Pénzügytan IV.

Tartalom

IV. kötet
MÁSODIK RÉSZ.
A. KÖZJÖVEDELMEK HOVÁFORDÍTÁSA.
II. KÖNYV
A közhitel.
(Folytatás.)
VII. FEJEZET.
A KÖLCSÖNÖK KIBOCSÁTÁSI MÓDJA.
A kölcsönkibocsátás két legfőbb módja : a bankárok útján történő kibocsátás ajánlati tárgyalással és az állam számlájára végrehajtott nyilvános aláírás. - A bankárok útján,
ajánlati tárgyalás alapján történő kibocsátás előnyei, ha
az kellő nyilvánosság és verseny mellett hajtatik végre. -
A bankárok mint biztosítók és leszámítolok működnek.
Az állam számlájára eszközölt nyilvános aláírási módnak inkább látszólagos, mint tényleges előnyei. - Valótlan, mintha ezen mód mellett helyesebben lehetne kibo-
csátani a kölcsönöket s hamarább lehetne azokat a komoly
tőkések kezeihez juttatni. - Az egyszerű nyilvános aláírási mód correctivumai; a kis aláírások leszállíthatlansága. - Minő előnyei voltak korábban az állam által
rendezett közvetlen aláírásoknak : népszerűsítették a franczia járadékot.
A nyilvános aláírásoknál a czímleteket rendesen igen
alacsony árfolyam mellett bocsátják ki. - A nyilvános
aláírások, a mint azokat ma gyakorolják, kizárják a középtőkéseket. - Az aláírások mesterséges felduzzasztása óriási
humbuggá teszik ezen kibocsátási módot. - A nyilvános
aláírás módját igen jól lehetne az ajánlati tárgyalás módjával megegyeztetni. - Hogyan lehetne olyan eredményt
elérni, mely megóvná a kölcsönvevő és a komoly kölcsönadók érdekeit ? -
A kölcsönkötvények közvetlen és folytonos kibocsátása,
minden nyilvános aláírás nélkül egyszerű tőzsdei üzlet
útján, vagy pedig az államközegek közreműködésével. -
A 3%-os törlesztéses kötvények, az utolsó osztrák és
magyar kölcsönök. - Ez eljárás igen kitűnő középszerű
összegekre, egymást követő sorozatokra nézve, különösen
közmunkákra szánt kölcsönöknél.
Történeti adatok a kölcsönkibocsátások körül Francziaországban és Angliában. - Az ajánlati tárgyalás rendszeresen túlsúlyban volt Angliában. - Ugyanezen rendszert
követték Francziaországban, két szerencsétlen kivétellel:
a Restauratió alatt és Lajos-Fülöp idejében. - A császárság idejében az állam által közvetlenül eszközölt
nyilvános aláirási mód volt az uralkodó. - Némely újabb
aláirások mesés összegei Oroszországban és Portugáliában.
A közkölcsönök befizetéseinél engedett határidők. -
E határidők pénzügyi és közgazdasági előnyei. - Francziaországban rendesen nagyon is sok határidőt vettek föl.
Minő hibás eljárás az, midőn a kölcsön hozadékából
vonják le az első egy-két évben fizetendő kamatokat. -
A kölcsönök teljes összege nagyobb, mint azon összegek,
a melyek után elneveztetnek.
Milyen biztosítékokat kell az államnak ezen müveleteknél fölállítani. - A nyilvános és consolidált fond-ok
eredete és magyarázata. - Különös alapok szükségtelen
volta. - Nem hasznosak másutt, mint némely nagy
zavarban sinylő államokban, hol a hitelezők osztályozására vagy arra alkalmaztatnak, hogy némi rendet hozzanak az állami pénzügyek kezelésében............1
VIII. FEJEZET.
A közadósság különböző fajai.
Az államadósságok egysége. - Van-e annak valami haszna,
hogy valamely állam adósságai egészen ugyanegy nemű
legyen ? - Bizonyos változatosság, mely nem megy túlságos sokféleségbe, mindig inkább kedvez, mint árt az
állam hitelének.
