Pénzügytan I-IV.

Tartalom

I. KÖTET
A fordító előszava
A szerző előszava
E munka tárgya és tervezete.
A pénzügytan meghatározása. - A civilisatió fejlődésének befolyása a közkiadásokra. - A nemzeti kiadások folytonos növekedése a legtöbb országban. - Franczia- és Angolország példái. - A kiadások ez emelkedésének főbb okai. 1
ELSŐ RÉSZ.
A KÖZJÖVEDELMEK.
I. KÖNYV.
Az államjószágok jövedelmei.
I. FEJEZET.
KÖZJÖVEDELMI RENDSZERÜNK EREDETE.
A király jövedelmei a hűbéri rendszer alatt. - Államjószágok, királyi vagy fenségjogok, hűbéri tartozások és szolgáltatások. - Az ingatlan terhei hajdan és ma. - A földbérek átalakulása adókká s az esetleges segélyek átalakulása rendes adóztatássá 13
II. FEJEZET.
AZON JÖVEDELMEK FONTOSSÁGA, MELYEKET A MODERN ÁLLAM MINT
FÖLDBIRTOKOS VAGY TŐKEPÉNZES ÉS MINT IPAROS ÉLVEZ.
A különféle földbirtokról, melyet az állam bírhat. - Az ellentét az államjószágok kiterjedésének szempontjából két nagy civilisált ország: Anglia és Poroszország közt. - Az államjószágok nagy fontossága és különfélesége Poroszországban. _Állami birtokok keletkezése a legtöbb országban 25
III. FEJEZET.
AZ ÁLLAM KÖZVAGYONA.
Az állam, a megyék és a községek közvagyonának állandó gyarapodása. - Az állam közemlékekben levő közvagyonának leírása és megbecslése 1833-ban. - Az állambirtokok leltára 1876-ban. - A közvagyonnak, melyet a polgárok ingyen élveznek, növekvő fontossága. -- A közvagyonnak fokról fokra nagyobbodó aránya az ország összes gazdagságához viszonyítva 36
IV. FEJEZET.
AZ ÁLLAM MAGÁNVAGYONÁNAK KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEI.
E vagyon alkatrészei és hozadékai. - A tulajdonképi államjószág Francziaországban. - Az elzálogosított és elcserélt jószágok. - Az állam által kezelt mintatelepek. - A német
államok mívelés alatt levő földeket, szőlőket és réteket birnak. - E mezőgazdasági birtok kezelése. - Az e fajta államtulajdon rossz oldalai. Az állami erdőbirtok. - Az okok, melyek az állami erdőtulajdont igazolják. - Az erdők s különösen az állami erdők fontossága Francziaországban, Poroszországban stb. - Az erdők értékemelkedésének okai. - Az állami erdők Levételeinek elemzése Francziaországban. - A termelési költségek. - Erdészeti rendszerünk hiányai. - Az állam erdeinek csekély terjedelme. - Az uj ültetések elégtelensége 45
V. FEJEZET.
AZ INGATLAN ÁLLAMVAGYONNAK ÉS KÜLÖNÖSEN AZ ERDŐKNEK ELIDEGENÍTÉSE. - UGYANAZON ÁLLAMVAGYON SZAPORÍTÁSA.
Az államjószágok elidegenítése mellett szóló érvek. - A jószágelidegenítések, melyek némely budget rendes és szabályos bevételei közt szerepelnek. - Poroszország, az amerikai
Egyesült-Államok stb. példája. - A míveletlen állami földek eladása vagy örökbérbe adása. - Még néhány adat az államjószágok elzálogosításához Francziaországban a régi rendszer alatt. - E szerződési nem hátrányai. - Államjószágok átengedése társulatoknak pénzkölcsönért. - A franczia ideiglenes kormány 1848-ban, az erdők és a francia
bank. - Az osztrák állami erdők és a bécsi nemzeti bank. Az államjószágok közvetlen eladása az állam által, mint rendkívüli segélyforrás. - A nemzeti javak a forradalom
alatt. - Louis báró pénzművelete az erdőkkel 1814-ben. - Az erdők, mint fizetési jegyekre lekötött zálog. -- A 150,000 hektár erdő eladására vonatkozó 1817-iki törvény hatása. -
Az 1831-iki és 1835-iki erdőeladások. - Az államjószágok eladása, válságos körülmények közt, közvetlenül hatástalan, későbbi időkre pedig káros rendszabály. - Ujabb eladások
1850 óta. - Fould javaslata 1865-ben. - Az 1814-től 1869-ig történt erdőeladások összege.
E műveletek kritikai vizsgálata. - A helyeslés, melyben Lafitte és Fould részesültek. - Az első becsléseinek hiányossága. - A második számításainak czáfolata. - Az erdők elidegenítésének hátrányai, klimatikus szempontból. - Szükséges megkülönböztetések. - Az állam köteles uj erdőbirtokot teremteni hegyi területek megvétele és beültetése Által.
A községi birtok. - A községi magánbirtok jelentősége Francziaországban. - A községi fatermelés elmaradottsága. - A községi javak mívelésének legjobb módja. - A községi
javakra vonatkozólag 1813-ban tervezett és megkezdett művelet.
Állami jószágok eladása a külföldön. - A tisztán mezőgazdasági birtokoknál az eladási árak a becsléseket jelentékenyen meghaladták. - Spanyolország, Ausztria, Bajorország tapasztalatai. - Az egyházi javak eladásának művelete Olaszországban.
Az államjószágok szaporítása vétel utján. - Némely német állam, különösen Würtemberg és Baden példája. - Ez eljárás méltánylása 89
VI. FEJEZET.
AZ ÁLLAM IPARÜZLETI ÉS PNZÜZLETI VAGYONA.
Az állam iparüzleti vagyonának természete. - Bányák, sóaknák és hámorok állami kezelése Poroszországban,, - Az állami iparüzlet átalános szabálya. - Állami vasutak birtoka vagy
megszerzése. - A közmunkák angol-szász és európai szárazföldi rendszere. - Érvek az államvasutak mellett és ellen. - A német állami és magánvasutak összehasonlítása.
- Az államok részesedése a nemzeti bankoknál. - Ingó értékek birtoka vagy megszerzése némely államban.
A városok pénzüzleti és iparüzleti vagyonának fontossága. - Paris városa vagyonának jövedelmei. - E vagyon gyarapodásának nagy valószínűsége.
Az államok és városok iparüzleti vagyona a jövő budgetjeiben sokkal nagyobb helyet fog elfoglalni, mint a jelenlegi budgetekben 126
II. KÖNYV
I. FEJEZET.
ÁLTALÁNOS ISMERETEK AZ ADÓKRÓL.
Az adó meghatározásai. - A helytelen és hiányos meghatározások. - Az adó nem szolgálatok kicserélése ; nem biztosítási dij ; és nem szolgál csupán a nemzeti tőke átalános alkalmazási és termelési költségeinek födözésére. - Az adó egyszerűen azon szolgáltatás, melyet minden polgártól a kormányzati költségekből ráeső rész fejében követelnek.
Előny-e vagy hátrány az adó ? - Hibás volta amaz állitásnak, hogy «az adó visszatér az adózókhoz és termékenyítő harmat gyanánt hull rájok. - Adam Smith és Mac-Culloch
ellenkező nézetei e tárgyban. - Vájjon nagyobb takarékosságra és munkásságra ösztönöz-e az adó ? - Vizsgálata azon állitásnak, hogy «az adó a legjobb tőkeelhelyezés». -
Mennyi igazság rejlik ez állításban. - Azon esetek, melyekben az adó a nemzeti takarékosság collectiv alakját képezheti, sőt szükségkép képezi is. - Azon közhasznú munkák nagy száma, melyeket csakis adó által lehet foganatosítani.
Lehet-e az adónak minimalis vagy maximalis határt szabni. - Azon különböző arányokról, melyekben az adó a polgárok vagyonával állhat. - A könnyű adó : Belgium példája. -- A mérsékelt adó : Anglia példája. - A nehéz de elviselhető adó: Francziaország példája 148
II. FEJEZET.
ÁTALÁNOS ISMERETEK AZ ADÓKRÓL (FOLYTATÁS). - AZ ARÁNYOS ÉS A PROGRESSIV ADÓ.
Az adók különös és átalános voltának elve. - A helyi adók példái Angliában. - A különös adózás fogyatkozásai.
Adam Smith négy elve az adók tekintetében.
Az arányos és progressiv adók. - A progressiv adók mellett szóló tekintélyek. - Az áldozat állítólagos egyenlőségére támaszkodó elv hamis volta. - A progressiv adó elmélete érzelgős és nem észszerű elmélet. - Összehasonlítása azon szolgálatoknak, melyeket az állam a különböző osztályoknak nyújt. - Összehasonlítása az állam és magántársulatok által nyújtott szolgálatok árainak.
A progressiv adó önkényes volta - A korlátolt progres- A jövedelem növekedését érintő ravaszabb progressiv adó. - E rendszer, következetesen alkalmazva, majdnem oly
veszélyes mint az előbbi.
A progressiv rendszer meddő volta. - A nagy vagyonok és nagy jövedelmek kicsiny száma. - Poroszország példája az Einkommensteuer-rel. - Az Egyesült-Államok példája.
A progressiv adó a különböző sveiczi kantonokban. - Mennyiben nem lehet a progressiv adó sveiczi alkalmazásából következtetést vonni. - Az adókulcs igen gyönge, a progressio rendesen igen alacsony tételnél megáll. - A progressiv adó semmivel sem hoz többet mint az arányos adó.
Oly progressiv adók példái, melyek csak alakilag progressivek. - A taxe mobiliére Francziaországban ós másutt.
A kis jövedelmek teljes és a közép jövedelmek fél adómentessége jelentékenyen különbözik a progressiv-adótól 181
III. FEJEZET.
AZ EGYETLEN ADÓ ÉS A TÖBBES ADÓ. - A TŐKEADÓ ÉS A JÖVEDELMI ADÓ.
Az egyetlen adó tana. - Vauban. - A physiocraták. - Az egyetlen adó előnyei, ha elégséges volna. - Az egyetlen adó megállapithatásának lehetősége. - Mily esetekben lenne
elégséges. - Franczia állami és községi budgetek, ha a béke és rend egy század óta uralkodnék. - Azon segédforrások, melyek az egyetlen adóval megférnek. - Az egyetlen adó lehetetlensége még Belgiumban is. - Az egyetlen adó csak egyenes adó lehetne. - A magas egyenes adó igazságos kivetésével és behajtásával járó nehézségek. A physiocrata adóelmélet megczáfolása. - A reál property-ra vagy az álló tökére irányuló modern egyetlen adók tervei. - Voltaire szellemdx'is és igazságos satyrája a L'homme au querante écas beszélyében. - Nem áll, hogy végelemzésben minden adó a földre vagy tőkére nehezül és ezek nyereségét csorbitja. - Mi lenne a földtulajdonból, ha minden fogyasztási adót egy egyetlen a földre vagy álló tőkére kivetett adóval helyettesítenénk.
A tőkének és jövedelemnek, mint akár egyetlen akár többszörös adóalapnak, összehasonlítása. - A tőkeadó állítólagos előnyei. - A tőkeadó kevesbbé egyenletes mint a
jövedelmi adó. - A tőkeadó politikai és társadalmi hátrányai. - Az adózóknak, csak igen kis részét sújtja, a nagy többséget minden adó alól fölmenti. - Az álló tőkék értékét
sokkal nehezebb kitudni mint a jövedelem nagyságát. Az egyetlen adó nem elégséges nagy adósságokkal megterhelt és nagy hadsereget tartó államok szükségleteinek födözésére : a tőkére kivetett egyetlen adó több nehézséggel járna és faggatóbb lenne mint a jövedelemre irányuló egyetlen adó 236
IV. FEJEZET.
AZ EGYENES ÉS KÖZVETETT ADÓK.
Minden adót nem elszigetelten, hanem a többi fönnálló adókkal összefüggésben kell megbírálni. - Az egyenes és közvetett adók közigazgatási és közgazdasági meghatározása.
Az egyenes adók előnyei és hátrányai. - Az egyenes adók észszerűbbek. - Ha nagyon magasak, igen nehezen szedhetők be és nagy egyenlőtlenségekre vezetnek. - Az
egyenes adókkal nehéz a munkásokat érintem.
Az egyenes adók sokkal kevesbbé ruganyosak mint a közvetett adók. - Az elsők nem nyújtanak oly állandó és folytonos jövedelmi szaporodásokat mint az útóbbiak. - Ez
állítás bebizonyítása Anglia példájával. - A közvetett adók termékenysége sokkal gyorsabban gyarapodott ez országban mint a jövedelmi adóé. - A jövedelmi adó mindazáltal valamennyi egyenes adó közt leghívebben követi a nemzeti gazdagság fejlődését. - Ugyanez állítás bebizonyítása Ausztria példájával. - Francziaország példája. - A ruganyosság hiánya s a jövedelmi szaporodás gyönge volta nagy fogyatkozását képezik az egyenes adóknak modern államainkban, melyeknek szükségletei folyton növekszenek.
Válságok idején a közvetett adók hanyatlanak, de kisebb mérvben mint gondolják. - Francziaország példája 1870-71-ből és Spanyolország példája 1872-3-ból.
Az egyenes adókat csak akkor könnyű behajtani, ha alacsonyak. - Szinte beliajthatatlanokká válnak, ha igen magasak. - Francziaország példája a forradalom idejéből és Anglia példája a Francziaország ellen viselt háborúk korszakából.
Mily mérvben ajánlható az egyenes adók fölemelése válságok idején. - Anglia a krimi háború alatt.
Az egyenes adók állítólagos előnye: érzékenyebben érinti az adózókat s következéskép visszatartja őket kalandos vállalatoktól. - A tapatszalás hibásnak vagy legalább is túlzottnak bizonyítja ez elvet.
A közvetett adókat lehetetlen megszűntetni másutt, mint azon államokban, melyek a polgárok jövedelmének csak 3-4 százalékát igénylik szükségleteik födözésére.
A közvetett adók első fogyatkozása: nem arányosak az adózók vagyonához vagy jövedelméhez. Jól combinált közvetett adórendszerben ez aránytalanság sokkal kisebb,,
mint állítják. - Nem minden közvetett adó fejadó. - Több közvetett adó bizonyos összefüggésben áll az adózók vagyonával. - A közvetett fogyasztási adók majdnem orvosolhatatlan hibája, hogy átalábanvéve a megadóztatott tárgynak csupán mennyiségét vehetik számba és nem egyszersmind annak minőségét.
A közvetett adók második fogyatkozása: gátolják az ipart és föltartóztatják annak fejlődését. - Mac-Culloch ellenkező tana, fölhozott példája. - E tan megczáfolása maga
Mac-Culloch, Dávid Wells és Cliff Leslie által. - Némely ártalmatlannak hirdetett közvetett adónak, mint a szeszadónak, roppant hátrányai. -- Az Egyesült-Államok a polgárháború előtt és után.
