A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Periférián I-II.

Roma szociológiai tanulmányok/Kérdések és válaszok

Periférián I-II.
Szerző

'Szabó Ildikó: Periférián I-II. ' összes példány
Kiadó: Ariadne Kulturális Alapítvány
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 727 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-04-8209-6
Megjegyzés: A II. kötet angol nyelvű is.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Roma vagy cigány? A kérdésben jelölt két megnevezés lényegében megegyezik, csakhogy amíg a „roma" szó pozitív tartalmat is hordoz (jelentése ember), addig a „cigány" szóhoz negatív sztereotípiák... Tovább

Előszó

Roma vagy cigány? A kérdésben jelölt két megnevezés lényegében megegyezik, csakhogy amíg a „roma" szó pozitív tartalmat is hordoz (jelentése ember), addig a „cigány" szóhoz negatív sztereotípiák tapadnak (lusta, tolvaj, piszkos, munkakerülő...)- Ezen negatív jelzők egyes roma emberekre érvényesek lehetnek, de nem minden romára. Tolvajok, munkakerülők más népek között is megtalálhatók. A romák megítélése a rájuk aggatott sztereotípiák által vált előítéletessé. Napjainkban Magyarországon és Európában egyaránt a roma terminológia kezd teret hódítani. (Ld. Nicolae Gheorghe: Mit jelent cigánynak lenni?, Daróczi Ágnes: Vállalhatóvá tenni a cigányságot, II. kötet) A válogatás célja, olyan tudományos és véleménynyilvánítási írások közzététele, melyek mindeddig csak szűk szakmai körökben voltak ismeretesek. A két kötetes gyűjtemény egy évszázad - romákról készült - írásait összegezi, a teljesség igénye nélkül. Egy történeti ív felvázolásával nem volt célom az azonos nézetű, szemléletű tanulmányok összesítése, ugyanis az elmúlt évtizedekben nemcsak „egy iskolához" tartozók írták meg véleményüket, ill. fejtették ki álláspontjukat a cigánykérdésről. Vissza

Fülszöveg

Ez a két kötet tartalmazza a magyarországi cigánysággal kapcsolatos irodalom legfontosabb alapműveit. És mellettük - valószínűleg ugyanilyen fontos dolog ez is - ott sorakoznak a cigányság gondjain töprengő, nem éppen alapmű szintű megnyilatkozások, számos olyan írás is, amelyet első kinyomtatása óta könyörtelenül túllépett a történelem - mára már pusztán dokumentumok ezek de csakis velük együtt kerek a kép. Napjainkig érvényes igazságok és groteszkek, kövületek a múltból, egymással feleselve - felnőtt, kritikusan tájékozódni képes olvasóknak szól ez a gyűjtemény, akiknek kezében közös dolgaink termékeny továbbgondolásának fontos alapzata lehet. „Cigánykérdés", mondták már száz éve is, és mondogatjuk még ma is - általában végig sem gondolva, hogy kié is ez a kérdés. Első megfogalmazódásának idején sokan úgy vélték, hogy természetesen a többségi társadalomé, amely majd így vagy úgy „megoldja" azt. Később számosan próbálták úgy beállítani, hogy a cigányság sorskérdése pusztán a... Tovább