A különös kölcsönök, melyeket némely államok községekkel, nagy financiális és iparvállalatokkal, vagy tőkések
és kereskedők egyes csoportjaival kötnek. - A franczia
állam által csatornaépítés érdekében kötött müveletek
1820-1840-ig. - A vasúti társulatoknak adott subventiók és kamatbiztosítások. - A közmunkák érdekében
majdnem történetesen kötött különös kölcsönök tetemes
gyarapodása 1870 óta. - A kincstár hosszú időre szóló
kötelezettségeinek roppant jelentős volta. - Hasznosak-e
vagy károsak az ily kötelezettségek a kincstárra nézve ? -
Ilyen esetekben csak megkülönböztetéssel lehet felelni. -
Előnyösek az államra nézve, midőn az állam talál olyan
tőkéseket, vagy községeket, melyek igen alacsony kamat,
mellett hajlandók előlegeket adni olyan közmunkákra, melyek úgy helyi, mint országos érdekből fontosak. - Veszélyesek és költségesek minden más esetben. - Az állam
az utolsó években igen gyakran vett fel oly közvetítők
igénybevételével kölcsönöket, kiknek kevesebb hitelük volt,
mint magának az államnak, minek következtében az állam
igen súlyos terheket vállalt magára. - A nyilvánosság
mellőzésével kötött kölcsönök rendszerint sokkal drágábban, mint a nyilvánosan kötött kölcsönök.
Az életjáradékos adósság. - A franczia életjáradékos
adósság elemei.
A lebegő adósság. - A lebegő adósság tetemes volta
rossz pénzügyekre mutat: Spanyolország, Törökország és
Egyiptom példái. - Anglia pénzügyi példája. - Az angol
lebegő adósság folytonos csökkenése e század eleje óta. -
Jelenleg 1870-ban nem megy többre 200 milliónál.
A franczia lebegő adósság különböző rendeltetése. -
Naponta kevesebb fontossággal bir abból a tekintetből,
hogy forgó tőkét szolgáltasson a kincstárnak. - Ma alig
szolgál másra, mint a budget fedezetlen hiányainak kiegyenlítésére. - Ez adósság változásai 1830 óta. - A tetemes
zavarok, melyeket e lebegő adósság nagysága 1848-ban
okozott. - A lebegő adósság összehasonlítása 1848 és
1870-ben. - A lebegő adósság nagysága 1878 végén. -
Milyen nevezetes takarításokat lehetne ez adósság kamatainál elérni 87
IX. FEJEZET.
AZ AMORTISATIÓ VAGY TÖRLESZTÉS.
A közadósság leszállításának különböző módjai. - A törlesztés mellett szóló érvek. - Igaz-e, hogy egy nemzedéknek
sincs joga a jövő nemzedékre hárítani terheinek egy
részét? - Az amortisatió mellett szóló politikai érvek
komolyabbak, mint a mellette szóló erkölcsi érvek. -
A mellette szóló pusztán pénzügyi érv : a törlesztés leszállítja az országos kamatlábat; ez állítás nem felel meg
teljesen a valóságnak.
Az amortisatió ellen szóló érvek: 1. a nemes érezek
folytonos értékcsökkenése érezhetlenül, de folytonosan
szállítja le a közadósságok terheit; 2. a nemzeti vagyonnak takarékosság és ipari haladások eszközölte folytonos
fejlődése ugyanazon eredményre vezet.
Mely esetekben helyes és mely esetekben helytelen a
törlesztés. - Midőn az országra rosszul kivetett és a termelést megbénító adók nehezednek, helyesebb ez adók
leszállítására vagy oly törlesztésre fordítani a budget bevételi fölöslegeit, mint a közadósságok czímleteinek visszaváltására.
A törlesztésnél követett eljárások. Robert Walpolet
által teremtett törlesztési alap Angliában. - Dr. Price
elmélete és az összetett kamatokon alapuló törlesztés. -
Ez elmélet szülte ábrándok. - A törlesztés működése
Angliában William Pitt-ig. - Azon szeszélyek, melyeket az összetett kamatokon alapuló törlesztés Angolországnak ezen idő alatt okozott.