A közvetett adók harmadik fogyatkozása: az ipar és kereskedelem mesterséges eloszlására vezetnek, kedveznek a nagy iparnak, a kis és középipar rovására. - Ez állítás bebizonyítása.
A közvetett adók negyedik fogyatkozása : kezelési költségeik aránylag magasabbak mint az egyenes adóknál. - E különbség mindazáltal sokkal kisebb, mint átalán hiszik. - Ennek bebizonyítása Anglia és Francziaország példájával.
A közvetett adók ötödik fogyatkozása: nagy számú hivatalnoki személyzetet igényelnek, melyet a termeléstől elvonnak.
A közvetett adók hatodik fogyatkozása : demoralisatióra adnak alkalmat.
A közvetett adók állítólagos előnye : kevésbbé éreztetnek és kevesbbé népszerűtlenek mint az egyenes adók ; önkénytes adót képeznek, melyet az adózó fogyasztásának
korlátolása által könnyen elkerülhet; azon pillanatban szedetnek be, mely az adózóra nézve legkedvezőbb. - Ez állítólagos előnyök képzeletiek vagy túlzottak.
A közvetett adók valóságos előnye, hogy könnyen férnek minden jövedelemhez, még a legkisebbekhez is, a mire az egyenes adók nem képesek ; s hogy jövedelmök a nemzeti
gazdagság fejlődése következtében folyton gyarapszik.
A nagy adósságokkal terhelt és nagy hadseregeket tartó államok, nem födözhetnék kiadásaikat közvetett adók nélkül. 306
V. FEJEZET.
AZ EGYENES ADÓK. - AZ EGYENES SZEMÉLYI ADÓK VAGY FEJADÓK.
Az egyenes adót majd a személyekre, majd a dolgokra (vagyonra vagy jövedelemre) lehet kivetni.
Az egyenes személyi adó vagy fejadó. - A fejadózás igen szokásos adó és igen különböző hatást gyakorol. - A fejadó egyenlő lehet minden polgárra nézve és ez adó fizetése föltételül szolgálhat a szavazatjog gyakorlására. - Példák Massaehussetből.
A fej adózásban meg van a hajlam arra, hogy megközelítőleg arányos jövedelmi adóvá alakuljon. - A fokozatos fejadó vagyis osztályadó rendesen az első lépcsőt képezi a jövedelmi adó hoz. - A régi olasz államok, Poroszország és a sveiezi cantonok példái. - A Classensteuer szervezete Poroszországban. - Többet jövedelmez, mint az Einkommensteuer, de a jövedelmi szaporodás sokkal lassúbb nála, mint az utóbbinál. - E különbség alapja. - A fokozatos fej adók hibái.
A személyi adózás Francziaországban. - A különböző természet, melyet időről-időre fölvett. - A személyi adónak különböznie kell a lakbéradótól. - Ez adó tarifáját jelentékenyen föl kellene emelni. - Ez adó megfizetése föltételül szolgálhatna a választói jog gyakorlására, mint Massachussetben 397
VI. FEJEZET.
A VAGYONI ADÓK. - A FÖLDADÓ.
A földbirtok sajátságos jellege. - A földjáradék vagy a physiocraták produit netje. - Három ok arra, hogy a földbirtok jó adótárgy.
A földadó fokozatos fejlődése. - A föld terjedelméhez mórt adó. - A földek termékenysége szerint osztályozott adó s minden osztályra egyformán megállapított földadó. - Az
ekék, barmok vagy gyümölcsfák számához mért adó.
A nyers jövedelemre kivetett adó vagy tized. - A tizeddel járó nagy visszásságok, a kissé civilisáltabb országokban. - Gátolja a belterjes gazdaság kifejlődését s a nagy tőkék
alkalmazását. - A tiszta jövedelemhez s nyers jövedelemhez képest annál kisebb lesz, minél előbbre halad a mezőgazdaság. - A tized behajtását kisérő anyagi nehézségek. - Törökország példája. - A tized annál súlyosabb, minél rosszabb a termés.
A földadó tökéletesebb alakjai. - A földadó arányban állhat vagy e jószágok vételárával vagy a birtokos jövedelmével. - A második eljárás helyesebb mint az első. - A földek tiszta hozadékában előforduló nagy változások.
A földadó háramlása. - Három rendszer. - Az első szerint a földadó a mezei termékeket fogyasztó közönséget terheli. - A földadó, ha csak nem igen nagy és nincs rosszúl
kivetve, átalában semmi befolyást nem gyakorol az élelmi czikkek árára. - Kivételes esetek, melyekben a földadó a mivelés alá vetett földterület korlátolására vezetett. - Példák: Törökország, Anglia néhány kerülete a szegényadó túlzásai következtében, a régibb Francziaország XIV. Lajos után. - Második rendszer, és ez a helyes : a jól kivetett
földadó csak a földbirtokos tiszta jövedelmét érinti. -- Harmadik rendszer : a régi földadó nem terheli sem a jelenlegi földbirtokosokat, sem a mezei termékek fogyasztóit; az ily
adó ép oly hatású, mint ha a kezdetleges és az adó behozatalakor élő földbirtokos vagyonának egy részét kisajátították volna. - E szellemes tan kifejtése és megczáfolása.
A mezei birtokot terhelő adót meg kell különböztetni a házadótól. - A két adó háramlása rendesen nem ugyanaz. - Az első a birtokost terheli, ki azt nem képes a fogyasztóra
áttolni. - A második, virágzó országokban átháramlani törekszik a fogyasztóra, vagyis a házak vagy lakások bérlőjére.
Állandó vagy változó legyen-e a földadó ? - Előnyösebb és méltányosabb, ha változó. - A felosztásos vagy a hányados rendszert kell-e elfogadnunk ? - A hányados rendszer
nagy előnyei. - Nem áll, mintha a földadó változó volta zsibhasztólag hatna a földmivelésre, midőn e változás nem ölt nagy mérveket.
A földadó Európa legfőbb államaiban. - A földadó Francziaországban. - A földadó Olaszországban. - A földadó Ausztriában. - A földadó Belgiumban, Hollandiában és
Poroszországban. - A földadó Angliában: A landtaxhoz, hozzá kell csatolni az income-tax A és B lapjait s a számos helyi adókat. - A mezei birtok terhei valószínűleg valamivel nagyobbak Angliában mint Francziaországban.
A franczia földadó átalakulásai. - A forradalom alatt a földek tiszta jövedelme 5 százalék lehetett. - A tized s a hűbéri szolgáltatások eltörlése igazolja ez adókulcsot. - A Constituante, mindent összevéve, inkább könnyítette, mint emelte a mezei birtok terheit. - A földadó folytonos lejebb szállítása 1821-ig. - Az ingatlan jövedelem jelentékeny növekedése. - Az adó mindig kisebb lesz a tiszta jövedelemhez képest. - A franczia mezőgazdák által hangoztatott panaszok okai. - Elfeledkeznek azon terhekről, melyeket a forradalom levett vállaikról. - Nem veszik számba azon adókat, melyeket az értékpapírokban jelenkező tőkék fizetnek. - Szem elől tévesztik a pótlékos centime-ok sajátságos természetét. - Végül a földadó igen rosszul van elosztva. - Jobban elosztva, 50 vagy 100 millió frankkal s többet hozhatna a mezei birtokokra és beépített telkekre irányuló földadó.
A kataszter. - A tömeges kataszter. - A részleges kataszter. -- A kataszteri eljárás kifejtése. - Az utolsó kataszter nagy hibái. - A részleges orvoslások elégtelen volta. - Példák a földadó roppant egyenlőtlen voltáról. - A felosztás minden fokozata hibás. - Némely birtok jövedelmének negyedét vagy harmadát fizeti, más csak ötvened vagy épen századrészét. -Szükséges a kataszteri becsléseket időszakonkint megigazítani, hogy a földadót igazságossá
és ruganyosabbá tehessük. - Egyszerű és gyakorlati eszközök e reform kivitelére. - Példák néhány idegen országból.
A földadó megváltása némely országban. - E megváltás hatásai Angliában. - A Moukabala Egyptomban. - Érvek e megváltás ellen, mely nem egyéb, mint elpalástolt és
rendesen igen terhes kölcsön 419
VII. FEJEZET.
HÁZADÓ, AJTÓ- ÉS ABLAKADÓ, KÉMÉNYADÓ STB. - A HÁZBÉRADÓ VAGY LAKBÉRADÓ.
Mezei tulajdonra és épületi tulajdonra vetett adók elválasztásának szüksége. - E két adó különböző háramlása : az épületi adó rendesen a bérlőkre háramlik és fölemeli a lakbéreket. - Az épületi adó egyenlőtlenségei Francziaországban : ez egyenlőtlenségek még nagyobbak mint a mezei tulajdonnál előforduló egyenlőtlenségek. - Az épületi adó
csekély hozadéka a korszakos megigazítások hiányának tulajdonítandó.
Az épületi tulajdon gyors növekedése Francziaországban és Angliában. - Idevágó statisztikai adatok. - Az épületi tulajdon adóját túlzás nélkül föl lehetne emelni az épületi
tulajdon értékének 15 százalékára (főtételben és pótszázalékokban együttvéve), s ez esetben 300 millió frankot hozna az államnak és községeknek. - Az épületi tulajdon sokkal
súlyosabban van megadóztatva Olaszországban, Ausztriában s különösen Amerikában, mint Francziaországban. - A házadó fölemelése az egyetlen eszköz, mellyel oly országban,
mint Amerika, a helyi fogyasztási adókat, vagyis a kapuadót elkerülni lehet. - Példák az egyenes és községi adók fontosságára Amerikában.
Az ajtó-, ablak- és kéményadó. - Ez adók képtelen és igazságtalan volta. - Az ablakadó Angliában. - Az ajtó- és ablakadó Francziaországban. - E majd hányados, majd
fölosztásos adó korcstermészetünek bizonyult nálunk. - Változásai; e változások befolyása az adó termékenységére. - Az ajtó- és ablakadó tarifái. - Ez adóra vonatkozó statisztikai adatok. - Lehetetlen azt igazságosan kivetni. - Össze kellene olvasztani vagy a házadóval vagy a házbéradóval.
A házbéradó, Francziaországban impót mobilier. - Egyik legajánlhatóbb egyenes adó. - Válaszok az ezen adó ellen támasztható ellenvetésekre. - Méltányos és lehetséges
ez adó kivetésénél számbavenni a családban élő kiskorú gyermekek számát. - A házbéradóval össze lehetne kötni némely igen egyszerű fényűzési adót. - A házbéradó egyetemes és egyenlő volta. - Helyes-e a kis jövedelmeket ez adó alól fölmenteni ? - Lehet-e igazolni azt a progressiv alakot, melyet ez adó némely országban fölvesz ? - Igaz-e,
hogy a nagy vagyon jövedelmének aránylag kisebb részét áldozza házbérre mint a kis és közép vagyon ? - A házbéradót túlzás nélkül lehetne a bérérték 10 százalékára emelni
s egy 15 százalékos épületi adóhoz csatolni. - Mily segítséget nyújtana ez ujitás a kapuadók eltörlésére.
A házbéradó visszásságai Francziaországban. - Minő volt ez adó a Constituante tervezete szerint. - Változások a forradalom alatt. - A házbéradó alaphibája az, hogy fölosztásos adó. - A fölosztás nagy egyenlőtlenségei. - Félénk kísérletek ez adó reformálására a juliusi monarchia első időjében. - A házbéradó másik fontos hibája, hogy Francziaországban össze van kötve a személyi adóval. - Az ebből származó nagy visszásságok: különböző példák. - A házberadó franczia rendszere a különböző nagy városokban. - Az államtanács egy ujabb rendelete, mely eltiltja a progressiv alakot. - Ez adót csak úgy lehet orvosolni, ha átalakítják hányados adóvá 488

II. KÖTET
ELSŐ RÉSZ.
A. KÖZJÖVEDELMEK.
II. KÖNYV.
Az adók.
(Folytatás.)
VIII. FEJEZET.
AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZABAD FOGLALKOZÁSOKBÓL EREDŐ KERESETEK ADÓJA. - A PÁTENSADÓ FRANCZIAORSZÁGBAN. - AZ ÜZLETI FORGALOMRA VETETT ADÓ. - AZ INGÓ ÉRTÉKEKRE VAGYIS ÉRTÉKPAPÍROKRA VETETT ADÓ.
Helyes-e külön adót vetni az ipari, kereskedelmi és szabad foglalkozások nyereségeire ? - A szigorú igazság szerint ez adó csak mint az általános jövedelmi adó egyik ága szerepelhet. - A licentiák jelleme Francziaországban. - A licentiák jelleme és jelentősége Angliában.
A pátensadó egészen esetleg keletkezett Francziaországban. - Ez adó főtételének jelentékeny öregbedése 1790-től 1875-ig. - Az ipari és kereskedelmi nyereségek
megadóztatásával járó nagy nehézségek. - A pátensadó törvényhozásának fokozatos fejlődése és növekvő bonyolultsága - A foglalkozások osztályozása különböző táblákban - Az adónak 1870. után keletkezett részleges reformja és általános súlyosbodása. - A pátensek Francziaországban az 1870/71-iki háború előtt és után. - Az Az 1873-iki parlamenti bizottság által ajánlott módosítások és Mathieu Bődet jelentése. - A professionalis (hibásan fix) adó és a proportionalis adó.
A négy vélelem, melyen a pátensadó kivetése alapul. - Ez adó nagy egyenlőtlenségei. - Örvendetes hatása annak, hogy a fix vagy professionalis tétel maximumát eltörlik. - Az üzlettársak révén szedett pótadók igazságtalan volta. - Az iparos magánlakására vetett
pátensadó igazságtalan volta. - Azon törekvés, melynélfogva a pátensadót a kiskereskedés központosításának megakadályozására akarták felhasználni. - E törekvés bírálata.
A pátensadó háromlása. - Vájjon a kereskedők vagy fogyasztók rovására esik-e. - Micsoda különbséget kell itt tenni.
Az üzleti forgalomra vetett adó. - A velejáró nagy igazságtalanságok s majdnem legyőzhetetlen nehézségek. - Ez adót mindazáltal el lehetne fogadni némely esetekben, mint a pátensadók kivetésének egyik kisegítő eszközét.
Az ingó értékekre vagyis értékpapírokra vetett adó. - Azon téves nézetekről, melyeket a közönség az értékpapírokra vetett adók valóságos terhe iránt táplál. - Az ingó értékekre vetett adó járulékos adó, mely a részvénytársaságok által már fizetett különböző adókhoz csatlakozik.
Fel kell-e az adó alól menteni az állampapírokat ? a jelzálog! követeléseket ? - Ez adó háromlásáról. - Megnehezíti új társulatok keletkezését és a régiek kiterjesztését. - Az ingó értékekre vetett adók növekvő termékenysége.
