Előszó
A modern társadalom életét szorosan átszövik a pénzkapcsolatok, a gazdasági életnek pedig egyenesen meghatározó jellemzője a pénzbeli kalkuláció. A piacgazdaságban a mindennapi élet már jó ideje nem is képzelhető el pénzbeli műveletek sokasága nélkül. Mégis ember legyen a talpán, aki a sok új pénzügyi termék, elszámolási mód között jól el tud igazodni. Nem ok nélkül érzik sokan úgy, hogy a globális pénzügyi világ mozgásai követhetetlenné váltak. Valóban, a pénz világában különösen sok innováció ment végbe az elmúlt időkben. Már csak ezért is szükséges a pénzügytan tanulmányozása, a gazdasági szakembernek és a laikusnak egyaránt. A gyors változások korában újabb és újabb fogalmak, eljárások látnak napvilágot. Az alapvető összefüggések és a legfontosabb intézmények azonban jól megérthetők anélkül, hogy belebonyolódnánk a pénzügyi technikák különféle változataiba.
Ez a könyv arra vállalkozik, hogy bemutassa a pénzügyi világ intézményi alapjait és a legfontosabb pénzügyi piacokat. Az intézményi vonatkozások között természetszerűen ki kell térnünk az állampénzügyek legfőbb kérdéseire: az államháztartásra, a költségvetés bevételi és kiadási tételeire, a költségvetési hiány finanszírozására, a jegybanki működésre. Mivel az állami hatóságok is aktív szereplői a pénzügyi piacoknak, a köz- és magánpiacok korábbi megkülönböztetése már jórészt elvesztette tartalmát. Könyvünk ezért egybekapcsolódó témakörökként tárgyalja az állam pénzügyi politikáját, a pénzteremtés és a pénz iránti kereslet meghatározóit, a pénzügyi piacokon zajló tevékenységét és annak állami szabályozását, a hazai pénzügyi élet és a nemzetközi pénzvilág kapcsolatait.
Az első rész a pénzmennyiséggel kapcsolatos alapösszefüggéseket mutatja be. A második rész a pénzügyi élet főbb szereplőit és színtereit (piacait) veszi sorba, a példákat a magyar pénzügyekből vagy az európai vonatkozásokból mutatva fel. Az elvontabb összefüggésektől a mai magyar gyakorlat felé a harmadik fejezetben lépünk előre, ahol a banki és tőkepiaci élet intézményeit, az állami felügyeleti tevékenységet hazánk viszonyai alapján vizsgáljuk. A negyedik részben az ország pénzügyi rendszerének nemzetközi kötődéseit, az európai uniós csatlakozásból adódó következményeket vesszük sorra.
A könyv szerzője az olvasójától feltételezi a közgazdaságtani alapok ismeretét, de legfőképpen a pénzvilág jelenségei iránti érdeklődést. És valóban, sok izgalmas új esemény történt e téren az elmúlt években; a pénzügytan maga is gyors átalakuláson ment át. A terjedelmi korlátok miatt sok fontos és érdekes témát kell kihagynunk, de a tizenöt fejezetbe rendezett gondolati anyag és a fejezetvégi olvasmányok és függelékek együttese hasznos ismereteket ad az olvasónak, aki el akar igazodni a pénzzel kapcsolatos fogalmak, jelenségek világában.
Vissza