A törlesztés Angliában a Francziaország ellen folytatott háborúk alatt és azontúl 1829-ig. - Folytatták a
törlesztést még oly esztendőkben is, midőn kölcsönöket
vettek föl. - 1813-ban teljesen visszafizették azon adósságot, mely 1786-ban létezett; de a helyett egy új, jóval
tetemesebb és sokkal kedvezőtlenebb adósságot teremtettek. - Kezdik észrevenni, hogy ezen törlesztési rendszer
ámítás. - Az alsó ház fontos határozata 1819-ben. -
A törlesztés eredményei 1793 -1829-ig; milyen óriási
károkat okozott a kincstárnak.
Az alsó ház bizottságának ajánlata 1828-ban. - A különböző kincstári kanczellárok véleményei az iránt, hogy
az adók leszállítása, vagy a törlesztés helyesebb-e. - A törlesztés műveletei 1828-1869-ig Angliában. - A consolidált adóssági czímletek visszavásárlásainak csekély jelentősége. - Anglia adóssága 1815-1877-ig.
A törlesztés Francziaországban. - Mi volt a consulatus alatt alapított törlesztési pénztár. - Egészen más
czélra szolgált, mint a közadósság visszaváltására. -
A közadósság leszállítására szolgáló rendszeres terv a Restauratió idejében. - A törlesztési pénztár tetemes
javadalmazása ezen időben. - 1817-1825-ig követett
eljárás. - A visszavásárolt járadékok és a kibocsátott
járadékok átlagos árfolyama. - Mennyi kárt szenvedett
a kincstár az által, hogy ugyanegy időben törlesztett és
ujabb kölcsönöket kötött. - A törlesztés rendszere
1825-1830-ig. - A törlesztési pénztárnak ingatlanokkal
való javadalmazása.
A törlesztés Lajos-Fülöp ideiében. - A törvényhotás
1830-1833-ig és 1833-1848-ig. - A törlesztés nem volt
oly erélyes Lajos-Fülöp alatt, mint a Restauratió idejében. - Minő czéltalan irka-firkákra adták magukat a
törlesztési pénztár tartalékjának ürügye alatt. - A törlesztés káros következményei ezen időben ; ez volt egyik
főoka a lebegő adósság növekvésének, mely oly nagy pénzügyi zavarba döntötte az 1848-iki köztársaságot. - A törlesztés 1859. és 1860. évek kivételével szünetel 1848-
1866-ig. - 1866-ban egy új törlesztő pénztárt állítanak
igen szellemes berendezéssel. - 1871 óta nincs többé
rendszeres törlesztés Francziaországban. - Vissza kell-e
állítani a consolidált adósság törlesztését? - Az ellenkező
értelemben szóló érvek nagy száma. - A kincstár által
fizetendő évi járandóság folytonos csökkenése, a kincstár
által egyes vasutaknak kamatbiztosítékok neve alatt szolgáltatott korábbi előlegek visszafizetése, az 5 és 4 1/2 %-os
járadékok egymást követő conversióinak lehetősége jelenleg fölöslegesekké teszik a consolidált adósság törlesztését
Francziaországban.
A törlesztésről némely más országban. - Az amerikaiak túlzásai és tévedései e részben.
A törlesztésről szóló tan eredményei 92
X. FEJEZET.
A CONVERSIÓ.
A járadéki czímletekkel folytatott üzlet. - A különböző okok,
melyek jól kormányzott és virágzó országban az államadóssági czímletek árfolyamának folytonos emelkedésére
vezetnek.
A magas kamatú adósságok conversiója alacsonyabb
kamatú adósságra azon alapszik, hogy azon adósnak, ki
egy örökös járadékkal tartozik, mindig joga van tartozását
kifizetni. - A conversió nem egyéb, mint a hitelező szabad választása tőkéjének visszafizetése, vagy kamatjainak
leszállítása között.
A közadósságok conversiójának története Angliában. -
Robert Walpolet az első, ki ezen művelethez folyamodott. - 1717-1729. 1750. és 1757. években végrehajtott
conversiók több, mint 31 millió frankkal csökkentették az
államadósság évi járadékát. - E rendszabályt rendszerint
igen jól fogadja a közönség.