A fényűzési adók általános jelleme. - Két hibájok van. Rendesen nem igen termékenyek és majdnem mindig zaklatással járnak. - A fényűzés megadóztatása a legnevetségesebb adókra vezetett a múltban.
Némely fényűzési adók mindazáltal jogosak és gyakorlatiak. - A assessed taxes Angliában. - A hajporra vetett adó. - A czímerekre vetett adó. Ez adó hozadékának fejlődése. - A tekeasztalokra vetett adó. -- A társaskörökre vetett adó. - A játékkártyára vetett adó. - A vadászati engedélyek Francziaországban és Angliában. - A kutyaadó. - A lovakra és kocsikra vetett adó. Ez adó jogosultsága Francziaországban és Angliában. - A férficselédekre vetett adó. -- A zongorára vetett adó. - Az arany és ezüst fémjelzése. - A fényűzési jellegű adók Francziaországban mintegy 35 millió frankot jövedelmeznek 50
X. FEJEZET.
AZ ÁLTALÁNOS JÖVEDELMI VAGY TŐKEADÓ.
Milyen jelleműnek kell a jövedelmi adónak lennie. Ez adó Pótlékos és kárpótlásos adó, a közvetett adó igazságtalanságainak kiegyenlítésére. - Ez adót hozzá lehet csatolni
a többi létező egyenes adókhoz. - Az az ellenvetés, mintha ez adó kétszeres megadóztatást képviselne, nem bir jelentőséggel.
A jövedelmi adó kivetésének három módja : az adózó bevallása, a hivatalból történő megadóztatás, a törvényes vélelem. - Az általános jövedelmi adónál soha nem lehet
teljesen elkerülni az önkényt és zaklatást.
Az adóköteles tárgy megállapításának nehézsége.
Az igazság azt kivánja, hogy a múlékony és személyes foglalkozásból eredő jövedelmet kisebb kulcs terhelje, mint az állandó s a szerzett vagyonból mintegy önként keletkező jövedelmet.
Az általános jövedelmi adó termékenységének föltételei. - A különböző természetű okok, melyek a kis jövedelmek teljes adómentességét javalják. - Az általános jövedelmi adó szükségkép termékenyebb oly országban, hol a jövedelem kevés kézben központosul, mint oly országban hol a vagyon nagyon meg van oszolva. - Érdekes ellentét, melyet e részben Anglia és Francziaország nyújt. - Noha Anglia és Francziaország nemzeti jövedelme körülbelül egyenlő, a jövedelmi adó mégis felével kevesebbet fog hozni Francziaországban, mint Angliában.
A jövedelmi adó története Angliában. A különösen kedvező körülmények, melyek ez adóra nézve Angliában fenforognak. - Az első kisérlet Pitt alatt 1798-ban. - Ez adó kulcsának tetemes fölemelése, az azzal járó nagy csalások.
Az Income Tax eltörlése 1802-ben, és visszaállítása 1803-ban. - Az öt czédula fölállítása, melyek az income taxet öt egymással csak igen laza összefüggésben álló adóra
osztják fel. - Az income tax forrásánál érinti a jövedelmet, s ha nem is kerüli ki teljesen, a lehető minimumra szállítja le a zaklatást. - 1806-tól tíz százalékra emelik az income tax kulcsát és csak igen kevés adóleszállítást engednek mellette. - Ezen income tax nagy termékenysége. Közel 400 millió frankot hoz 1813-ban. - Ez adó roppant népszerűtlensége. El is törlik 1815-ben.
Harmadik kisérlet az income taxszel Angliában. - Köbért Peel állítja vissza ez adót 1842-ben ideiglenes adó czímén. - A jövedelmi adó a pénzügyi reform egyik legfőbb eszköze lesz. - Ez adót mindig megtámadták és és csak ideiglenesnek tekintették. - Gladstone emlékezetes szavai e tárgyban.
Ez adó kulcsának folytonos változása 1842-től 1876-ig. - 6-6 maximumra emelkedik a krimi háború alatt, és 0-82-re száll le 1874-ben. - Ez adó hozadékának változása.
A kis jövedelmek teljes adómentessége. - A közepes
jövedelmeknek adott részleges adómentesség. - A jövedelmi adó a jelen pillanatban rendkívül könnyű Angliában. - A nagy könnyűség, melylyel ez adót az előre nem
látott kiadások fedezésére lehet felhasználni. - Az income tax a hézagtöltő és mindenes szerepét játsza az angol budgetben.
Az income tax kivetése és beszedése. - Az öt czédulát mind megannyi különböző adónak lehet tekinteni, azzal a kis kivétellel, hogy a kis és közepes jövedelmek teljes
vagy részleges adómentességet igényelhetnek.- A D. czédulánál előforduló sajátságos eljárás. - A biztosítékok, melyeket a törvény a kereskedőknek üzleti titkaik megőrzése
tekintetében nyújt.
Az income tax fogyatkozása. Ugyanazon adónak veti alá az állandó s szerzett vagyonból mintegy önként keletkező jövedelmet, mint a személyes tevékenységből eredő
mulandó keresetet. - Az income taxnél előforduló tetemes csalások. - Az egy D. czédulánál az eltitkolás az adóköteles érték egy harmadára tehető. - Az income tax eltörlésére irányuló izgatás Angliában.
Ez adó kétségtelen előnyei. - 0-82 százalékos kulcs mellett 100 millió frankot jövedelmez. Nagy nemzeti szükség idején könnyen hozhatna 5-600 millió frankot 5 vagy 6 százalékos kulcs mellett.
Az income tax reformjának elveiről. - Felével kisebb kulcsot kellene alkalmazni a B. D. és E. mint az A. és C. czédulákra.
Az income tax alá tartozó érték növekedése. - A 2500 franknál kisebb jövedelmeknek adott teljes adómentesség daczára az adóköteles érték 13 milliárd frankra emelkedett. - Az income tax jövedelme megduplázódik minden 30 esztendőben.
A jövedelmi adó Poroszországban. - Csatlakozik a többi fennálló egyenes adókhoz. - Két önálló része van.
Az Einkommensteuer a 3750 franknál magasabb jövedelmekre és a Classensteuer a kisebb jövedelmekre. - Az adózókat osztályokba sorozzák még az Einkommensteuernél is. - A hivatalból történő megadóztatás. - Ez adó kivetésével és beszedésével járó nehézségek.
Az általános jövedelmi adó Ausztriában. - Az általános adó megoszlása különböző részleges jövedelmekre a jövedelem különböző ágai szerint.
Az ingó vagyonra vetett adó Olaszországban. - Ez adó rendkívül magas kulcsa.
A jövedelmi adó behozatalára tett kísérletek a forradalom idejében 1848-ban Francziaországban. - Goudchaux tervezete. - Ama parlamenti bizottság tervezete, melynek
Parieu volt előadója. - Passi tervezete. - A közigazgatási és törvénykezési közegekből álló bizottságok jobbak mint a választott bizottságok.
A különböző népek kísérleteiből levonható tanulságok. - A kis jövedelmet egészen fel kell menteni az adó alól. - Az adó kulcsának igen kicsinynek, 2 vagy 3 százaléknak kell lennie rendes körülmények között; s csak 5 vagy 6 százalékra emelkedhetik válságos időkben. - Az általános jövedelmi adó szerencsés társadalmi befolyása.
Az általános tőkeadó az éjszak-amerikai Unió különböző államaiban. - Az ezen adó kivetésével járó végtelen bonyodalmak.
Azon enyhítések, melyeket a svájczi cantonok nagy része az általános jövedelmi vagy tőkeadónál alkalmaz 70
XI. FEJEZET.
A TULAJDON ÁTSZÁLLÁSÁRA ÉS ÁTRUHÁZÁSÁRA VETETT ADÓ. - ILLETÉK ÉS BÉLYEG.
A tulajdon átszállására és átruházására vetett adók eredete. - Milyen elv igazolja ez adókat. - Az illeték és bélyeg közös és eltérő jellemvonásai. - A lajstromozási illetékek
nagy társadalmi haszna. - A droit de controle, droit d'insinuation, és más adók a régi monarchia idejében. - Ez adók igazságtalan volta. - Malesherbes és a Coar des
aides felszólalása.
Az illeték felosztása két részre. A tulajdon változására és az okmányokra vetett adók. - A fix adók és a proportionalis adók. - A háboruk vagy válságok idején az illetékekhez csatolt ideiglenes pótadók igazságtalan volta. - Az illetékkezelő hivatalok ellen emelhető vádak. - Az ezen tárgyra vonatkozó adó végtelen bonyolultsága. - Az adókulcs a legtöbbnél roppant magas.
Az örökségre vetett adó. - Minő tekintetekre támaszkodik. - Az oldalrokon vagy nem rokon személyek közötti örökösödésre vetett adók tarifájának fölemelését semmi elv nem igazolja. - Azon rokonsági fokozat megállapítása, melynél az ab intestat öröklés megállapodik. - E részben óvakodni kell minden önkénytől. - Minő veszélyek keletkezhetnek abból, ha több rokonsági fokozatot zárunk ki az ab intestat öröklésből. - Az egyenes ági öröklésre vetett mérsékelt adó jogosultsága.
A kincstár soha ne követeljen oly adót, melyet az adózó évi jövedelméből nem fizethet. - Az örökösödési adó lefizetésére 2-3 évi haladékot kellene engedni. - Az angol törvény igazolása, mely az örökösödési adót az örökös életkora, a living interest szerint szabja meg. - Helyes volna az örökségi adót leszállítani oly hagyatékra nézve, mely három év alatt többször képezi öröklés tárgyát. - Azon örökségi adók igazságtalan volta, melyeket jelenleg
a főtulajdonosnak és haszonélvezőnek kell fizetni. - Az oldalas rokonok és nem rokon személyek közötti örökösödés esetén fizetett adók nagyon magasak. - Az 5 százalékos tételt soha nem szabadna meghaladni. - Az élők közötti ajándékozásra vetett adó.
A különböző természetű hagyatékokra vetett adók hozadéka. - A kis hagyatéknak nyújtott adómentesség bizonyos országokban. - Az örökségi adók Angliában.
Az ingók és ingatlanok átruházására vetett adók. Ez adók roppant magas volta Francziaországban. - Az ily magas adók közgazdasági hátrányai. Nagyon ártanak a föld
mívelésnek. - Az ingatlanok átszállására vetett adónak minden mellékköltségeivel együtt nem szabadna meghaladnia a vételár 1 százalékát. - Anglia példája. - Az ingók és ingatlanok átszállására vetett adók hozadéka Francziaországban. - Miért nem volt semmi eredménye ez adók kis mérvű leszállításának Olaszországban ? - Az illeték hozadékának gyors növekvése Francziaországban.
A bélyeg. - Eredete és igazolása, - A bélyeg elharapódzása a kereskedelmi élet minién ágában. A timbre de dimension és a timbre proportionnel. - A nyugtákra vetett 10 centimeos bélyeg. - A bélyegadó hozadékának folytonos emelkedése. - Ez emelkedés négy oka.
A bélyegadók nagy részének igazságtalan volta. - A bélyegadók s az illetékadók elnyelik a kis örökségeket. - A birósági eladásokból vett példák. - Az e részben tervezett reformok. Azok elégtelen volta.- A bélyegadó csak úgy igazolható, s csak úgy nem okoz nagy közgazdasági károkat, ha tarifája igen mérsékelt.
Az illeték- és bélyegadó törvényhozásában szükséges reformok. - Az áldozatok, melyeket e reformok a kincstártól követelnek 151
XII. FEJEZET.
A LEVELEZÉSRE ÉS SZÁLLÍTÁSRA VETETT ADÓ.
Mely okok következtében lett a pósta állami monopoliummá. - A kezelési költségek árán teljesítse - az állam a szolgálatot, vagy szabad abból jövedelmet is húznia ? - A tiszta
jövedelem, melyet az állam a pósta kezelési költségeihez képest ez alapon nyer, roppant nagy. - A pósta mindenekelőtt társadalmi szolgáltatás. Csak igen mellékesen lehet kincstári jövedelem.
A pósta eredete Francziaországban. - A párisi egyetem futárai. - XI. Lajos király. - A pósta hozadéka a régi monarchia alatt-Az 1676-iki tarifa. - A forradalom esz
telen tarifája. - Az elvek, melyeken a posta tarifája
1848-ig nyugodott. - Az adó emelkedése súly és távolság szerint. - Ez elv ellenkezik a logicával és igazsággal.
A pósta-tarifa változásai Francziaországban.
A pósta fejlődése Angliában. - Rowland Hill hírneves reformja. - Az egy pennys (10 centimeos) egyenlő tarifa 1840-től, - E reform gazdasági és társadalmi hatása. - A levelek száma tizenháromszor nagyobb 1874-ben mint 1839-ben. - Ugyanazon reform hatása a kincstárra. -Tizennégy év szükséges ahoz, hogy a nyers hozadék elérje az eredeti magasságot. - Huszonöt év, hogy a tiszta jövedelem ugyanolyan legyen, mint a minő volt 1839-ben. - Az angol póstareform tehát nem emelte közvetlenül a kincstár jövedelmét, hanem hatalmasan előmozdította a kereskedelmi és szellemi fejlődést 1840. óta.
Az öt főok, mely minden tarifaváltozástól függetlenül a pósta jövedelmét minden civilizált országban öregbíti. - A kezelési költségek taglalása Angliában. - A szállítás csak igen kis részét képezi a postai költségeknek.
A postai reform Francziaországban 1848-ban. - Tiz év alatt megduplázódik a levelek száma. - Nyolcz év alatt elérik az eredeti hozadékot. - Az adó fölemelésének hatása 1871 óta. - A levelek száma kisebb 1874-ben, mint 1863-ban. - Az egyszerű és a rendes jövedelmi szaporodás 3-4 év múlva ugyanannyival emelte volna a kincstár jövedelmét, mint az adónak egy ötödrészszel való felemelése. - A belföldi póstabért le kellene szállítani 15 centimera. - A póstabér felére való leszállításának eredménye Ausztriában. Négy év múlva meghaladták az eredeti jövedelmet.
A póstajövedelem különböző ágai Francziaországban - A pénz, újságok és minták póstabérének tarifája igen magas. A nagy társadalmi és gazdasági előnyök, melyeket
ez adók tetemes leszállítása nyújtana. - A német postarendszertől kölcsönözhető javítások. - A kezelési költségek aránya a nyers jövedelemhez Francziaországban.
A nemzetközi pósta. - A franczia közigazgatás két régi elve e tárgyban. - Mily nagy tévedesen alapultak azok. - A berni póstareform. - E reform a bureaucraticus
ijesztgetések ellenére semmi kárt nem okozott a franczia kincstárnak.
A távírda. - A távírda bevételei és kiadasai Francziaországban. - A tiszta jövedelem mindeddig jelentéktelen. - Egyelőre még nem is bír adójellegével. - Fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei.
