A Mexikói

Fülszöveg

Pereg a film: az emlékképek filmje. Egy hatéves kisfiú tágra nyílt szemmel hallgatja nagyanyja meséit az elhagyott szülőföldről, Spanyolországról, nagybátyja hányatott, veszélyes kalandokkal teli életéről. A fiú, Manuel felcseperedik, francia iskolába jár és mint a család egyetlen írástudója, ügyesen, talpraesetten segíti özvegy anyját és bölcs nagyanyját a kereskedés apró fortélyaiban. Miközben sokféle szakmát tanul ki, rányílik a szeme az ismeretlen, ellenséges világra. Viszolyog a polgárosult, önmaguknak élő, dúsgazdag rokonoktól, szíve az elesettekhez, az utcalányokhoz, a csempészekhez húzza. Egyik kalandja a másikat követi, hol gyilkossággal, hol csempészéssel vádolják, de mindig kivágja magát, és egy napon váratlanul fordulat következik be az életében: nincs ínyére a katonaéveit leszolgálni, inkább átszökik Spanyolországba, éppen azokban a vészterhes időkben, mikor megindult a fasiszták támadása a köztársaság ellen. És Manuelből, a fegyelmezetlen, nyers kamaszból tudatos, keménykötésű legény válik. Persze ez nem megy könnyen... A film felgyorsul, az olvasó csak lélegzet-visszafojtva tudja követni a kockáit: a sokszor megénekelt és sokszor megírt ebrói csatákban, visszavonulásban és előretörésben, bekerítésben és kitörésben vesz részt az olvasó Manuel oldalán, elkíséri őt fogságába s ámulva követi ezt a céltudatos, forradalmárrá érett embert a gerillaharcok útvesztőjében. Vajon sikerül-e a kis csapatnak áttörnie az ellenséges gyűrűn? Vajon bosszút tudnak-e állni az áruló, kegyetlenkedő polgármesteren és bírón? Vajon át tudnak-e jutni a Pireneusok hófödte láncain, ezer veszély közt, francia földre? Vajon napvilágra kerülnek-e valaha ezek a könnyel-vérrel íródott feljegyzések...? Napvilágra kerültek. Egy francia történész, Victor Guerrier, egy dél-franciaországi falucskában dolgozott egyik történelmi munkáján. Itt ismerkedett össze egy hatvan év körüli, egyszerű, spanyol származású mezőgazdasági munkással. Felfigyelt rá, mert esténként, a tűzhely mellett ez a hallgatag ember papírra vetette a nap eseményeit, és kiderült, hogy ezt teszi ifjúkora óta. A történész heteken keresztül együtt silabizálta az öreggel a régi feljegyzéseket, s mivel rendkívül érdekesnek találta, sajtó alá rendezte. Így született A Mexikói című dokumentumregény, ami új fejezettel bővíti a spanyol polgárháború történetét. Nyilván nem minden úgy történt a valóságban, mint ahogy az események Manuel emlékezetében élnek, de ha nem is hiteles történelmi kép, mindenképpen egy nagy történelmi pillanat, izgalmas, fantáziadús megelevenítése. Ez a könyv egyszerűségével, közvetlen nyelvi erejével fogja meg az olvasó szívét és vet fényt olyan legendás eseményekre, amelyek eddig ismeretlenek voltak a nagyközönség előtt. Vissza