Az angol közadósság conversiója a XIX. században. -
Az 5 %-os conversiója 4 %-ra 1822-ben. - A régi eredetű 4 %-os conversiója 3 1/2 %-ra 1826-ban. - Az új
eredetű 4 %-os conversiója 3 1/2 %-ra 1830-ban. - Ujabb
conversió 1834-ben. - 1844-ben a 3 1/2 %-ost 3 1/2 %-ra
convertálják 1854-ig és 3 %-ra 1854-en túl. - Az angol
államadósság évi kamatja ezen különböző conversiók által
93 millió frankkal csökkent 1822-1854-ig. - Ezen müveletek majdnem mind akként történtek, hogy magasabb
kamatú czímleteket al-pari cseréltek ki alacsonyabb kamatú
czímletekre. - Az angol közadósság névleges tőkéje csak
igen csekély összegekkel gyarapodott e különböző conversiók által. - A consolidált czímletek folytonos conversiója életjáradékos czímletekre. - Ha a Francziaország
ellen folytatott háborúk idejében kibocsátott kölcsönöket
5 %-kal vagy 4 1/2 °/o-kal bocsátják ki, a conversió még
kedvezőbb eredményekre vezetne.
Francziaországban a közadósságok conversiója több
vitára, mint gyakorlati eredményre vezetett. - A közhitel fokozatos emelkedése a Restauratió idejében. - Az
örökös járadékok conversiójának jogosultsága. - Villel
conversiójának tervezete. - E tervezet előnyei és hátrányai. - Lafitte igen szellemes, de igen bonyolult tervezete. - Soha sem szabad az adózókat a hitelezőknek
föláldozni. - Az 1825-iki facultativ conversió; eredménye :
miben rejlett hibája. - Minden facultativ conversió orvosolhatlan hibája. - Lajos-Fülöp uralkodásának gyengesége : minő óriási hibát követ el ezen kormány, midőn az
állampapírok magas árfolyamát nem használja föl az
államadósságnak 3l/a %-ra való convertálására. Audiffret
marquis conversionalis terve 1838-ban. - Egy más terve-
zet 1845-ben, - Ha értelmesen és erélylyel alkalmazzak
a conversiók rendszerét 1824-1848-ig, a franczia állam
közadósságának kamatjai ma 50 millió frankkal volnának
csekélyebbek, mint a minő tényleg. - Francziaországban
az adózót rendszeresen föláldozták az államhitelezőknek.
Az 5 %-os járalék conversiója 4 1/2 %-ra 1852-ben. -
Ezen műveletek kitűnő volta. - A 4 1/2 % és 4 %-os
facultativ conversiója soidte mellett 3 %-ra 1862-ben. -
E combinatió roppant hibája. - A rossz emlékek, melyeket az állampapirbirtokosoknál maga után hagyott.
A morgan-kölcsön conversiója szintén soulte mellett
1875-ben. - Miért volt akkor a soulte menthetőbb, mint
1862-ben. - A morgan-kölcsön conversiójával járó müveletek. - Marsellaise városa kölcsönének legközelebb történt conversiója.
Az államadósság conversiója az Egyesült-Államokban. -
Néhány év alatt a szövetség összes adósságát 6 %-ról 4 %-ra
szállították le. - Az amerikaiak által követett rendszer
helyessége ; mindazáltal nem oly jó, mint az angol rendszer.
Azon elvek, melyeket a közadósságok conversiójának
beható tanulmányozásából levonhatunk. - Mihelyt a magas kamatot hozó közadósság conversiója alacsonyabb
kamatú közadósságra lehetséges, a kormánynak nemcsak
joga, de föltétlen és kétségbevonhatatlan kötelessége e
müveleteket végrehajtani . 185
XI. FEJEZET.
AZ ÁLLAMADÓSSÁGI CZÍMLETEK MEGADÓZTATÁSA. - AZ ADÓS ÁLLAM ÉS a hitelező
MAGÁNOSOK EGYEZMÉNYEI.
Jogos-e az államadósságok megadóztatása. - Az angol consolok income-tax alá vannak vetve. - A nagy forradalom
Francziaországban megadóztatja a járadékczímleteket. -
Az 1871-iki franczia nemzetgyűlés vonakodik e czímleteket az értékpapírokra kivetett új adó és az élők között
visszteher mellett történő átruházásokat terhelő adók alá
bevonni.
