Pest-budai séták

Előszó

Honnan ismeri a terézvárosi házak történetét Fábry Sándor humorista, mi köti a Belvároshoz Korniss Péter fotóművészt, és feljutott-e Sebestyén Márta népdalénekes a Magdolna-toronyba? Balázs Géza nyelvészprofesszortól megtudjuk, milyen legendát őriz egy Thököly úti vakablak, Ragályi Elemér operatőr és Kovács Kokó István olimpiai bajnok ökölvívó gyermekkora helyszínére visz minket vissza, Geiger György trombitaművész pedig megmagyarázza, miért a világ legszebb helye Soroksár. Művészek, neves értelmiségiek, olimpikonok tárják fel a fővároshoz fűződő legszemélyesebb kapcsolatukat a Pest-budai séták című kötetben. Féltett titkokat, anekdotákat, hihetetlen történeteket mesélnek, miközben bemutatják az olvasónak, hogy mi maradt az 1896-os millenniumi ünnepségekre felépült világváros határtalan pompájából és az ötvenes években a fővároshoz csatolt városok, falvak meghittségéből.
Elvezetnek bennünket eldugott kincsekhez, rejtett szépségekhez, elfeledett emléktáblákhoz, beavatnak házakhoz, terekhez, kulturális értékekhez fűződő bizalmas viszonyukba. Ráveszik a felgyorsult élettempójú olvasót, hogy álljon meg egy félreeső szobor előtt, pillantson be egy színes üvegtábla mögé, olvasson el egy megkopott feliratot a múltból. Új oldalukról, privát környezetük részeként mutatják be a turisták által leginkább kedvelt budapesti nevezetességeket is.
Rávilágítanak, hogy környezetünk, életterünk, a körülöttünk lévő világ nemcsak adottság, hanem mi magunk formáljuk. A meghitt terekben benne van a személyiségünk, szűkebb hazánkról való gondolkodásunkkal pedig mi magunk határozzuk meg a jövőt. Vissza