Az idő és a lélek

Fülszöveg

"Kevés olyan magyar kisváros van, amelynek annyira hiányzik a történelmi tudata, mint Bonyhádnak. Pedig kevés nagyközség falai között éltek a magyar történelemnek és irodalomnak olyan nagyságai mint itt." - kesergett Gál István irodalomtörténész a Vörösmarty, Perczel, Petőfi emlékek pusztulásán Illyés Gyula bonyhádi éveiről a hetvenes évek első felében írt tanulmányában.
Nem véletlen, hogy Solymár Imre helytörténész a Völgységi Füzetek első számának - Régi Völgység-leírások - Bél Mátyástól Babits Mihályig - bevezetőjében éppen a táji tudat erősítésének óhajával ajánlotta művét az olvasónak. A doni katasztrófa ötvenedik évfordulójának évében jött ki a nyomdából a Völgységi Füzetek második száma, a Lill Mihály naplója, a második világháború bonyhádi áldozatainak állított emléket. A sorozat itt megszakadt, két konferenciakötet (1991, 1996) és a Székely kalendárium 1994. jelent meg a Völgységi Múzeum kiadásában.
A Dunaholding Alapítvány pályázati felhívása a sorozat újraélesztésére kínált lehetőséget. A korábbinál szerényebb terjedelmet, s kisebb példányszámot tett lehetővé... "legyen visszafogott, történelmileg hiteles és találkozzon az adott terület polgárainak tetszésével."
Az új füzetsorozat célkitűzése, hogy ismeretlen, még nem közölt, vagy kevésbé ismert, de értékes forrásokat tárjon föl és ismertessen meg, még nem publikált gazdaságtörténeti írásokat közöljön helyi vagy országos jelentőséggel bíró személyiségekről, akik eredményesen szolgálták a gazdaság fejlődését, és példát adnak ezzel napjaink vállalkozóinak.
A sorozat középpontjába Perczel Mór honvédtábornok személyét állítjuk, aki reformkori politikusként Tolna, Baranya, Fejér megyékben kifejtett agitációjában először vetette fel a honi ipar támogatását, a Védegylet megszervezését. Az 1843-44. évi diétán éppen ő fogalmazta meg világosan beszédeiben az Országos Védegylet jelentőségét. Első füzetünkben a hős tábornok irodalomtörténeti unikumnak tekinthető Az idő és a lélek című "emlékjegyzet"-ét adjuk közre, amely 1882-ben a Tolnamegyei Közlönyben látott először napvilágot. Vissza