Igazságtalanság az állam hitelezőinek oly kiváltságokat
adni, melyeknél fogva azok felmentetnek minden újabb
terhek alól, melyeket nagy katastrófák az országra róhatnak. - A hazaiak birtokában levő államadóssági czímleteket alá kell vetni minden általános adónak. - Egyedül
a külföldiek birtokában levő államadóssági czímleteket
szabad ezen adók alól fölmenteni. - Hasonló kérdés
merülhet föl a közadóssági czímletek kamatainak papírpénzben való fizetésére nézve oly országokban, melyekben
kényszerfolyam uralkodik. - E kérdést ugyanazon értelemben kell megoldani. - Az afflavit. - A közadósság
fölosztása belföldi és külföldi adósságra. - Azon körülmények, melyek mellett helytelen és az állam hitelére
nézve káros volna a közadóssági czímleteket az országban
uralkodó általános adók alá vetni. - Francziaország példája 1871 óta.
Az adós állam és a hitelező magánosok között létrejövő egyezségek és concordatumok. - Azon esetek, melyekben az ily egyezségek szükségesek és jogosak. -
E szükség kimutatása. - Némelykor az egyezségek az
egyedüli eszközök a hitelezők követeléseinek megmentésére. - Ilyen egyezségek példája : Spanyolország egyezsége 1831-ben ; a tunisi egyezség 1870-ben ; ez utóbbinak
kedvező eredménye; az egyiptomi egyezség 1876-ban;
Goschen szellemes terve ; milyen, a pénzügyi tudománytól
független okok következtében, kell attól tartani, hogy e
terv nem fog sikerre vezetni 244
XII. FEJEZET.
ÁLLAMADÓSSÁGOK A NAGY CIVILISÁLT ÁLLAMOKBAN. - AZ ANGOL ÁLLAMADÓSSÁG
EREDETE ÉS FEJLŐDÉSE.
Az angol államadósság különböző részei. - Három ok, a
mely a legtöbb országban a közadósságokat előidézi és
fejleszti. - Az angol államadósságnak majdnem egyedüli
forrása a háborúk hosszú sorozata 1688-1815-ig. -
Az angol államadósság egyetlen egy részét sem kötötték
közmunkák érdekében. - A deficitek csak igen kis részben járultak ez adósság gyarapításához.
Táblázatok, melyek kitüntetik, minő összegeket vett
kölcsön Anglia minden egyes háborús korszakban 1688-
1815-ig, s minő összegeket törlesztett minden egyes békekorszakban. - Az angol államadósság óriás nagysága
onnan eredt, hogy nem folyamodtak elég korán az adók
fölemeléséhez minden háborús korszakban. - Táblázat,
mely mutatja, minő összegre mentek az angol adók összegei a Francziaország ellen viselt két utolsó háború alatt.
Az angol államadósság alakulása és alkatelemei a két
utolsó század alatt.
Az angol államadósság 1815 óta. - Az angol államadósság tőkéjének és kamatainak változásai. - Az államadósságok aránya a kincstár jövedelméhez képest különböző korszakokban. - Az angol államadósság tőkéje
3 milliárd 330 millió frankkal, a kamatok 150 millió frankkal csökkentek 1815-1877-ig. - Az angol budgetek
fölöslegei és deficitjei 1815-1877-ig; itt nem rejlik az
államadósság gyarapodásának oka.
Az angol consolok legmagasabb és legalacsonyabb árfolyama 1688- 1877-ig. - Azon okok, melyek következtében
az angol államadóssági czímletek árfolyama mind magasabb
lesz. - Milyen osztályok és minő czélra keresik ezen
czímleteket? - Az angol államadósság megoszlása a
tőkések különböző osztálya között. - Az angol állam-
adóssági papírok birtokosainak csekély száma. - Egy
újabb conversió eshetősége 2 1/2 °/o-ra és később 2 %-ra.
Minő szemrehányások érhetik az angol pénzügyi államférfiakat a XVIII. század közepe óta . 275
XIII. FEJEZET.
A nagy államok közadóssága. - (folytatás.) - a franczia államadósság eredete és fejlődése.
