Előszó | 5 |
Bevezetés | |
A fényszóró gyémánt | 7 |
Anyagból "kipárolt" eszmék (ligikai pozitivizmus) | 11 |
Az "Elfogadott Nézet": (Klasszikus scientizmus) | 11 |
Minden hattyú fehér? (Induktív empirizmus) | 11 |
A logikai alapok keresése | 12 |
A pszichologizmus "bűne" | 12 |
Elméletek, logikák | 13 |
Az indukció Achilles-sarka | 14 |
Minden holló fekete? (Deduktív logikák) | 16 |
A logikai szimmetria elmélete (Hempel) | 16 |
A szimmetria-hiány (Popper kritikai realizmusa) | 17 |
Megállapodás terméke-e a világ? (Konvencionalizmus) | 20 |
A kétkedés hangja (A logikai empirizmus bírálata) | 21 |
A tudomány mint társas vállalkozás (szociológiai pozitivizmus) | 25 |
A tudomány = polgári demokrácia? (Merton) | 25 |
Normakövető tudósok | 28 |
Űrhajósok és ellenmormák | 30 |
Jutalmak és büntetések | 33 |
A megismerés társadalmi szervezete | 33 |
Lázadók és reformok (antipozitivizmus) | 35 |
A megismerés válsága (Hanson, Quine) | 35 |
Paradigmák és forradalmak (Kuhn) | 37 |
Kuhn naturalizmusa | 37 |
Nincs egységes metodológia | 39 |
A tudományos fejlődés elmélete | 40 |
Normál- és forradalmi tudomány | 48 |
Összemérhetetlenségi tételek | 56 |
A megismerés viszonylagossága | 57 |
A kritikai elmélet kritikája | 58 |
Kísérletek a racionalitás megmentésére | 61 |
Tanárnő vagy kurtizán? (Feyerabend anarchizmusa) | 61 |
A racionalitás "mentőövei" (Lakatos kutatási programja) | 63 |
A kutatási hagyományok modellje (Laudan) | 65 |
Szuper-módszertanok | 67 |
A "túlélő" lesz a nyertes (Toulmin-modell) | 68 |
A megismerés hálószerkezete | 70 |
Az elmélet, a módszer és a cél szövedéke (Laudan) | 70 |
Halmazelméleti "csomósodások" (Sneed) | 71 |
Elméletek és megfigyelések hálózata (Hesse) | 73 |
A megfigyelhetőség határai (van Fraassen) | 78 |
Jók-e mentőhipotézisek? | 80 |
A tudományfejlődés ösztönzői | 82 |
A tudomány eszmetörténete (Internalizmus) | 82 |
Van-e "szabad" megismerés? | 83 |
Hogyan jutunk ismeretekhez? (Metodológiai internalizmus) | 84 |
A "kivülről" magyarázott tudás (Externalizmus) | 85 |
A hatások szint-hierarchiája | 86 |
A célrairányított megismerés | 88 |
Marxizáló megközelítések | 88 |
Áthidalhatók-e a szélsőségek? | 90 |
Az "erős program" nyomában | 92 |
Durkheim tudásszociológiai öröksége | 92 |
A viszonylagosság elve (Mannheim) | 94 |
Az ésszerű sem igaz? | 97 |
Az érdekek szerepe a megismerésben | 99 |
Miért térnek el a magyarázatok? | 100 |
Az igazolás függ az elméletválasztástól | 102 |
Létezhet-e többféle logika és matematika? | 104 |
Okszerű-e az ésszerű? | 108 |
Védhető-e a relativizmus? | 114 |
Az "erős program" gyengeségei | 115 |
A tudás társadalmi előállítása | 121 |
Kutatók a laboratóriumban | 121 |
Tudósok mint stratégák | 127 |
Hogyan állítjuk elő a társadalmi tényeket? | 130 |
A konstruktivizmus bírálata | 131 |
Alkufolyamatok a tudományban | 136 |
Szövegelemzések | 136 |
Hogyan születnek a megállapodások? | 138 |
A parapszichológia kalandjai | 141 |
Esettanulmányok tanulságai | 143 |
Paradoxon-feloldó paradigmák | 145 |
A dualizmus "mókuskereke" | 145 |
A "kettősgyökerű" gondolkodás | 147 |
A "lefordíthatóság" lehetősége | 151 |
A kognitív irányzat kitörési kísérlete | 154 |
A dichotómiák áthidalása | 155 |
Összefoglalás | 160 |
Irodalomjegyzék | 163 |
Contents | 171 |
Summary | 173 |