A szállításra vetett adó. - Egyedüli igazolása beszedésének könnyséűge. - Ez adó mintegy 100 millió frankot jövedelmez évenkint Francziaországban. - Ez adó roppant nagysága, igaztalan és veszélyes volta. - A személyszállításra vetett igen csekély adót el lehet fogadni.
- A jószágok szállítására vetett bármely kicsiny adót vissza kell utasítani 201
XIII. FEJEZET
A HATÁRVÁM.
A határvám eredete és indoka. - A pénzügyi és védelmi vámok. - A védrendszer vázlatos rajza. - Hogyan teremtett a védrendszer egy csomó, a közérdekkel ellenkező
magánérdeket. - Az iparnak adott védelem. - A mezőgazdaságnak adott védelem. A mozgó skála. - A védrendszer szellentűi: a drawbacks és az admission temporaire hogyan törtek végre rést a védrendszeren.
A határvámok fölosztásáról. - A kiviteli vámok. - Csak akkor igazoltak, ha valamely országnak kétségtelen monopoliuma van egy vagy más közhasználatú természeti
jószágnak, mint pl. a guanónak vagy nitratnak, előállításában. - Elvben a kiviteli vámok elvetendők. - Brazília példája a kávéra, Olaszország példája a kénre és Nagybritannia példája a kőszénre nézve. - Az átmeneti vámok. - Föltétlenül rosszak.
^ A behozatali vámok a határvámok legfontosabb részét képezik. - Mely esetben pénzügyiek és mely esetben védelmiek. - A védelmi vámok nemcsak a fogyasztót áldozzák föl a termelőnek, hanem a finomabb czikkek termelőit is a legközönségesebb czikkek termelőinek.
A hajózási vámok. - A tengerészeinek adott védelem.
Az általános tarifa és a szerződéses tarifa. - A föltétlen tilalmak és behozatali vámok. - Az értékvámok és a specificus vámok. - A túlzó védelmi rendszer esetleg s a forradalom és az első császárság háborúi következtében honosodott meg Francziaországban. - A korlátolt
census mellett választott kamarák fentartották vagy súlyosbították a tarifát a béke ideje alatt. - A különböző kormányok harcza a kamarák ellen a védelmi vám enyhítése
érdekében. - A drágaság enthusiastái. - Sainte-Beuve javaslata. - A második császárság vámintézkedései. - A vámreform Nagybritanniában.
Az öt főok, mely a vámok termékenységére befolyást gyakorol : - 1. a megvámolt czikkek száma és jelentősége, - 2. a vám nagysága, - 3. az ország geographiuns helyzete, - 4. a népesség szokása és izlése, - 5. a pénzügyi közigazgatás szervezete. - Anglia és Francziaország vámjövedelme. - Miért hoz a vám sokkal többet az első országban, mint a másodikban ?
A vámjövedelem nem mindig tiszta jövedelem. Gyakran le kell belőle vonni a kiviteli jutalmakat és restitutiókat. - A vámok nyers hozadéka és tiszta hozadéka Francziaországban a restauratio, Lajos Fülöp uralma és a második császárság alatt, a reform előtt és után.
Az egyedül ajánlható vámok azok, a melyek az exoticus termékekre, az úgynevezett gyarmatárukra : czukorra, kávéra, cacaora stb. nehezednek.
A vámjövedelem taglalása Francziaországban. - A behozatali vámok jövedelmének több mint negyedrésze csak hat czikkből ered. - A külföldi gyártott czikkekre vetett
behozatali vámok nem adnak és nem is adhatnak nagy jövedelmet. - El kell őket törölni úgy mint az ősanyagokra vetett minden vámot s a mezőgazdasági termékekre
vetett vámok nagy részét. - Az igy megtisztított és egy szerűsített vámrendszer még mindig 150 millió frankói Hozhatna. - A statistikai illetékekkel járó ezerféle visszásságok. - A vámjövedelem Angliában. Miért csökkent húsz év óta?
A vám kezelési költsége. - A vám kezelési költségeinek aránylagos csökkenése Francziaországban 1860 óta. - A vámközegek számának apadása ugyanazon idő óta. Hatezer embert adtak vissza a magánéletnek és a termékeny foglalkozásoknak. - A vámjövedelem beszedési módja. - Az azzal járó faggatások és alakszerűségek. - A határszélek lakosait megfosztják polgári és ipari szabadságuk egy tetemes részétől.
A kiegyenlítő vámok. - Soha nem szabad vámokat behozni azon ürügy alatt, hogy kiegyenlítsük az országban lévő általános adók, minők a földadó, jövedelmi adó, iparadó, szállítási adó, örökségi adó stb. terheit. - Az állítólagos kiegyenlítő adókkal járó számtalan bajok. - A kiegyenlítő vámokat csak egy meghatározott termékre irányuló speciális belföldi adó fönnállása igazolhatja.
Lehetséges-e a vámok teljes eltörlése ? - Egy Francziaország, Belgium, Hollandia, Svájcz és Olaszország közötti vámszövetség előnyei. - E nagy terv akadályai 244
XIV. FEJEZET.
A BELŐ FOGYASZTÁSI ADÓK.
A fogyasztási adók jelleme. - Igaz-e, hogy mindnyájan fejadók ? - Meg lehet-e adóztatni minden az országban termelt jószágot, vagy azoknak csak egy részét.
Az országban termelt minden jószág megadóztatását megkisérlették Spanyolországban az alcavala és a bolla által. E rendszer roppant visszásságai. - Hasonló kísérletet tettek Amerikában a polgárháború alatt. Adót vetettek minden gyártott czikkre. - Ez amerikai adók eredetisége és eligazodhatatlan volta. - E rendszer hatásai Dávid
Wells szerint.
A megadóztatott czikkek nagy száma Angliában ámult század végén és a jelennek kezdetén. - Az adó alá vetett czikkek gyártása jelentékenyen szenved ily pénzügyi
rendszer alatt. - Az angol közigazgatás vallomása azon akadályok tekintetében, melyeket a gyártott czikkek adója azok ipari haladásának támaszt.
A papirosra, üvegre, tükrökre, szappanra, téglára, bőrre, gyertyára, gyufára stb.-re vetett adó. - A sok tárgyat felölelő fogyasztási adórendszer fogyatkozásai. - Az accise
reformja Angliában. - Azon adórendszer előnyei, mely csak igen kevés számú és általánosan fogyasztott czikket sújt adóval.
Azon okokról, melyek következtében egyik vagy másik czikket kell inkább megadóztatni.
A belső fogyasztási adók kivetésének négy módja : - 1. a gyárosok zárlata,- 2. az átalány,- 3. a bizonyos czikkek előállítására szolgáló talaj specziális adója, - 4. a gyártás
és forgalombahozás monopoliuma. - E különböző módok hátrányai és előnyei. - A gyárosok vagy kereskedők bizonyos osztályát sújtó különös adók.
A legfőbb fogyasztási adók. - A sóadó. - A sóadó fogyatkozásai nagyok, de a politikai szenvedély és előítélet gyakran túlozza őket. - A régi gabelle Francziaországban.
Ez adó roppant magas volta, megoszlásának egyenlőtlensége, a beszedés igazságtalansága, s a megtorlás rendkívüli szigora. - A sóadó fogyatkozásai a XVIII. században
Francziaországban. - A különböző időben fogyasztott sómennyiségek. Az adó leszállításának csekély befolyása a fogyasztásra. - A sóadó megakadályozza e czikk alkalmazását a mezőgazdaságban és marhatenyésztésben. Ez ennek az adónak egyetlen komoly hibája. - A sóadó Angliában. - Sokkal magasabb volt, mint Francziaországban.
Nagy volt mellette a csempészet. - A sófogyasztás tetemes növekvése az adó teljes megszüntetése következtében. - A sóadó a többi európai országokban. - Ez adó előnyeinek és hátrányainak összefoglalása.
Az italadó. - Felét szolgáltatja az angol budgetnek, egy ötödét a franczia budgctnek. - Miért termékenyebb és miért szedhető könnyebben ez adó éjszakon mint délen. - Az italadó, noha súlyosabb, kevésbbé faggató Angliában, mint Francziaországban. - Az italadó rendszere Francziaországban. - Az ezen adó méltányos kivetésével járó nagy nehézségek. - Változásai. - A bor- és csigeradó, a forgalmi-, kiskereskedelmi és belépti adó. - Az ezen adó szedésével járó formalitás. - A forgalmi adó aránylag mérsékelt, - A kiskereskedelmi adó roppant nagy.- A társas és egyéni átalány. - A kiskereskedelmi adó eltörlése és
lielyettesitése a 10 ezernél több lelket számláló városokban 1875 óta. - Az alkohol-, pálinka- és liqueuradó. - Az egyetlen fogyasztási adó. - A mezőgazdasági szeszfőzők. Megadóztatásuk lehetetlensége. - A söradó.
Az italadók nagy igazságtalansága Francziaországban. - A termelő tulajdonos nem fizet semmit a maga fogyasztása után. - A gazdag adózó a vidéken s a kis városokban csak a mérsékelt forgalmi adót fizeti. - A munkás, ki kicsiben kénytelen szükségletét beszerezni, sokkal magasabb adót fizet. - Az italadó Francziaországban fordított progressiv adó. - Ez adók fokozása a háborúk óta. - Az alkoholadó roppant növekvése 1850 óta. - Mily
okok következtében gyarapodott némileg e czikk fogyasztása, noha adója négyszer akkorra lett 25 év alatt. - Az alkoholadó nagy viszszásságai sok iparággal szemben. - Az italok termelése Francziaországban, az ez alapon szedett adók különböző időkben. - A kiskereskedelmi adó igazságtalanságát bizonyító számok. - Az 1875-iki törvény részleges enyhítése a 10 ezernél több lelket számláló városokban.
A czukoradó. - Ez egyike a legkevésbbé ártalmas fogyasztási adóknak. - Miért törölték el az angolok a czukoradót, és miért lehet ez adót fentartani Francziaországban. - Azon okok, melyek következtében majdnem mindenütt adó alá került a czukor. - A czukoradó fogyatkozása Francziaországban. - Hogyan vezetett e könnyen beszedhető adó végtelen vitákra.- A belföldi és gyarmati czukor. - A czukorgyárosok és ezukorfinomítók.- A typusok rendszere. - A draivbacks és admission temporaire. - A közvetett kiviteli jutalmak. - A ezukorfinomítók zárlata. - A ezukoradó hozadéka Francziaországban különböző időkben. •- A ezukoradó változása és végleges eltörlése Angliában.
A dohányadó. - Miért tekinthető a dohány kitűnő adótárgynak. - A dohányadót lehet legkönnyebben igazolni valamennyi fogyasztási adó között. - A dohányadó változásai Francziaországban.- A zónák rendszere. - E rendszer fogyatkozásai. - A gyártás és forgalombahozás monopoliuma. - Miért lehet ez adót minden fogyatkozása
daczára fentartani ? - A dohány fogyasztása Francziaországban és ez adó hozadéka a különböző időkben. - A dohányadó Angliában és a legfőbb európai országokban. - A dohány átlagos fogyasztása fejenkint a különböző országokban.
A legfőbb fogyasztási adók előnyeinek és hátrányainak összefoglalása 326
XV. FEJEZET.
A HELYI ADÓK. 424
A helyi adózás jelentősége a jó pénzügyi kezelés szempontjából. - Az egyenes helyi adók. - Jó-e, ha az egyenes helyi adók az egyenes nemzeti adókhoz csatlakoznak. - A franczia, angol és amerikai rendszer. - A helyi adók különös voltának előnye és hátránya. - A départementok pótcentime-ja Francziaországban.
A községi háztartás sokkal bonyolultabb, mint a tartományi háztartás. - A községi jövedelmek tetemes nagysága és különböző eredete Francziaországban. - A helyi
adók jelentősége Angliában. - A községek mezőgazdasági és ipari vagyona. - A természetben való szolgáltatások.
E rendszer előnyei és hátrányai.
A kapuadók. - A községi kapuadók eredete és fejlődése. - A kapuadónak alávetett czikkek. - Némely kapuadók védelmi jellege. - Az e tárgyra vonatkozó törvényhozásról. - A kapuadók hozadéka Francziaországban 1823-tól 1875-ig. - A kezelési költségek arányának tetemes csökkenése. - A kapuadó megoszlása a népesség különböző osztályai között. - A borra vetett kapuadó. - A bor fogyasztása Párisban, és a kapuadó alá vetett többi
községekben.
A kapuadó tetemes fogyatkozásai. - Hogyan lehetne ez adót eltörölni. - A kapuadók nyers hozadékának és a föld- és telekadónak összehasonlítása Francziaország legfőbb 20 városában 1875-ben.
A kapuadók eltörlése Belgiumban. - E reform általános jellege és eredménye.
A jó községi adórendszer nagy akadálya a községi kiadások roppant fejlődése. - A bőkezűség és könnyelműség minden országban föltalálható a községi háztartásban.
- A községi kiadások tetemes növekvése Francziaországban, Angliában, Belgiumban, Olaszországban, Észak-Amerikában.
Páris városának budgetje. - Kiadásainak négyféle osztálya.
Minő okok következtében hihető, hogy a községi kiadások kisebbek lesznek a jövőben, mint a milyenek voltak a múltban.
Mennyiben szükséges, hogy az állam tevékenyen ellenőrizze a községek gazdálkodását
XVI. FEJEZET.
AZ ADÓK LESZÁLLÍTÁSA. - A MAGAS TARIFÁK ÉS ALACSONY TARIFÁK HATÁSA. - A JÖVEDELMI SZAPORODÁS. - AZ ÁLTALÁNOS ADÓÁTTOLÁS. - AZ ADÓTEHER SÚLYA A NÉPESSÉG KÜLÖNBÖZŐ OSZTÁLYAIBAN. - BEFEJEZÉSE A KÖZJÖVEDELMEKRŐL SZÓLLÓ RÉSZNEK. 480
Az adó leszállítás legjobb módja. - Egy-két czikkre kell összpontosítani az adóleszállítást és nem szabad azt sok czikkre elforgácsolni. - Az adóleszállítás hatása nem mutatkozik mindig közvetlenül. Olykor csak közvetve érezhető. - Példák a párisi kapuadó változásaiból s a belga kapuadók eltörléséből. - Csak a tapasztalás is tapogatózás mutathatja meg : minő kulcs mellett hoz valamely fogyasztási adó legtöbbet a kincstárnak. - A különböző
szempontok, melyeket az adóleszállításnál tekintetbe kell venni.
Az adóleszállítás kettős hatása a fogyasztás s a kincstári jövedelem gyarapodására szembeötlő példákkal. - A czukoradó és változásai Angliában. - A czukor fogyasztása roppant fejlődésnek indiüt, de a kincstár még is veszített, mert az alacsony adó mellett nem volt annyi jövedelme, mint a magasabb adó mellett. - Hogyan kárpótolhatja a kincstár közvetlen veszteségét közvetve az általános jólét gyarapodása.