A jelenlegi franczia államadósság egészen új eredetű. - Majdnem kizárólag a XIX. század műve. - A köztársaság
Vl-ik évében %-ad résznyi bankrót után a franczia államadósság .nem ment többre 40 millió frank évi kamatnál. -
Ez adósság igen csekély gyarapodása az első császárság
idejében.
A Restauratió terhei. - A járadékok kibocsátása és
visszaváltása ezen idő alatt. - A Restauratió hibája,
midőn nem kötötte kölcsöneit 6 vagy 7 %-os czímletekre. -
A közhitel haladása ez időben. - A franczia pénzügyi
kormányzat nagy érdemei ez idő alatt.
A juliusi kormány nagy nehézségei kezdetben. - A közhitel gyors emelkedése néhány év múlva. - A franczia
járadék igen magas árfolyama. - A pénzügyi kormányzat
ellanyhulása, folytonos deficitek 1840 óta. - Lajos-Fülöp
alatt csak igen kis mérvben gyarapodik a consolidált adósság, de a lebegő adósság óriási mérvben szaporodik.
Francziaország államadóssága 1852-ben. - A másod
császárság folytonos kölcsönei. - A közvagyonosság roppant fejlődése. - A kölcsönök biztosítására előre is igénybe
veszik az adók jövedelmi szaporodását. - A nyilvános
aláírások csodás sikere. - Az életjáradékbirtokosok számának gyarapodása. - A franczia életjáradék állapota
1870 január 1-én.
Az 1870-1871. év terhei. - A közhitel bámulatos
szilárdsága csapásaink közepette. - Miért hanyatlottak
államadóssági czímleteink kevesebbet 1870- 1871-ben, mint
1831. vagy 1848-ban. - Azon források, melyekből hadi
kölcsöneinket és a német hadi sarczot fizettük. - Nagy
kölcsöneink. - Államadósságunk összegeinek tényleges
nagysága tőkében és kamatokban. - Államadósságunk
összehasonlítása Anglia és az Egyesült-Államok adósságaival. budgetünk összegeivel és Francziaország gazdagságainak összegeivel.
Francziaország államadósságainak valószínű csökkenése
tőkében és kamatokban, ha békének örvendünk. - Mire
vezethet az időhöz kötött járandóságok elenyészte és a
consolidált adósság egymást követő conversiója. - Államadósságunk némely egyensúlyozói; az állam által a vasutak részére szolgáltatott előlegek visszafizetése; a vasutak
tulajdonának az államra való háramlása 307
XIV. FEJEZET.
A nagy államok közadóssága (vége). - a közadósság terheinek megállapítására szolgáló különböző módszerek.
A civilisált államok közadósságainak nagysága és fejlődése. -
Barbár országok kivételével minden országnak van adóssága.
Azon országok, melyeknek inkább látszólagos, mint
tényleges államadósságuk van ; Poroszország; az ausztráliai gyarmatok. - Ez országok államadósságát bőven kárpótolja az állam mezőgazdasági vagy ipari közvagyona. -
Az államra nézve mindig előnyös a közadósságok egy
minimumának fentartása.
A faj állítólagos befolyása a különböző államok közadósságának alakulására. - Dudley-Baxter elmélete. -
Ez elmélet megczáfolása. - A civilisált világ államadósságának összege különböző időben: 1715., 1793-ban, 1820.,
1848., 1870., 1876-ban.
A közadóssági teher megbecsülésére szolgáló különböző
módok. - Két állam adósságának, vagy ugyanegy állam
különböző időre vonatkozó adósságának összehasonlítása
tőkében csak igen hozzávető és jelentéktelen képet nyújt. -
Sokkal helyesebb a kamatokat összehasonlítani, mint a
tőkéket, ha a teher nagyságáról fogalmat akarunk nyerni. -
Minő haszna lehet azon eljárásnak, midőn az államadósságok fejenkénti terhét veszszük. - E módszer igen hiányos; Ausztrália példája. - Az államadósságok kamatjainak
aránya a nemzet összes jövedelmeivel szemben. - Ezen
módszer alkalmazása Angliára és Francziaországra.
A közadósságok aránya az összes budget kiadásokhoz
képest. - Az ezen arányból vonható következtetések. -
A külföldön elhelyezett államadósságokból származható
különös veszély; Oroszország és az Argentini köztársaság
példája. - A külföldön elhelyezett kölcsönökkel való
visszaélés a kényszerfolyamra vezet.
Azon két közgazdasági jelenség, melyek következtében
a civilisált államok tetemesen gyarapíthatták adósságaikat
a nélkül, hogy bankrótot csináltak volna 353
XV. FEJEZET.
Az állam jegyek, vagy bankjegyek kényszer-árfolyama.
Mily nagy terjedelmet nyert e jelenség e század utolsó negyedében. - Miben hasonlít a kényszerfolyam a pénzhamisításhoz és miben tér el attól. - A pénz természete és
szerepe. - A hitelpénz jellege.
A kényszerfolyam szólhat az állam által közvetlenül
kibocsátott jegyekre, vagy egy vagy több bank által kibocsátott jegyekre. - Egyik esetben, úgy szintén a másikban a kényszerfolyam mindig kényszerkölcsönt képez egy
meghatározhatlan hitelezővel szemben.
A kényszerfolyam okai. - A legfőbb ok az, hogy az
államok válságok idején és különösen nagy háborúk alkalmával tetemes előlegekre szorulnak. - Ez esetben a
kényszerfolyam valóságos szolgálatokat nyújthat.
A kényszerfolyam története különböző országokban. -
A kényszerfolyam Angliában. - Az angol bank eredete :
egész tőkéjét az államnak kölcsönzi. - E kölcsönök megújulnak és gyarapodnak a bank privilégiumainak minden
meghosszabbításánál. - Az angol bank szerepe Angliának
Francziaországgal folytatott nagy háborúja idejében. -
Azon előlegek, melyeket kincstári jegyekre szolgáltat. -
1797. február 27-én felfüggeszti jegyeinek érczpénzre való
beváltását. - Hogyan húzódik ezen, eleinte néhány napra
tervezett, később néhány hétre meghosszabbított kényszerfolyam 24 éven át ? - Az angol bank jegyeinek értékcsökkenése. - 1819-ben 29 %-ra megy. - Ez értékcsökkenés különböző okai. - Azon veszteségek, melyeket ez
értékcsökkenés a nemzetnek és államnak okozott. - Az
érczpénzfizetés fölvételére szolgáló fokozatos rendszabályok.
- A kényszerfolyam megszűnik 1821. május havában. -
Egy kiváltságos bank jegyeinek kényszerfolyama nem oly
veszélyes, mint az állam közvetlenül kibocsátott jegyeinek
kénvszerfolyama. - E különbség okai.
A kényszerfolyam első alkalmazása az Egyesült-Államokban a függetlenségi harcz idejében. - Az így kibocsátott jegyek teljes elértéktelenedése.
Az assignaták kényszerfolyama Francziaországban a
forradalom alatt. - Az assignaták eredete és kezdetleges
jellege ; kamatozó zálogleveleket képeztek. - Azon inkább
politikai, mint pénzügyi okok, melyek következtében az
assignaták papiros pénzzé lettek. - A kibocsátások gyarapodása. - Lassanként 45 milliárd frank árút bocsátottak
ki. - Később helyettesítették őket egy más, nem oly nagymennyiségű papirossal, a territoriális utalványokkal. -
A papiros nagy értékcsökkenést szenved. - Hogyan láboltak ki a kényszerfolyamból. - Az assignaták értekcsökkenésének továbbhaladása. - Végre nem értek többet
névleges értékük kétszázötvened részénél.
A kényszerfolyam Ausztriában. - A bankóczédulák
tetemes kibocsátása 1799-1812-ig. - E czédulák akkor
nem értek többet névleges értékük 20 %-jánál. - 1812-iki
bankrót. - A bankóczédulákat egy új papirossal helyettesítik, mely egészben véve a bankóé zédulák összegének
1/5 részére szól. - Ez új jegyek értékcsökkenése. - Uj
bankrót 1816-ban. - Az osztrák nemzeti bank megalkotása. - Ettől fogva két kényszerfolyamú papir létezik
Ausztriában: az állam jegyei és a bank jegyei. - A kormány és a nemzeti bank viszonya. - Az utóbbi által
engedett kölcsönök. - A politikai események mindig visszataszítják Ausztriát a kényszerfolyamba azon pillanatban,
midőn már-már kilábol belőle. - A kényszerfolyamú jegyek
árfolyamának hullámzása 1848-1879-ig. - Az osztrák
budgetek majdnem folytonos deficitje megakadályozza az
érczpénzben történő fizetéseknek fölvételét. - A kényszerfolyam hatása Ausztria gazdasági viszonyaira.
