Előszó
Korántsem a véletlenek összjátékának köszönhető, hogy sok-sok lelkes helytörténeti búvár, könyvtáros, kulturális szervező kitartó buzgólkodásának köszönhetően idén, a Millennium évében, végre kezünkbe vehettük a Veszprém megye földrajzi nevei, IV., a volt veszprémi járás településeinek elnevezését a messzi múltba visszanyúlóan feltáró vaskos kötetét, s íme az esztendő vége felé forgathatjuk Pesty Frigyes legendás kéziratos hely névtárának Veszprém vármegyét feldolgozó kötetét is, a szükséges kiegészítésekkel, Ny. Nagy István szívós szerkesztő, értelmező munkálatainak eredményeként.
A Pesty féle, múlt században keletkezett hatalmas (63 kötetre rúgó) dokumentumgyűjteményt az 1970-es évek elején-közepén az akkoriban megújuló helytörténeti mozgalom kezdte tetszhalott állapotából fölélesztgetni, nem kevés vitát kavarva a szűkebb tudomány képviselői körében. Mégis sorra jelentek meg az egy-egy megyéhez tartozó földrajzi, történelmi, igazgatási területet bemutató kötetek: Tolnáé, Fejéré, Komáromé, a Jászkunságé, Külső-Szolnoké, Békésé. Veszprém megyében már akkor foglalkoztak a kiadás gondolatával, de a körülmények nem igazán kedveztek a könyv megjelentetésének.
Újabb fordulópontnak tekinthetjük azt, hogy 1988-ban az Állami Könyvterjesztő Vállalat - mintha megérezte volna a változások előszelét - reprint formában közzétette az 1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága kiadásában, két kötetben napvilágot látott Pesty Frigyes (ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja) hihetetlen adatgazdag tényfeltáró, elemző művét, mely a következő címet kapta: „Az eltűnt régi vármegyék".
A jeles tudós hatalmas munkájában nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy kibogozza a magyar vármegyerendszer keletkezését, bonyolult átalakulásait, fejlődését, jó néhány, máig felfedetlen talányát, a lehető legkisebb elfogultsággal, éppen ezért elképesztő aprólékossággal, forrás-hivatkozással, tárgyi tudással, elemző képességgel, nyelvi, stilisztikai választékossággal.
A mű terjedelmes bevezetőjében a vármegyerendszert a maga történetiségében szemlélve, egyszerre költői magaslatú és tudományos mélységű eszmefuttatásával elemezve a mai „közönséges" és szakértő olvasót egyformán lenyűgözheti, tanulságaival továbbgondolásra késztetheti most és a jövő évszázadban, amikor belátható időn belül az Európa Unió, a régiók Európája részeseivé válunk, magunk is a jelen megyerendszer és a hazai regionalitás kérdőjeleinek egész sorával szembesülve.
Vissza