Adóleszállításhoz észszerűen csak bevételi fölöslegek mellett lehet fogni. - A közvetett adók állandó jövedelmi szaporodása természetes tüneményt képeznek minden jól kormányzott népnél. - A jövedelmi szaporodás okai. - Anglia pénzügyi története 1840 óta bámulatos példáit adja a jövedelmi szaporodásnak. - 1849-1875-ig 440 millió frankkal szaporodtak az angol állam jövedelmei, noha az ugyanazon idő alatt eltörlött adók 710 millió frankot képviselnek. - A jövedelmi szaporodás a pénzügyi kormányzat javításának legjobb és legcsalhatatlanabb eszköze. - A jövedelmi szaporodás Francziaországban. - Mire lehetne
azt a jövőben fordítani.
Az adók visszatolása az egész társadalomra. - A társadalom plasticus lény, mely önmagától és mintegy öntudatlanúl orvosolja a legtöbb adó kezdetleges egyenetlenségét. - Minő túlzott következtetést vonnak ebből.
Az adó terhe a franczia társadalom különböző részein. - A mezei lakosok s különösen a birtokukon élő gazdák látszanak a legkedvezőbb helyzetnek örvendeni. - Ezek után jő a tőkések osztálya, mely, úgy látszik, szintén nem viseli az adóból őt jogosan megillető rész terheit.
Befejezés : A béke fentartása egy negyed századon át, a jövedelmi szaporodás, az egyenes adók reformja lehetővé fogják tenni, hogy lassanként eltöröljük a termelést gátló adókat egészen, a fogyasztási adókat nagy részben - Az állam és községek ipari vagyonának fejlődése nagy segítségül lesz arra, hogy egy távolabb jövőben eltörölhessünk minden oly adót, mely az élelmi czikkeket sújtja.

III. KÖTET
MÁSODIK RÉSZ.
A KÖZJÖVEDELMEK HOVAFORDÍTÁSA.
I. KÖNYV.
A b u d g e t.
I. FEJEZET.
ÁLTALÁNOSSÁGOK A BUDGETRŐL. - A BUDGET. - A BUDGET EREDETE. 1
Mi különbség van az állam és a magánember előleges költségvetése közt ? - Az előleges költségvetés vagy budgetelőirányzat. - Azon elvről, hogy az adókat az adózók képviselői szavazzák meg. - Mily nehéz a rendes budget parlamentáris ellenőrzés nélkül.
A budget és számvitel a feudalismus idején. - A pénzügyek állása a tizenhetedik és tizennyolczadik században. - A nagy pénzügyi jelentések XV. Lajos alatt. - Az ez
időbeli pénzügyi közigazgatás bűnei. - Necker eszméje : a budgetek állandósága. - A képviseleti hatalom visszaszerzése a pénzügyek terén, az 1789. nemzetgyűlés által. -
Ugyanez elvek elismerése Angliában, Ej szak-Amerikában, Hollandban. - Bismarck és a porosz parlament összetűzése a korona és kamarák jogköre fölött, budgetkérdésekben
II. FEJEZET
A BUDGET-TÖRVÉNYHOZÁS. - A BUDGET ELŐKÉSZÍTÉSE. 29
A budget előkészítése. - A budget-óv megnyíltát jóval megelőző előirányzatokkal járó visszásságok. - Francziaország rossz gyakorlata e részben. - A pénzügyi év kezdetéről. -
Mily előnyökkel járna, ha az július 1-sej én kezdődnék? - Serre véleménye.
Egy vagy több budget kell-e ? - A Restauratiónak, LajosFülöp uralmának ós a második császárságnak gyakorlata.- A többes budgetekkel járó visszásságok. - A budgetek többes volta némely esetekben igazolt. - Francziaország és Anglia példája.
Összegezni vagy részletezni kell-e a kiadásokat és bevételeket ? - Azon rendszer hátrányai, midőn minden egyes bevétel meghatározott kiadásra szolgál. - Louis báró szavai.
A budget felosztása minisztériumok, vagy szakaszok és fejezetek szerint. - Bruttó vagy nettó legyen-e a budget? - A franczia budget s az abban foglalt különböző okmányok
és táblázatok vizsgálata. - Mily nagy hátrányokkal jár a lefolyt budgetévek későre maradó végleges megállapítása
III. FEJEZET.
A BUDGET MEGSZAVAZÁSA. 61
A budget megszavazása. - A budget tanulmányozása a kamarák által. - Anglia, Amerika ós Francziaország három különböző rendszere. - Az angol parlament bizottsági ülései. - Az amerikai congressus állandó bizottságai. - A franczia osztályok és különös bizottságok. - Az angol rendszer fölénye. - A különböző művelt népek budget-törvényhozásának ismertetése. - A porosz törvényhozás. - A hadi budget megszavazása hosszabb időre. - A porosz
budget-bizottság csekély jelentősége. - Carlyle dicsérete a porosz budgetről. - A svéd budget-törvényhozás sajátos jelleme. - A felsőház nagy jogköre ez országban. - Az osztrák budget-törvényhozás. - A belga rendszer. - A számszék nagy hatalma Belgiumban. - A budget-törvényhozás Hollandiában. - A számszéknek hasonló szerepe van mint
Belgiumban. - A budget-törvényhozás Olaszországban. - A budget megszavazása Dániában.
Az angol budget rendszere. - Az összesített budget hiánya Angliában. - Az angol alsóház jogkörének korlátozott volta budget dolgában. - A budget-törvényhozás Észak-Amerikában. - A miniszteri hatalom jelentéktelen volta. - A két kamara egyenlő jogköre. - Az éjszakamerikai kamarák örökös összetűzése.
Évenkint kell-e megszavazni a kiadásokat. - Az évenkinti megszavazás nehézsége az államadósságoknál. - Mirabeau váleménye. - E kérdés megoldása a Restauratio
kezdetén. - Ugyan ezt a kérdést lehet fölvetni a hadsereg kiadásainál.
Egész összegében, minisztériumok, vagy szakaszok vagy fejezetenkint kell-e a budgetet megszavazni ? - A különös budgetek mellett és az azok ellen szóló érvek. - Troplong és Bineau. - Royer-Collard emlékezetes érvelése a budgetek különös volta mellett. - A budget-megszavazás története Francziaországban.
A fejezetenkint való megszavazás fölénye. -- E rendszer némely hátránya. - Bírálata Thiers részéről. - A budget-fejezetek száma mindig növekszik. - A fejezetek igen különböző jelentősége.
Mennyiben követelendő a kamarák hozzájárulása a kiadások leszállításához, a legfőbb közigazgatási ágaknál, minők: az államadósság, a katonai állomány, az igazságszolgáltatás és általában minden szerves törvény által megállapított intézmény
IV. FEJEZET.
A BUDGET VÉGREHAJÁTSA - A PÓTHITELEK. 122
A kiadások pontos előirányzatával járó nehézségek. - Az átruházás, a rendkívüli hitel és póthitel. - A pénzügyi, kormányzati és parlamentáris érdek e részben.
A franczia törvényhozás fogyatkozásai az átruházások és rendkívüli hitelek dolgában. - A póthitelek gyakran fordulnak elő a Restauratio alatt, minden átruházási jog daczára. - Az átruházás eltűnik Lajos-Fülöp alatt, de a póthitelek gyarapszanak. - A budget különös voltát akarják felelőssé tenni a póthitelek gyarapodásáért. - A törvényhozás sikertelen erőfeszítései a budgeten-kívüli kiadások megakadályozására, Lajos-Fülöp és a második köztársaság alatt.
A második császárság törvényhozása. - A budget különös voltának megszüntetése és az átruházási jog visszaállítása daczára, a póthitelek továbbra is gyarapszanak. - Fould
reformja 1861-ben és annak elégtelen volta. - Visszatérnek a második köztársaság törvényhozásához. - Az 1871. és 1878-ki törvények a póthitelekről és rendkívüli hitelekről.
A budgeten-kívüli kiadások egészen megváltoztatják az eredeti budgetet. - A franczia budget-előirányzatok és végleges budgetek összehasonlítása 1840-1868-ig. - A végleges kiadások roppant szaporodása az előirányzott kiadásokkal szemben. - Nagybritanniában a végleges kiadások rendszerint kisebbek, mint a megszavazott kiadások. - Angliában a bevételi fölösleg képezi a szabályt. - Francziaországban régebben majdnem minden budget deficittel végződött. - Francziaország budgetjei 1840-1869-ig. - Javulás 1870-től.
Az angol budgetek rendes és a franczia budgetek rendetlen voltának három oka. - Angliában a budgetek előkészítése és megszavazása sokkal közelebb esik a budget-év
kezdetéhez. - Angliában a parlament csak a korona előterjesztésére szavazhat meg kiadásokat; Francziaországban a póthitelek nagy részét egyes képviselők indítványozására
s a kormány tartózkodása vagy épen ellenzése mellett szavazzák meg. - Az angol királyság és az angol gyarmatok alkotmányának ide vonatkozó része. - A póthitelek még mindig igen nagyok, a harmadik köztársaság alatt is. - A fejezetek száma, melyek szerint a szavazás történik, sokkal nagyobb Angliában mint Francziaországban. - Reform szüksége. - A megszavazott hitel megszűnése a franczia budgetben. - E megszűnés csekély jelentősége.
A póthitelek és a hitelek megszűnése az orosz budgetben.
V. FEJEZET.
A BUDGET VÉGREHAJTÁSA. - A PÉNZÜGYEK KEZELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE. 156
A budget-törvényhozás alakulása az egyes budget-korszakok terjedelme és a kiadások igazolása dolgában. - A miniszterektől követelt számadások az 1817. márczius 23-ki törvény által. - A budget végleges megállapítását külön törvénybe foglalják. - A hátrálókok megakadályozására alkalmazott rendszabályok. - A kiadások fizetésére és elrendelésére
megszabott idő. - A lezárt és az elenyészett budget-évekre vonatkozó kiadások. - A különböző időszakok, melyekben a különböző budget-műveleteknek meg kell történniök. -
A különböző különös közigazgatási ágakat hozzácsatolják a budgethez. - E rendszabály jelentősége. - Az ezen közigazgatási ágakban mutatkozó nagy rendetlenségek a Restauratio kezdetén.
A jó pénzügyi közigazgatás általános biztosítékai. - A rejtett számvitel és költött utalvány. - A központi pénzügyi közigazgatás alakulása Francziaországban. - A régi monarchia pénzügyi kormányzatának három főbűne : bonyolultság, homályosság, drágaság. - Tömeges csalások a Restauratio kezdetén. - A pénzügyi kormányzat központosításának kedvező hatása Francziaországban. A Comptahlite générale igazgatóságának növekedő fontossága. - A pénzügyminisztérium központi kormányzata olcsóbb 1879-ben
mint 1828-ban és 1814-ben, habár teendői jóval nagyobbak.
A pénzügyek ellenőrzése Francziaországban. - A törvényhozási, közigazgatási és birói ellenőrzés. - E három ellenőrzés elégtelen volta. - A törvényhozási ellenőrzés nem terjed ki a pénzkezelőkre és nem bocsátkozik a pénzügyi kormányzat részleteibe. - A közigazgatási ellenőrzés nem nyilvános. - A birói ellenőrzés nem terjed ki az utalványozókra és csak azon okmányokat vonhatja körébe, melyeket a pénzügyi kormányzatnak felmutatni tetszik.
A számszék szerepe. - Majd törvényszék, majd tanács : ítéleteket hoz és figyelmeztetéseket ad. - A számszék jogköre sokkal korlátoltabb, mint közönségesen hiszik. - A költött utalványok kiállítóinak eljárása kibúvik bírálata alól.-Az anyagszerekre vonatkozó ellenőrzés. - Reformok, melyek a pénzügyi ellenőrzés hatályossága végett Francziaországban szükségesek.
VI. FEJEZET.
A BUDGET KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL. - A KÜLÖNBÖZŐ OKOK, MELYEK A BUDGETEK NÖVEKVÉSÉT ELŐIDÉZIK. 204
A közkiadások folytonos növekedése a legtöbb országban. - A kiadások növekvése Francziaországban 1789-1817-ig. - Az angol budget tetemes gyarapodása 1833 -1878-ig. - Az orosz budget és a belga budget gyarapodása. - Genf kanton budgetjének tetemes növekedése 1848- 1866-ig és 1866-tól 1876-ig. - A közkiadások növekedését általános jelenségnek tekinthetjük, bárminő legyen az illető ország népfaja vagy a kormány alakja.
Az öt főok, mely a budgetek gyarapodásánál közreműködik : - 1. Az életfentartás s a munkabér drágulása. - Az államok budgetje ép oly kevéssé kerülheti ki azt az áremelkedést, mint egy család vagy magánember budgetje. - 2. Az állami tevékenység, szélesbedése, vagyis a közigazgatási ágak gyarapodása. - A közoktatási budget tetemes
gyarapodása Francziaországban 1830-1879-ig. - A polgári közigazgatás ágaira szóló közkiadások több mint hétszeres gyarapodást tüntetnek föl Angliában 1817-1877. - Oroszország ós Belgium hasonló példája. - Genf kanton, Bern kanton és az egész svájczi szövetség hasonló példája.
A budget-gyarapodás harmadik oka a legtöbb országban : az államadósságok szaporodása. - Ez az ok nem oly általános, mint a két első ; csak némely népeknél hat.
Negyedik ok : a katonai kiadások gyarapodása. - Francziaország példája 1830-1879-ig. - Anglia hasonló példája 1817-1877-ig.
Ötödik ok : az ellenőrzés ellanyhulása, a nagyobb gazdasági virulás következtében.
Az a két ok, mely a kiadások leszállítására működik közre és részben ellensúlyozhatja az első öt ok hatását: - 1. Az időhöz kötött kötvényekben felvett államadósság elenyészése, a magas kamatú államadósság átváltoztatása alacsonyabb kamatú adóssággá, az örökös adósság törlesztése. - Francziaország budget-kilátásai e részben. - Az időhöz kötött adósságok nagy súlylyal nehezednek a jelenlegi budgetekre, de jóval kevesebbel fognak nehezedni e század utolsó és a jövő század első tizedeire. - 2. Közigazgatási
egyszerűsítések és reformok. - Mily keveset lehet ez utóbbiaktól várni ? - Takarékosságra vezet-e a parlamentáris rendszer ? - Különböző nézetek e tárgyban.
A franczia budget fölosztása különböző elemeire. - A polgári és nem kényszerű kiadások kicsiny volta.
Mily nehéz két különböző osztály vagy kor budgetjét összehasonlítani ? - Mitől kell óvakodni, hogy ilyenkor igen nagy hibákba ne essünk ?