Fülszöveg

Ez a két kötet tartalmazza a magyarországi cigánysággal kapcsolatos irodalom legfontosabb alapműveit. És mellettük - valószínűleg ugyanilyen fontos dolog ez is - ott sorakoznak a cigányság gondjain töprengő, nem éppen alapmű szintű megnyilatkozások, számos olyan írás is, amelyet első kinyomtatása óta könyörtelenül túllépett a történelem - mára már pusztán dokumentumok ezek de csakis velük együtt kerek a kép. Napjainkig érvényes igazságok és groteszkek, kövületek a múltból, egymással feleselve - felnőtt, kritikusan tájékozódni képes olvasóknak szól ez a gyűjtemény, akiknek kezében közös dolgaink termékeny továbbgondolásának fontos alapzata lehet. „Cigánykérdés", mondták már száz éve is, és mondogatjuk még ma is - általában végig sem gondolva, hogy kié is ez a kérdés. Első megfogalmazódásának idején sokan úgy vélték, hogy természetesen a többségi társadalomé, amely majd így vagy úgy „megoldja" azt. Később számosan próbálták úgy beállítani, hogy a cigányság sorskérdése pusztán a cigányság kérdése. A kétféle tévút helyett az egyetlen járható megközelítés lehet, ha - ahogy ennek a szemlének a világos tanulsága is sugallja - felismerjük: a többségi társadalom és a kisebbség együttélése mentén kialakult és felhalmozódott problémák mind a kisebbség, mind a többség életét és sorsát húsba vágóan érintik. A magyarországi cigányság élethelyzete a legutóbbi évtizedben drámaian romlott. Bizonyára ezzel is összefügg a kérdés iránti közérdeklődés érezhető élénkülése. Ajánlom ezt a válogatást mindazoknak, akik tárgyszerű ismereteiket elmélyítve kívánják keresni a bajok orvoslásának lehetséges módjait. Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó 11
Tomka Miklós: A cigányok története (Cigányok honnan jöttek, merre tartanak, 1993) 22
A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás
Hermann Antal: A czigányok összes létszáma, (Magyar Statisztikai Közlemények IX, kötet) 36
Pomogzi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon (részlet: Phralipe 1992/1) 61
Erdős Kamill: A magyarországi cigányság (Magyar Néprajzi Közlemények III. 1958) 75
Havas Gábor: A cigány közösségek történeti típusairól (Kultúra és közösség 1989. 4. szám) 90
Kemény István: A magyarországi cigányság helyzete (Kézirat 1971) 109
Csalog Zsolt: Cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt (Bibó Emlékkönyv, Párizsi Magyar Füzetek,
Phrolipe 1990/5.) 194
Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének beszámolója (Országos reprezentatív vizsgálat 1993-94) 225
Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után (Esély 1995/4.) 259
Ladányi János: A lakásrendszer változásai és a cigány népesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten (Valóság 1989/8.) 309
Szuhay Péter: Cigányok a falu társadalmában (A falu 1995 tél) 333
Demeter Zayzon Mária: A budapesti népesség nemzetiségi, etnikai arculata (Részlet - Budapest, 1994) 341
Lázár Guy: A kisebbségek szerepe a nemzeti identitás kialakulásában (Régió 1995/6.) 382
Szabó Ildikó - Örkény Antal: A 14-15 évesek interkulturális világképe (Kisebbségkutató Intézet 1995) 435
Tauber István: A cigánysággal kapcsolatos előítéletek problémái (Szociálpolitikai Értesítő 1984/2,) 471
Sajó András: Néhány jogvédelmi kérdés a cigányság diszkriminációjával kapcsolatban (Cigánylét 1991) 484
Jegyzetek, irodalomjegyzék 499
II. kötet
Nicolae Gheorghe: Mit jelent cigánynak lenni? (Phralipe 1991/2.) 10
Színes bőrű nemzeti kisebbség - Interjú Kemény Istvánnal (Népszabadság 1990. június 23.) 22
Havas Gábor: Kell-e kérdőjel? (Jelkép 1994/1.) 32
Daróczi Ágnes: Vállalhatóvá tenni a cigányságot (Jelkép 1994/1.) 38
Szuhay Péter: Cigány kultúra (BUKSZ 1995. ősz) 44
Rudko Kawcynski: romák háborúja (Phralipe 1994/1.) 88
Horváth Aladár: Etnikai konfliktusok kezelése és a cigányszervezetek (Félünk: A Fővárosi Önkormányzat Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottságának konferenciája 1993. január 29.) 104
„A cigányok rosszhiszemű, jogcímnélküli lakói az országnak" - Interjú Choli Daróczi Józseffel 116
Nézetek a kisebbségi törvényről - Interjú Horváth Aladárral (Amaro Drom III. évfolyam 9. szám) 132
A Lungo Drom és a roma önkormányzatok - Interjú Farkas Flóriánnal (Amaro Drom 1995/2.) 140
„Mindig akad egy gázsó, aki figyelmeztet" - Interjú Osztojkán Bélával (Heti Világgazdaság 1995. február 4.) 150
Blaha Márta - Havas Gábor - Révész Sándor: Nyerőviszonyok - roma politikatörténet
(Beszélő 1995. május 11.) 158
Osztojkán Béla: A cigányság jelenlegi állapota, élethelyzete, életérzése - a cigányság és a többség viszonya (Phralipe 1995/4.) 186
Lakatos Menyhért: Hol a vége (A falu 1995. tél) 198

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem