Előszó
Részlet a kötetből:
RICHELIEU ÉS MAZARIN
XIV. Lajos napkirálysága nem a saját műve volt, hanem azé a két férfiúé, akik fénnyel övezték kiskorú gyermekségét, betöltve a küldetést, melyet a...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
RICHELIEU ÉS MAZARIN
XIV. Lajos napkirálysága nem a saját műve volt, hanem azé a két férfiúé, akik fénnyel övezték kiskorú gyermekségét, betöltve a küldetést, melyet a történelem követelt a koronától, de amely felülmúlta a király korát.
Ez a két férfiú két bíbornok: Richelieu és Mazarin.
Franciaországnak XVII. századbeli historikumát ennek a. két férfinek neve jelenti, ők e század oszlopcsarnokának kariatidjai.
Mind a két férfi csaknem egykorú volt, mind a kettő egyformán 18 éven át volt Franciaország koronázatlan királya.
Sorsuk csillagai közösek, mint ahogy lángeszük szerkezetében is sok a közös vonás.
Mind a kettő nagy, termékeny építőelme, mindkettőben megvan a látóhatár széles áttekintése, mindkettő hatalmas valóságérzék mellett is idealista, - idealista illúziók nélkül.
Mindkét lángelmét elöntötte Franciaország nagy küldetésének gondolata, mindkettő az abszolút királyi hatalom kiépítésének munkása volt, mindkettő odaadta egész erejét egy nagy eszméhez: a középkori monarchia palotájának újkori átépítéséhez.
Még a tragikuma is közös e két embernek, mindkettőnél az akadályok elhárítására pazarolt erőmennyiséggel kell lemérni nagyságukat. Mazarin tragikuma is az, ami Richelieué, - alkotások helyett 12 évet kellett feláldoznia, hogy eszméi irányában annyi hitet és bizalmat fakasszon kortársaiban, hogy dolgozni engedjék.
Közös tragikumuk, hogy népszerűtlenségük járatlan és országos, hogy mindkettőjük esetében az ő piros kalapjuk által látta a nemzet fenyegetve a trónt, melyet ők ácsoltak magasabbra.
Vissza