A mi nagy budgetjeink nemzeti jövedelmünk nagyobb részét veszik-e igénybe, mint a korábbi budgetek ? - Nagyon valószínű, hogy az arány nem változott. - E tény
bizonyítása az 1810., 1861. és 1874-iki örökösödési bevallások által. - Más bizonyíték : az 1842. és 1873-iki income-taxbevallások Angliában. - A nemzeti jövedelem pénzben
megbecsülve több, mint kétszer akkora lett ez idő alatt Francziaországban úgy mint Angliában.
Az állam hasonlíthatatlanúl több szolgálatot tesz az országnak ma, mint egy félszázad előtt.
A budgetek felállításánál szem előtt tartandó néhány szabály és óvó intézkedés
II. KÖNYV.
A közhitel.
I. FEJEZET.
KÖZHITEL ÁLTALÁNOS JELENSÉG. - A MAGÁNHITEL ÉS KÖZHITEL KÖZÖTT VALÓ KÜLÖNBSÉG. 266
A hitel fogalma. - A közhitel általános jelenség. - Az államnak nem lehet a hitelt mellőznie.
Különbség a magánadós és az állami adós közt. - Értékesíthető ingatlan és érczpénzből vagy ingó értékekből álló tartalék hiányában, az állam bizonyos körülmények
közt nem kerülheti ki a kölcsönöket. - Az államnak legtöbbször csekély jövedelme van és nem szállíthatja le egyszerre kiadásait úgy, mint a magánember. - Az állam jövedelmei
ruganyosak, minden szigorúan megszabott határ nélkül; e tény fontossága az állam hitele szempontjából. - Az állam az egyedüli biró saját fizetésképessége fölött és egyezségeket
kényszeríthet hitelezőire. - Az államot örökös lénynek tekintik, a mi a legkülönfélébb alakokat teszi lehetőkké a közhitelnél 266
II. FEJEZET
AZ ÁLLAMOK RÉCZTARTALÉKA ÉS INGÓ VAGYONBELI TARTALÉKA. 280
Hadikincs gyűjtése általános szokás volt az ó-korban. - Francziaországban némely király, különösen IV. Henrik, hadikincset gyűjtött. - Poroszország ércztartalókának roppant
fontossága, I. Frigyes-Vilmos és II. Frigyes alatt. - Ingó értékekből alkotott hadi kincs a modern államoknál. - Poroszország példája. - Érvek a mindkétnemű tartalékok
képzése mellett és ellen. - Az azokkal járó gazdasági és alkotmányi nehézségek. - Hasznos voltuk háború esetén.
III. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK ÉS AZOK GAZDASÁGI HATÁSA. 291
A közkölcsönök jók-e vagy rosszak ? - Az e tárgyban elterjedt sophismák a XVIII. században.
Igaz-e, hogy az olyan állam, mely csak önmagának tartozik, el nem szegényedik ? - Igaz-e, hogy a közkölcsönnél az egyik kéz hitelez a másiknak ? - E nézetek megczáfolása.
A kölcsön hasznos vagy káros a szerint, a mint a kölcsönvett tökét gyümölcsözően alkalmazzák vagy elpazarolják. - A közkölcsönök mellett fölhozott érvek. - A közkölcsönök
honosították meg a modern népeknél az ingó értékeket vagy értékpapírokat. - A franczia állampapír-tulajdonosok száma különböző időkben és a kölcsön-aláírók számához viszonyítva 1852 óta.
A közkölcsönök hátrányai. - A gyakorta ismételt közkölcsönök hibás irányba terelik a nemzet tőkéjét. - A hitel nagy központosítására vezetnek, megnehezítik a helyi és
magán-vállalkozást. - Ez állítás bizonyítása. - A közkölcsönökhöz szokott tőkés roppant aggodalmas lesz, minden más befektetéssel szemben.
A közkölcönök rést ütnek az ország forgó tőkéjén. - Miért jóval kisebb e rés, mint első tekintetre hiszik. - A közkölcsönök a minimumra szállítják le a magánosok ércztartalékát. - Az európai hitel jelen alakulásában a legtöbb közkölcsönt részben a külföldön írják alá, a mi kisebbíti a hazai forgó tőkén ejtett csorbát.
A kölcsönző államok két osztályba sorozhatok; vagy olyanok, kiknek csak külföldön van hitelök, vagy olyanok, kiknek künn és benn is van hitelök. - Ez utóbbiak előbbutóbb visszavonszolják a külföldiek által eleinte aláírt kölcsönöket. - Olaszország, Francziaország és az Egyesült-Államok példája.
A külföld részvéte utolsó nagy kölcsöneinkben. - Mit értünk nemzetközi értékek alatt ? - A nemzetközi értékek nagy szerepéről Európa nagy pénzügyi műveleteiben. - E jelenség magyarázata.
Hadi sarczunk megfizetése mint példa. - Egyedül a nemzetközi értékek tették könnyűvé az öt milliárd kifizetését. - Nemzetközi értékek nagy mérvű eladása Francziaország részéről 1871-1874-ig. - A honpolgárok tulajdonában levő idegen nemzetközi értékek a csere bő és állandó forrását képezik. - Részletek hadisarczunk fizetési módozataiból.
A közkölcsönök gazdasági hatásainak összefoglalása az európai hitel jelen állapotában.
IV. FEJEZET.
AZ ADÓ ÉS A KÖZKÖLCSÖN ÖSSZEHASONLÍTÁSA. 341
A közadósságok igazolt volta. - Nincs nemzedék, mely összes hibái által annyira megkárosítaná az országot, mint a mennyivel azt takarékossága és egyéni találmányai által meggazdagítja. - A közkölcsönök hasznos volta. - Smith véleménye. - Gladstone véleménye.
Az adó és közkölcsön előnye és hátránya. - Az adó sokkal lassúbb mint a kölcsön, közvetlenül soha nem szerezhet tetemes összegeket a nagy szükségben levő államnak. -
E bajon segíthetünk rövid lejáratú kincstári jegyekkel, melyek az adók befolyását előlegezik. - Az ilyfajta kibocsátások határa.
Nagy válságok idején az állam nem szaporíthatja tetemesen az adókból eredő jövedelmét.
J. B. Say és Mac-Culloch számításai az iránt, hogy az 1793-1815-iki háború alatt kötött kölcsönöket ki lehetett volna kerülni az adók fölemelése által. - E számítások nagy túlzása.
Anglia pénzügyi intézkedéseinek története az 1688-1869-ig terjedő háborúk alatt. - Két kivétellel az adók és közkölcsönök együttvéve szolgáltak a hadiköltségekre ; az
első egyharmad vagy kétötöd, a második kétharmad vagy háromötöd arányában. - Az angol kormány e részben semmi újítást nem vitt véghez, a krimi háború alatt. -
Anglia tetemes kölcsönei e czélra ; a krimi hadjárat költségeinek több mint kétharmadát a közkölcsön szolgáltatta.
Mennyiben alapos Mac-Culloch számítása, hogy Anglia mellőzhette volna az 1793-1815-ig kötött kölcsöneinek legnagyobb részét.
Francziaország pénzügyi politikája az 1850 utáni háborúk alatt. -- Az összes hadi költségeket kölcsönökkel fedezi. - Pedig igen könnyen fedezhette volna egy részét adófölemelésekkel. - A krimi és olasz háborúk példái.
A polgárok tőkéire vetett rendkívüli adók a nagy kölcsönök kikerülésére, nemzeti válságok idején.- Carayon-Latour és Philippoteaux tervei 1870-iki csapásaink után. - E tervek gyakorlati kivihetetlensége. - Nem minden vagyon áll rendelkezésre és értékesíthető könnyen. - Lafitte nézete a kölcsön fölényéről az adóval szemben. - Mennyiben igaz
e nézet.
A közmunkák érdekében kötött kölcsönök. - Mily esetben ajánlatosak ? - Az angol kormánynak e téren tanúsított rendszeres tartózkodásából vont érvek. - Az angol központi kormány tartózkodását nem követik az angol helyhatóságok, még kevesbbé az angol gyarmatok - Az angol grófságok és városok gyakori kölcsönei. - India és az ausztráliai angol gyarmatok kölcsönei főleg vagy kizárólag közmunkákra vezethetők vissza
V. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI. 395
A közkölcsönöket három főosztályba lehet sorolni, melyek: a kényszerkölcsönök, hazafias kölcsönök és az önkéntes vagy közönséges kölcsönök.
A bevallott kényszerkölcsönök és a palástolt kényszerkölcsönök, consolidatiók. - A kényszerkölcsönök gyarlósága az önkéntes kölcsönökkel szemben. - A kényszerkölcsönök lassúsága és hatástalan volta. - A kényszerkölcsönök példái Francziaországban, Ausztriában és Spanyolországban. - A kényszerkölcsönök kudarczot vallanak majdnem mindig; alig van eset midőn ne volna előnyösebb az önkéntes kölcsön. - A közhivatalnokoktól követelt készpénzbiztosítékokkal űzött visszaélések, a kényszerkölcsön enyhébb és részleges fajának tekinthető.
A consolidatio neve alatt ismert művelet. - Az állami szállítók fizetése állampapírokkal.- A rövid lejáratú állami tartozások kényszerű consolidatiója. - E segédeszközök
elégtelen volta; tönkre teszik hosszú időre az állam hitelét.
Az úgynevezett hazafias kölcsönök ; miben különböznek a rendes önkéntes kölcsönöktől. - Az efajta kölcsönök mindig kudarczot vallottak és ártanak az illető kormányok hitelének. - Az 1831. hazafias kölcsön; az 1848-iki hazafias kölcsön.
Az önkéntes kölcsönök, melyek a kölcsönadók érdekeire és nem hazafiságára hivatkoznak, az egyedüliek, melyektől sikert várhatunk. - Az önkéntes kölcsönök különböző fajairól. - Az örökös járadék. - Mi által igyekeznek magyarázni és magyarázzák tényleg az állami adósságok örökös voltát. - Az államnak mindig megmarad az a joga, hogy
adósságát bármikor visszaváltsa, hacsak ezzel ellenkező kötelezettséget nem vállalt. - A nemes érezek értékcsökkenése és az általános jólét emelkedése érezhetetlen mérvben,
de folytonos módon enyhítik a közadósságok terhét a fejlődő országokban.
Az államkölcsönök négy faja az örökös járadékkal szemben. - Az életjáradékok bizonyos időre szóló járandóságok, időszakos húzások által törlesztendő kötvények, s a határozott időben beváltandó kincstári jegyek. - Miért tartják a különböző kölcsönöket sokszor előnyösebbeknek, mint az örökös járadékot. - A franczia állam csak olyan kölcsönöket engedélyez a departementoknak és községeknek, melyek bizonyos idő alatt visszafizetendők.
Az életjáradékos kölcsönök régebben igen gyakoriak voltak. - A tontinák. - A XIV. Lajos alatt Francziaországban alkalmazott tontinák. - A tontinák Angliában III. Vilmos
és utódai alatt. - Majdnem mindezen életjáradékos adósságok kudarezot vallanak és sokat ártanak a kincstárnak. - Némely állam az állósított adósságot helyettesíti, részben
életjáradékokkal. - E rendszer szakadatlan gyakorlata Angliában 1808 óta.- Kitűnő eredményei.- Utánzása Francziaországban 1852 óta a Caisse ele retraite de la vieillesse
által. - Ez a törlesztésnek egyik legjobb módja. - A tulajdonképeni életjáradékos adósságot azonban el kell vetni.
Az időhöz kötött járandóságok terminable annuities. - Eredetök Angliában. - Ezek képezték az angol államadósság legnagyobb részét a XVIII. században s ma is jelentékenyek. - Rendszerint mellékes kedvezmények gyanánt szerepeltek az örökös járadékoknál, - Ezeknek köszönhető, hogy az állam mindig al pari kapott kölcsön, még a legválságosabb időkben is. - Részletek szervezetükről. - Anglia 1855-ben is mellékes kedvezményekül használja őket egy nagy állósított kölcsönnél. - Lehetséges-e önállóan kibocsátani 150-200 évre szóló annuitásokat. - Az időhöz kötött annuitások a franczia államadósságban ; miben különböznek az angol terminable annuities-től.
Az időszakos húzások által törlesztendő kötvények. - E kölcsönök nagy előnyei. - Egyedül biztosítják a törlesztés rendes menetét. - A törlesztéses kötvényeket csak úgy lehet convertálni,mint az örökös járadékokat.- Bartholony terve utolsó 3 1/2 milliárdos nagy kölcsönünkre. - A törlesztéses kötvényekkel járó praemiumok vonzó ereje a tőkésekre.
- E vonzóerő oly nagy,hogy egy törlesztéses kölcsön összes évi járandósága nem nagyobb mint egy örökös járalékosság puszta kamatterhe. - Példák. - Az új 3 százalékos törlesztéses franczia kölcsön.
A meghatározott időben beváltandó kincstári jegyek. - Miben kedvezőtlenebbek mint az előbbiek. - Az amerikaiak által követett rendszer a polgárháború óta kötött kölcsönöknél.
VI. FEJEZET.
A KÖZKÖLCÖSNÖK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI. 461
(Folytatás és befejezés.)
Sok állam pari-n vagyis a visszaváltási áron alól szokta kölcsöneit kibocsátani. - Az örökös járadékok különböző typusai. - Egészen a XVIII. század végéig Anglia mindig al pari vett kölcsön. - Az amerikai háborúk óta az angol államkölcsönök legnagyobb részét pari-n alól bocsátották ki. - Az előnyök, melyeket ez által elérni remélnek.
Anglia kölcsönei a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején. - Angliának a Francziaország elleni háborúk alatt kötött kölcsönei roppant gyarapodtak az által, hogy a
3 százaléknak előnyt adtak az 5 százalék felett. - Az angol államadósság 5-600 millió frankkal kisebb lenne ma, ha Anglia e háborúk alatt 5 százalékra vesz kölcsön és nem 3
százalékra.
A közönségnek nincs ellenszenve az al pari vagy annál csak valamivel alantabb árfolyam mellett kibocsátott kölcsönök iránt. - Ez igazság bebizonyítása a Restauratio utolsó
ós Lajos Fülöp valamelyik első kölcsöne által. - A névleg alacsony kamatú és pari-n alóli árfolyam mellett kibocsátott kölcsönök mellett szóló érvek. - Ez érvek helytelen volta. -
Francziaországot csak két roppant nagy hatású körülmény mentette meg a bankróttól a XIX. század második felében : a bámulatos ipari találmányok s a nemes érezek roppant
értékcsökkenése. - A kölcsönök kibocsátásánál mindig szem előtt kell tartani azok visszafizetését és esetleges conversióját alacsonyabb kamatkölcsönökre.
Mi által lehet igazolni a pari-n alól kibocsátott törlesztéses kötvényeket ?