A kénvszerfolyam Oroszországban. - E rendszer régi
volta az országban. - Visszamegy a XVIII-ik századra.
- Az orosz assignaták értékcsökkenése ez időben. - Az
óta mindig papírpénz uralkodik Oroszországban. - 1843-
ban az assignatákat kicserélik egy papirra 3 1/2: 1 arányban. - Ez új jegyek gyarapodása a magyar függetlenségi
harcz és főleg a krimi háború óta. - Egy állami bank
alkotása 1860-ban. - 1866 ban kísérletet tesz az érczpénzfizetés fölvételére. - E kísérlet kudarczot vall. - A nagy
segítség; melyet Oroszország a kényszerfolyamból vont az
1876-1878-iki háborúk alatt. - Mikép viselhet hosszas
háborút egy oly nemzet, melvnek rossz financiái vannak ?
- A kényszerfolyam jelenlegi helyzete Oroszországban. -
Az orosz papírpénz értékhullámzása.
A kényszerfolyam az észak-amerikai Egyesült-Államok-
ban a polgárháború óta. - A Green-back kibocsátás
folytonos gyarapodása. - E papirértékek folytonos hullámzása. - 1864-ben 286 Green-back dollárt adnak 100
dollárért aranyban. - A politikai okok kiváló befolyást
gyakorolnak e jegyek értékcsökkenésére. - Az északamerikai szövetség nagy hibát követ el, midőn a háború
végével törleszti adósságát, a helyett, hogy bevonná a forgalomból a papírpénzt.
A kényszerfolyam Olaszországban. - Mik voltak annak
következményei. - A közvetlen eredménye. -A bankjegyek
értékeinek hullámzása 1866-1877-ig. - E hullámzások okai.
A kényszerfolyam Francziaországban 1870-1877-ig.-
A nagy szolgálatok, melyeket a kényszerfolyam Francziaországnak nyújtott. - A kivételes körülmények mily
találkozása okozta, hogy a kényszerfolyam majdnem ártalmatlan maradt Francziaországra nézve. - A bankjegyek
értékcsökkenése mindig igen csekély volt és nem tartott
tovább, mint azon ideig, mire hadi sarczunkat lefizettük. -
Az arany rúd agiója 1870-1874-ben.
A különböző nemzetek tapasztalatainak eredménye a
kényszerfolyam körül. - E rendszer majdnem kikerül -
hetlen nagy háborúk idején és gyakran fenmarad a béke
idején is. - Miért nem folyamodtak ahhoz Poroszországban ? - A kényszerárfolyam behozatalának és fentartá-
sának egy másik, sokkal kevésbbé igazolható oka az új,
államok által külföldön kötött kölcsönökkel űzött visszaélés. - A kényszerfolyam igen álnok segítség. - Némely
magán érdekek, melyeknek a kényszerfolyam kedvez; az
inflationisták. - Azon eszközök, melyek segítségével a
kényszerfolyamot megszüntethetjük. - A budget egyensúlyának és a váltó-árfolyam kedvező voltának szüksége. -
A különböző körülmények, melyek a váltó-árfolyamra
befolyást gyakorolnak: az utóbbi nem függ egyedül az
árúkivitel és árúbevitel arányától; az elemek, melyek
itt számbaveendők. - Mit kell tartani azon rendszabályról, melynél fogva a vámoknak aranyban való fizetését a
kényszerfolyam megszüntetésére remélik fölhasználhatni 390
Befejezés. - Francziaország pénzügyi jövője. - A segédforrások és bevételek 511
Függelék 529
Az állam közvagyona 529
Jövedelmi adótervezet Ausztriában 532

Témakörök