Magyar Pszichológiai Szemle 1978/6.

Előszó

Részlet:
Sigmund Freud 16-18 éves koráig egy a 3 éves korában elhagyott szülővárosban maradt barátjával levelezett ott töltött nyári vakáció után. A levelek kreatív tulajdonságairól tesznek tanúságot és több pontban formai és tartalmi hasonlóságot mutatnak egy későbbi 1913-ból származó művének egy részével, amely körülbelül azonos terjedelmű. Ezen analógián kívül néhány gondolata a két írásban közös, amiből annak lehetőségét vetem fel, hogy a közvetlen önelemzésben, introspekcióban, mások árnyalt lélektani megfigyelésében és jellemzésében már akkor jártas Freud a szabad asszociáció létrehozásának módját ismerte.
I. Bevezetés
Freud kreativitása igen széles körű. Miután már ifjú korában igen jelentős anatómiai kutatásokat végzett, fiatal orvosként olyan fontos felfedezés közvetlen közelébe ért el, mint a cocain felületi anaesthetizáló hatása. Ezután, mint klinikai neurológus és neuropatológus az afázia-tan, a nyúltvelő-lokalizáció és a gyermek-neurológia terén alkotott jelentőset (Brun-1936). Majd Breuerral együtt neurosis kutatóként Charcot munkáját továbbfejlesztve először a hysteria kóroktanával, majd a neurosis anxietatis diagnosztikai elkülönítésével gazdagította korának psychiatriáját. Alkotó pályájának csúcsán alakítja ki a psychoanalysis módszerét, kidolgozza annak technikáját, és az ezáltal felfedezett lelki jelenségeket és azok összefüggéseit írja le valószínűleg legnagyobb művében az "Álomfejtés"-ben (1900). A methodussal nyert lélektani és kórlélektani kutatásainak eredményét ezután más psychiatriai kórképeken (paranoia, depressio, dementia praecox) is megvizsgálja és igazolja. Majd módszerét a pathográfia, alkotáspsychológia terén is alkalmazza, és kultúr-, művészet-, vallós-történeti alkalmazására is kísérletet tesz. Alkotó munkáját kora ifjúságában elkezdi és késő öregségéig folytatja. Vissza