A sorsolási kölcsönök. - A moralisták és legisták érvei ellenök. - Miben különböznek a kölcsönök a lotteriától. - A sorsolási Kölcsönök erkölcsös ós hasznos volta bizonyos
korlátok között és bizonyos föltételek mellett. - Mikor ártalmatlanok e kölcsönök,mikor ártalmasok? - Az e kölcsönöknél követendő szabályok. - A sorsolási nyeremények és a
kölcsön összes járandóságának helyes aránya. - A sorsolási kölcsönöket csak szerény összegeknél lehet használni és nem több milliárdra menő kölcsönöknél.

IV. KÖTET
MÁSODIK RÉSZ.
A KÖZJÖVEDELMEK HOVÁGORDÍTÁSA.
II. KÖNYV
A közhitei.
(Folytatás.)
VII. FEJEZET.
A KÖLCSÖNÖK KIBOCSÁTÁSI MÓDJA. 1
A kölcsönkibocsátás két legfőbb módja : a bankárok útján történő kibocsátás ajánlati tárgyalással és az állam számlájára végrehajtott nyilvános aláírás. - A bankárok útján,
ajánlati tárgyalás alapján történő kibocsátás előnyei, ha az kellő nyilvánosság és verseny mellett hajtatik végre. - A bankárok mint biztosítók és leszámítolok működnek.
Az állam számlájára eszközölt nyilvános aláírási módnak inkább látszólagos, mint tényleges előnyei. - Valótlan, mintha ezen mód mellett helyesebben lehetne kibocsátani a kölcsönöket s hamarább lehetne azokat a komoly tőkések kezeihez juttatni. - Az egyszerű nyilvános aláírási mód correctivumai; a kis aláírások leszállíthatlansága. - Minő előnyei voltak korábban az állam által rendezett közvetlen aláírásoknak : népszerűsítették a franczia járadékot.
A nyilvános aláírásoknál a czímleteket rendesen igen alacsony árfolyam mellett bocsátják ki. - A nyilvános aláírások, a mint azokat ma gyakorolják, kizárják a közép, tőkéseket - Az aláírások mesterséges felduzzasztása óriási humbuggá teszik ezen kibocsátási módot. - A nyilvános aláírás módját igen jól lehetne az ajánlati tárgyalás módjával megegyeztetni. - Hogyan lehetne olyan eredményt elérni, mely megóvná a kölcsönvevő és a komoly kölcsönadók érdekeit ? - A kölcsönkötvények közvetlen és folytonos kibocsátása,
minden nyilvános aláírás nélkül egyszerű tőzsdei üzlet útján, vagy pedig az államközegek közreműködésével. - A 3%-os törlesztéses kötvények, az utolsó osztrák és magyar kölcsönök. - Ez eljárás igen kitűnő középszerű összegekre, egymást követő sorozatokra nézve, különösen közmunkákra szánt kölcsönöknél.
Történeti adatok a kölcsönkibocsátások körül Francziaországban és Angliában. - Az ajánlati tárgyalás rendszeresen túlsúlyban volt Angliában. - Ugyanezen rendszert követték Francziaországban, két szerencsétlen kivétellel: a Restauratio alatt és Lajos-Fülöp idejében. - A császárság idejében az állam által közvetlenül eszközölt nyilvános aláírási mód volt az uralkodó. - Némely újabb aláírások mesés összegei Oroszországban és Portugáliában.
A közkölcsönök befizetéseinél engedett határidők. - E határidők pénzügyi és közgazdasági előnyei. - Francziaországban rendesen nagyon is sok határidőt vettek föl.
Minő hibás eljárás az, midőn a kölcsön hozadékából vonják le az első egy-két évben fizetendő kamatokat. - A kölcsönök teljes összege nagyobb, mint azon összegek,
a melyek után elneveztetnek.
Milyen biztosítékokat kell az államnak ezen müveleteknél fölállítani. - A nyilvános és consolidált fond-oh eredete és magyarázata. - Különös alapok szükségtelen
volta. - Nem hasznosak másutt, mint némely nagy
zavarban sinylő államokban, hol a hitelezők osztályozására vagy arra alkalmaztatnak, hogy némi rendet hozzanak az állami pénzügyek kezelésében.
VIII. FEJEZET.
A KÖZADÓSSÁG KÜLÖNBÖZŐ FAJAI. 37
Az államadósságok egysége. - Van-e annak valami haszna, hogy valamely állam adósságai egészen ugyanegy nemű legyen ? - Bizonyos változatosság, mely nem megy túlságos sokféleségbe, mindig inkább kedvez, mint árt az állam hitelének.
A különös kölcsönök, melyeket némely államok községekkel, nagy financiális és iparvállalatokkal, vagy tőkések és kereskedők egyes csoportjaival kötnek. - A franczia
állam által csatornaépítés érdekében kötött műveletek 1820 -1840-ig. - A vasúti társulatoknak adott subventiók és kamatbiztosítások. - A közmunkák érdekében
majdnem történetesen kötött különös kölcsönök tetemes gyarapodása 1870 óta. - A kincstár hosszú időre szóló kötelezettségeinek roppant jelentős volta. - Hasznosak-e
vagy károsak az ily kötelezettségek a kincstárra nézve ? - Ilyen esetekben csak megkülönböztetéssel lehet felelni. - Előnyösek az államra nézve, midőn az állam talál olyan
tőkéseket, vagy községeket, melyek igen alacsony kamat mellett hajlandók előlegeket adni olyan közmunkákra, melyek úgy helyi, mint országos érdekből fontosak. - Veszélyesek és költségesek minden más esetben. - Az állam az utolsó években igen gyakran vett fel oly közvetítők igénybevételével kölcsönöket, kiknek kevesebb hitelük volt, mint magának az államnak, minek következtében az állam igen súlyos terheket vállalt magára. - A nyilvánosság mellőzésével kötött kölcsönök rendszerint sokkal drágábban, mint a nyilvánosan kötött kölcsönök.
Az életjáradékos adósság. - A franczia életjáradékos adósság elemei.
A lebegő adósság. - A lebegő adósság tetemes volta rossz pénzügyekre mutat: Spanyolország, Törökország és Egyiptom példái. - Anglia pénzügyi példája. - Az angol
lebegő adósság folytonos csökkenése e század eleje óta. - Jelenleg 1876-ban nem megy többre 200 milliónál.
A franczia lebegő adósság különböző rendeltetése. - Naponta kevesebb fontossággal bir abból a tekintetből, hogy forgó tőkét szolgáltasson a kincstárnak. - Ma alig szolgál másra, mint a budget fedezetlen hiányainak kiegyenlítésére. - Ez adósság változásai 1830 óta. - A tetemes zavarok, melyeket e lebegő adósság nagysága 1848-ban okozott. - A lebegő adósság összehasonlítása 1848 és 1870-ben. - A lebegő adósság nagysága 1878 végén. -
Milyen nevezetes takarításokat lehetne ez adósság kamatainál elérni
IX. FEJEZET.
AZ AMORTISATIÓ VAGY TÖRLESZTÉS. 92
A közadósság leszállításának különböző módjai. - A törlesztés mellett szóló érvek. - Igaz-e, hogy egy nemzedéknek sincs joga a jövő nemzedékre hárítani terheinek egy részét? - Az amortisatió mellett szóló politikai érvek komolyabbak, mint a mellette szóló erkölcsi érvek. - A mellette szóló pusztán pénzügyi érv : a törlesztés leszállítja az országos kamatlábat; ez állítás nem felel meg teljesen a valóságnak.
Az amortisatió ellen szóló érvek: 1. a nemes érezek folytonos értékcsökkenése érezhetlenül, de folytonosan szállítja le a közadósságok terheit ; 2. a nemzeti vagyonnak takarékosság és ipari haladások eszközölte folytonos fejlődése ugyanazon eredményre vezet.
Mely esetekben helyes és mely esetekben helytelen a törlesztés. - Midőn az országra rosszul kivetett és a termelést megbénító adók nehezednek, helyesebb ez adók leszállítására vagy oly törlesztésre fordítani a budget bevételi fölöslegeit, mint a közadósságok czímleteinek visszaváltására.
A törlesztésnél követett eljárások. Robert Walpolet által teremtett törlesztési alap Angliában. - Dr. Price elmélete és az összetett kamatokon alapuló törlesztés. - Ez elmélet szülte ábrándok. - A törlesztés működése Angliában Willlam Pitt-ig. - Azon szeszélyek, melyeket az összetett kamatokon alapuló törlesztés Angolországnak ezen idő alatt okozott.
A törlesztés Angliában a Francziaország ellen folytatott háborúk alatt és azontúl 1829-ig. - Folytatták a törlesztést még oly esztendőkben is, midőn kölcsönöket vettek föl. - 1813-ban teljesen visszafizették azon adósságot, mely 1786-ban létezett; de a létezett egy új, jóval
tetemesebb és sokkal kedvezőtlenebb adósságot teremtettek. - Kezdik észrevenni, hogy ezen törlesztési rendszer ámítás. - Az alsó ház fontos határozata 1819-ben. - A törlesztés eredményei 1793-1829-ig; milyen óriási károkat okozott a kincstárnak.
Az alsó ház bizottságának ajánlata 1828-ban. - A különböző kincstári kanczellárok véleményei az iránt, hogy az adók leszállítása, vagy a törlesztés helyesebb-e. - A törlesztés műveletei 1828-1869-ig Angliában. - A consolidált adóssági czímletek visszavásárlásainak csekély jelentősége. - Anglia adóssága 1815-1877-ig.
A törlesztés Francziaországban. - Mi volt a consulatus alatt alapított törlesztési pénztár. - Egészen más czélra szolgált, mint a közadósság visszaváltására. - A közadósság leszállítására szolgáló rendszeres terv a Restauratio idejében. - A törlesztési pénztár tetemes javadalmazása ezen időben. - 1817-1825-ig követett eljárás. - A visszavásárolt járadékok és a kibocsátott járadékok átlagos árfolyama. - Mennyi kárt szenvedett a kincstár az által, hogy ugyanegy időben törlesztett és ujabb kölcsönöket kötött. - A törlesztés rendszere 1825-1830-ig. - A törlesztési pénztárnak ingatlanokkal való javadalmazása.
A törlesztés Lajos-Fülöp idejében. - A törvényhozás 1830-1833-ig és 1833-1848-ig. - A törlesztés nem volt oly erélyes Lajos-Fülöp alatt, mint a Restauratio idejében - Minő czéltalan irka-firkákra adták magukat a törlesztési pénztár tartalékjának ürügye alatt, - A törlesztés káros következményei ezen időben ; ez volt egyik főoka a lebegő adósság növekvésének, mely oly nagy pénzügyi zavarba döntötte az 1848-iki köztársaságot. - A törlesztés 1859. és 1860. évek kivételével szünetel 1848-1866-ig. - 1866-ban egy új törlesztő pénztárt állítanak igen szellemes berendezéssel. - 1871 óta nincs többé rendszeres törlesztés Francziaországban. - Vissza kell-e állítani a consolidált adósság törlesztését? - Az ellenkező értelemben szóló érvek nagy száma. - A kincstár által fizetendő évi járandóság folytonos csökkenése, a kincstár által egyes vasutaknak kamatbiztosítékok neve alatt szolgáltatott korábbi előlegek visszafizetése, az 5 és 4V2 %-os járadékok egymást követő conversióinak lehetősége jelenleg fölöslegesekké teszik a consolidált adósság törlesztését
Francziaországban.
A törlesztésről némely más országban. - Az amerikaiak túlzásai és tévedései e részben.
A törlesztésről szóló tan eredményei.
X. FEJEZET.
A CONVERSIÓ. 185
A járadéki czímletekkel folytatott üzlet. - A különböző okok melyek jól kormányzott és virágzó országban az államadóssági czímletek árfolyamának folytonos emelkedésére
vezetnek.
A magas kamatú adósságok conversiója alacsonyabb kamatú adósságra azon alapszik, hogy azon adósnak, ki egy örökös járadékkal tartozik, mindig joga van tartozását
kifizetni. - A conversió nem egyéb, mint a hitelező szabad választása tőkéjének visszafizetése, vagy kamatjainak leszállítása között.
A közadósságok conversiójának története Angliában. - Róbert Walpolet az első, ki ezen művelethez folyamodott. - 1717-1729. 1750. és 1757. években végrehajtott
conversiók több, mint 31 millió frankkal csökkentették az államadósság évi járadékát. - E rendszabályt rendszerint igen jól fogadja a közönség.
Az angol közadósság conversiója a XIX. században. - Az 5 °/o-os conversiója 4 %-ra 1822-ben. - A régi eredetű 4 %-os conversiója 372 %-ra 1826-ban. - Az új eredetű 4 %-os conversiója 372 %-ra 1830-ban. - Ujabb conversió 1834-ben. - 1844-ben a 3 1/2 %-ost 3 12 %-ra convertálják 1854-ig és 3 %-ra 1854-en túl. - Az angol államadósság évi kamatja ezen különböző conversiók által 93 millió frankkal csökkent 1822-1854-ig. - Ezen müveletek majdnem mind akként történtek, hogy magasabb kamatú czímleteket al-pari cseréltek ki alacsonyabb kamatú czímletekre. - Az angol közadósság névleges tőkéje csak
igen csekély összegekkel gyarapodott e különböző conversiók által. - A consolidált czímletek folytonos conversiója életjáradékos czímletekre. - Ha a Francziaország ellen folytatott háborúk idejében kibocsátott kölcsönöket 5 %-kal vagy 472 °/o-kal bocsátják ki, a conversió még kedvezőbb eredményekre vezetne.
Francziaországban a közadósságok conversiója több vitára, mint gyakorlati eredményre vezetett. - A közhitel fokozatos emelkedése a Restauratio idejében. - Az örökös járadékok conversiójának jogosultsága. - Villel conversiójának tervezete. - E tervezet előnyei és hátrányai. - Lafitte igen szellemes, de igen bonyolult tervezete. - Soha sem szabad az adózókat a hitelezőknek föláldozni. - Az 1825-iki facultativ conversió; eredménye ;
miben rejlett hibája. - Minden facultativ conversió orvosolhatlan hibája. - Lajos-Fülöp uralkodásának gyengesége : minő óriási hibát követ el ezen kormány, midőn az
állampapírok magas árfolyamát nem használja föl az államadósságnak 372 %-ra való convertálására. Audiffret marquis conversionalis terve 1838-ban. - Egy más tervezet 1845-ben. - Ha értelmesen és eréllyel alkalmazzák a conversiók rendszerét 1824-184S-ig, a franczia állam közadósságának kamatjai ma 50 millió frankkal volnának csekélyebbek, mint a minő tényleg. - Francziaországban az adózót rendszeresen föláldozták az államhitelezőknek.
Az 5 %-os járadék conversiója 472 %-ra 1852-ben. - Ezen müveletek kitűnő volta. - A 4Va % és 4 %-os facultativ conversiója soulte mellett 3 %-ra 1862-ben. - E combinat ió roppant hibája. - A rossz emlékek, melyeket az állampapirbirtokosoknál maga után hagyott.
