az, amitől a gyermekek megsérülnek, hanem azok a körülmények, amelyeket mi hozunk létre az esemény kapcsán. Bár a könyv a veszteségről szól, mégis áthatja a remény és az életigenlés."
részlet Kádár Annamária ajánlójából.
A díjnyertes szerző-illusztrátor Peter Carnavas naiv bölcsességgel ábrázolja a gyermek válaszát apja depressziójára. Az Elefánt egy generációk közti megható történet a megküzdésről, a családról és a reményről.
Vissza