Előszó
Budapest. Fogalom ma már nem csak itthon, de világszerte.
Szidjuk, birálgatjuk, - de a lelkünk mélyén szerelmesei vagyunk és azok is maradunk.
Él, - diadalmasan, lenyűgözően él ez a remekszép...
Tovább
Előszó
Budapest. Fogalom ma már nem csak itthon, de világszerte.
Szidjuk, birálgatjuk, - de a lelkünk mélyén szerelmesei vagyunk és azok is maradunk.
Él, - diadalmasan, lenyűgözően él ez a remekszép város.
Minden természeti szépsége, minden hangulatos tere, uccája, egész lelke, lüktető élete, a maga kicsit cinikus bohémségével, friss fiatalságával, a költő lantjára kívánkozik.
Mégis nehéz feladat Budapest szerelmét megénekelni.
Lóránth László az a költő, akinek lantján ennek a szerelemnek zenéje csendül meg, ennek a szerelemnek az illata árad.
Aki elolvassa, azt fogja mondani: ,,Furcsa! Én is így látom, így érzem, így szeretem Budapestet.''
Ez a legnagyobb dicséret, amit mondhatok . . .
NÉMETHY KÁROLY
Budapest közművelődési tanácsnoka
Vissza