Előszó
Hazánk ezeréves fönnállása megünneplésének egyik emléke a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egyetemes leírását magában foglaló mű is, mint egyik része Magyarország egyetemes leírásának, a mely az 1896-ik évben, - vármegyék és városok szerint szerkesztve, - megkezdetett.
A honalapításnak ezer évvel ezelőtt fegyverrel megkezdett, fegyverrel föntartott, munkával gyarapított művét, korunkban a közművelődés eszközeivel kell befejeznünk.
Magyar nemzeti közművelődéssel, annak terjesztésével, egyetemessé tételével kell folytatnunk a második évezredben a honalapítás nagy művét és egységessé tennünk, - a közművelődés segítségével, - a hazaszeretet érzésében az ország lakosait.
Minél jobban ösmerjük hazánkat, annál szorosabb kötelékek csatolnak hozzá. Ámde a haza fogalma nemcsak az ország területét jelenti, sőt maga e szó „ország" is, a régibb idők használata szerint, nemcsak területet, de az azt uraló nemzetet jelentette, valamint a „haza" is az országló nemzet közönsége. Vármegye alatt sem értjük egyedül az ország meghatározott területét. A vármegye, igenis, jelenti az ország egy bizonyos meghatározott területét, de jelent intézményt is, és pedig egyik legősibb intézményünket. A vármegye, mint intézmény, egykorú a magyar királysággal. A hagyomány Szent Istvánnak tulajdonítja az ország területének vármegyékre való fölosztását. Mint minden régi intézmény, természetesen ez is átalakul. Eredetileg az államot szervező királyságnak honvédelmi és kormányzási intézménye, később e mellett a nemzet fegyveres erejét alkotó részének, a nemességnek intézménye, a melynek útján az, a hon védelmében, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a törvényhozásban részt vesz.
Alkotmányunk egyik legfontosabb intézményévé válik a vármegye. Ennek keretébe illeszkedik a társadalom, ehhez idomul, ebben a körben folyik majdnem kizárólag a közélet.
Semmi sem bizonyítja jobban az intézménynek életrevalóságát és erejét, mint az, hogy egyes vármegyéknek, mint intézményeknek élete és működése még akkor sem szűnik meg, mikor a vármegye területe, a hódító török uralma alatt áll. Mikor például Pest és Heves vármegyék török uralom alatt állottak, három vármegye, úgymint Pest, Heves és Nógrád, ez utóbbinak a területén, Fülek várában tartja székhelyét, levéltárát és - úgy a hogy lehet, - közgyűléseit.
Vissza