A morgan-kölcsön, conversiója szintén soulte mellett 1875-ben. - Miért volt akkor a soulte menthetőbb, mint 1862-ben. - A morgan-kölcsön conversiójával járó müveletek. - Marsellaise városa kölcsönének legközelebb történt conversiója.
Az államadósság conversiója az Egyesült-Államokban. - Néhány év alatt a szövetség összes adósságát 6 %-ról 4 %-ra szállították le. - Az amerikaiak által követett rendszer
helyessége ; mindazáltal nem oly jó, mint az angol rendszer.
Azon elvek, melyeket a közadósságok conversiójának beható tanulmányozásából levonhatunk. - Mihelyt a magas kamatot hozó közadósság conversiója alacsonyabb
kamatú közadósságra lehetséges, a kormánynak nemcsak joga, de föltétlen és kétségbevonhatatlan kötelessége e müveleteket végrehajtani
XI. FEJEZET.
AZ ÁLLAMADÓSSÁGI CZÍMLETEK MEGADÓZTATÁSA. - AZ ADÓS ÁLLAM ÉS A HIT
MAGÁNOSOK EGYEZMÉNYEI. 244
Jogos-e az államadósságok megadóztatása. - Az angol consolok income-tax alá vannak vetve. - A nagy forradalom Francziaországban megadóztatja a járadékczímleteket. -
Az 1871-iki franczia nemzetgyűlés vonakodik e czímleteket az értékpapírokra kivetett új adó és az élők között visszteher mellett történő átruházásokat terhelő adók alá bevonni.
Igazságtalanság az állam hitelezőinek oly kiváltságokat adni, melyeknél fogva azok felmentetnek minden újabb terhek alól, melyeket nagy katastrófák az országra róhatnak. - A hazaiak birtokában levő államadóssági czímleteket alá kell vetni minden általános adónak. - Egyedül a külföldiek birtokában levő államadóssági czímleteket szabad ezen adók alól fölmenteni. - Hasonló kérdés merülhet föl a közadóssági czímletek kamatainak papírpénzben való fizetésére nézve oly országokban, melyekben kényszerfolyam uralkodik. - E kérdést ugyanazon értelemben kell megoldani. - Az afflavit. - A közadósság
fölosztása belföldi és külföldi adósságra. - Azon körülmények, melyek mellett helytelen és az állam hitelére nézve káros volna a közadóssági czímleteket az országban uralkodó általános adók alá vetni. - Francziaország példája 1871 óta.
Az adós állam és a hitelező magánosok között létrejövő egyezségek és concordatumok. - Azon esetek, melyekben az ily egyezségek szükségesek és jogosak. - E szükség kimutatása. - Némelykor az egyezségek az egyedüli eszközök a hitelezők követeléseinek megmentésére. - Ilyen egyezségek példája: Spanyolország egyezsége 1831-ben; a tunisi egyezség 1870-ben; ez utóbbinak kedvező eredménye; az egyiptomi egyezség 1876-ban; Goschen szellemes terve ; milyen, a pénzügyi tudománytól független okok következtében, kell attól tartani, hogy e terv nem fog sikerre vezetni.
XII. FEJEZET.
AZ ÁLLAMADÓSSÁGOK A NAGY CIVILISÁLT ÁLLAMOKBAN. - AZ ANGOL ÁLLAMADÓSSÁG EREDETE ÉS FEJLŐDESE. 275
Az angol államadósság különböző részei. - Három ok, a mely a legtöbb országban a közadósságokat előidézi és fejleszti. - Az angol államadósságnak majdnem egyedüli
forrása a háborúk bosszú sorozata 1688-1815-ig. - Az angol államadósság egyetlen egy részét sem kötötték közmunkák érdekében. - A deficitek csak igen kis részben járultak ez adósság gyarapításához.
Táblázatok, melyek kitüntetik, minő összegeket vett kölcsön Anglia minden egyes háborús korszakban 1688-1815-ig, s minő összegeket törlesztett minden egyes békekorszakban. - Az angol államadósság óriás nagysága onnan eredt, hogy nem folyamodtak elég korán az adók fölemeléséhez minden háborús korszakban. - Táblázat, mely mutatja, minő összegre mentek az angol adók összegei a Francziaország ellen viselt két utolsó háború alatt.
Az angol államadósság alakulása és alkatelemei a két utolsó század alatt.





Az angol államadósság 1815 óta. - Az angol államadósság tőkéjének és kamatainak változásai. - Az államadósságok aránya a kincstár jövedelméhez képest különböző korszakokban. - Az angol államadósság tőkéje 3 milliárd 330 millió frankkal, a kamatok 150 millió frankkal csökkentek 1815-1877-ig. - Az angol budgetek fölöslegei és deficitjei 1815- 1877-ig; itt nem rejlik az államadósság gyarapodásának oka.
Az angol consolok legmagasabb és legalacsonyabb árfolyama 1688-1877-ig. - Azon okok, melyek következtében az angol államadóssági czímletek árfolyama mind magasabb
lesz. Milyen osztályok és minő czélra keresik ezen czímleteket ? - Az angol államadósság megoszlása a tőkések különböző osztálya között. - Az angol államadóssági papirok birtokosainak csekély száma. - Egy újabb conversió eshetősége 2 1/2%-ra és később 2 %-ra.
Minő szemrehányások érhetik az angol pénzügyi államférfiakat a XVIII. század közepe óta.
XIII. FEJEZET.
A NAGY ÁLLAMOK KÖZADÓSSÁGA. - (FOLYTATÁS.) - A FRANCZIA ÁLLAMADÓSSÁG EREDETE ÉS FEJLŐDÉSE. 307
A jelenlegi franczia államadósság egészen új eredetű. - Majdnem kizárólag a XIX. század műve. - A köztársaság VI-ik évében 2/3-ad résznyi bankrót után a franczia államadósság nem ment többre 40 millió frank évi kamatnál. - Ez adósság igen csekély gyarapodása az első császárság idejében.
A Bestauratió terhei. - A járadékok kibocsátása és visszaváltása ezen idő alatt. - A Restauratió hibája, midőn nem kötötte kölcsöneit 6 vagy 7 %-os czímletekre. - A közhitel haladása ez időben. - A franczia pénzügyi kormányzat nagy érdemei ez idő alatt.
A juliusi kormány nagy nehézségei kezdetben. - A közhitel gyors emelkedése néhány év múlva. - A franczia járadék igen magas árfolyama. - A pénzügyi kormányzat ellanyhulása, folytonos deficitek 1840 óta. - Lajos-Fülöp alatt csak igen kis mérvben gyarapodik a consolidált adósság, de a lebegő adósság óriási mérvben szaporodik.
Francziaország államadóssága 1852-ben. - A másod császárság folytonos kölcsönei. - A közvagyonosság roppant fejlődése. - A kölcsönök biztosítására előre is igénybe veszik az adók jövedelmi szaporodását. - A nyilvános aláírások csodás sikere. - Az életjáradékbirtokosok számának gyarapodása. - A franczia életjáradék állapota
1870 január 1-én.
Az 1870-1871. év terhei. - A közhitel bámulatos szilárdsága csapásaink közepette. - Miért hanyatlottak államadóssági czíinleteink kevesebbet 1870-1871-ben, mint 1831. vagy 1848-ban. - Azon források, melyekből hadi kölcsöneiket és a német hadi sarczot fizettük. - Nagy
kölcsöneink. - Államadósságunk összegeinek tényleges nagysága tőkében és kamatokban. - Államadósságunk összehasonlítása Anglia és az Egyesült-Államok adósságaival, budgetünk összegeivel és Francziaország gazdagságainak összegeivel.
Francziaország államadósságainak valószínű csökkenése tőkében és kamatokban, ha békének örvendünk. - Mire vezethet az időhöz kötött járandóságok elenyészte és a
consolidált adósság egymást követő conversiója. - Államadósságunk némely gyensúlyozói; az állam által a vasutak részére szolgáltatott előlegek visszafizetése; a vasutak tulajdonának az államra való liáramlása
XIV. FEJEZET.
A NAGY ÁLLAMOK KÖZADÓSSÁGA (VÉGE). - A KÖZADÓSSÁG TERHEINEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK. 353
A civilisált államok közadósságainak nagysága és fejlődése. - Barbár országok kivételével minden országnak van adóssága.
Azon országok, melyeknek inkább látszólagos, mint tényleges államadósságuk van; Poroszország; az ausztráliai gyarmatok. - Ez országok államadósságát bőven kárpótolja az állam mezőgazdasági vagy ipari közvagyona. - Az államra nézve mindig előnyös a közadósságok egy minimumának fentartása.
A faj állítólagos befolyása a különböző államok közadósságának alakulására. - Dudley-Baxter elmélete. - Ez elmélet megczáfolása. - A civilisált világ államadósságának összege különböző időben: 1715., 1793-ban, 1820., 1848., 1870., 1876-ban.
A közadóssági teher megbecsülésére szolgáló különböző módok. - Két állam adósságának, vagy ugyanegy állam különböző időre vonatkozó adósságának összehasonlítása
tőkében csak igen hozzávető és jelentéktelen képet nyújt. - Sokkal helyesebb a kamatokat összehasonlítani, mint a tőkéket, ha a teher nagyságáról fogalmat akarunk nyerni. - Minő haszna lehet azon eljárásnak, midőn az államadósságok fejenkénti terhét veszszük. - E módszer igen hiányos; Ausztrália példája. - Az államadósságok kamatjainak aránya a nemzet összes jövedelmeivel szemben. - Ezen módszer alkalmazása Angliára és Francziaországra.
A közadósságok aránya az összes budget kiadásokhoz képest. - Az ezen arányból vonható következtetések. - A külföldön elhelyezett államadósságokból származható különös veszély; Oroszország és az Argentini köztársaság példája. - A külföldön elhelyezett kölcsönökkel való visszaélés a kényszerfolyamra vezet.
Azon két közgazdasági jelenség, melyek következtében a civilisált államok tetemesen gyarapíthatták adósságaikat a nélkül, hogy bankrótot csináltak volna.
XV. FEJEZET.
AZ ÁLLAMJEGYEK, VAGY BANKJEGYEK KÉNYSZER-ÁRFOLYAMA. 390
Mily nagy terjedelmet nyert e jelenség e század utolsó negyedében. - Miben hasonlít a kényszerfolyam a pénzhamisításhoz és miben tér el attól. - A pénz természete és szerepe. - A hitelpénz jellege.
A kényszerfolyam szólhat az állam által közvetlenül kibocsátott jegyekre, vagy egy vagy több bank által kibocsátott jegyekre. - Egyik esetben, úgy szintén a másikban a kényszerfolyam mindig kényszerkölcsönt képez egy meghatározhatlan hitelezővel szemben.
A kényszerfolyam okai. - A legfőbb ok az, hogy az államok válságok idején ós különösen nagy háborúk alkalmával tetemes előlegekre szorulnak. - Ez esetben a kényszerfolyam valóságos szolgálatokat nyújthat.
A kényszerfolyam története különböző országokban. - A kényszerfolyam Angliában. - Az angol bank eredete: egész tőkéjét az államnak kölcsönzi. - E kölcsönök megújulnak és gyarapodnak a bank privilégiumainak minden meghosszabbításánál. - Az angol bank szerepe Angliának Francziaországgal folytatott nagy háborúja idejében. - Azon előlegek, melyeket kincstári jegyekre szolgáltat. - 1797. február 27-én felfüggeszti jegyeinek érczpénzre való beváltását. - Hogyan húzódik ezen, eleinte néhány napra tervezett, később néhány hétre meghosszabbított kényszerfolyam 24 éven át ? - Az angol bank jegyeinek értékcsökkenése. - 1819-ben 29 o/o-ra megy. - Ez értékcsökkenés különböző okai. - Azon veszteségek, melyeket ez értékcsökkenés a nemzetnek és államnak okozott. - Az
érczpénzfizetés fölvételére szolgáló fokozatos rendszabályok. - A kényszerfolyam megszűnik 1821. május havában. - Egy kiváltságos bank jegyeinek kényszerfolyama nem oly veszélyes, mint az állam közvetlenül kibocsátott jegyeinek kényszerfolyama. - E különbség okai.
A kényszerfolyam első alkalmazása az Egyesült-Államokban a- függetlenségi harcz idejében. - Az így kibocsátott jegyek teljes elértéktelenedése.
Az assignaták kényszerfolyama Francziaországban a forradalom alatt. - Az assignaták eredete és kezdetleges jellege ; kamatozó zálogleveleket képeztek. - Azon inkább
politikai, mint pénzügyi okok, melyek következtében az assignaták papiros pénzzé lettek. - A kibocsátások gyarapodása. - Lassanként 45 milliárd frank árút bocsátottak ki. - Később helyettesítették őket egy más, nem oly nagymennyiségű papirossal, a territoriális utalványokkal. - A papiros nagy értékcsökkenést szenved. - Hogyan láboltak ki a kényszerfolyamból. - Az assignaták értékcsökkenésének továbbhaladása. - Végre nem értek többet névleges értékük kétszázötvened részénél.
A kényszerfolyam Ausztriában. - A bankóczédulák tetemes kibocsátása 1799-1812-ig. - E czédulák akkor nem értek többet névleges értékük 20 %-jánál. - 1812-iki bankrót. - A bankóczédulákat egy új papirossal helyettesítik, mely egészben véve a bankóczédulák összegének 1/5 részére szól. - Ez új jegyek értékcsökkenése. -Új bankrót 1816-ban. - Az osztrák nemzeti bank megalkotása. - Ettől fogva két kényszerfolyamú papir létezik
Ausztriában: az állam jegyei és a bank jegyei. - A kormány és a nemzeti bank viszonya. - Az utóbbi által engedett kölcsönök. - A politikai események mindig visszataszítják Ausztriát a kényszerfolyamba azon pillanatban, midőn már-már kilábol belőle. - A kényszerfolyamú jegyek árfolyamának hullámzása 1848-1879-ig. - Az osztrák budgetek majdnem folytonos deficitje megakadályozza az érczpénzben történő fizetéseknek fölvételét. - A ényszerfolyam hatása Ausztria gazdasági viszonyaira.
A kényszerfolyam Oroszországban. - E rendszer régi volta az országban. - Visszamegy a XVIII-ik századra. - Az orosz assignaták értékcsökkenése ez időben. - Az óta mindig papírpénz uralkodik Oroszországban. - 1843-ban az assignatákat kicserélik egy papírra 3 1/2 : 1 arányban. - Ez új jegyek gyarapodása a magyar függetlenségi harcz és főleg a krimi háború óta. - Egy állami bank alkotása 1860-ban. - 1866 ban kísérletet tesz az érczpénzfizetés fölvételére. - E kísérlet kudarczot vall. - A nagy segítség, melyet Oroszország a kényszerfolyamból vont az 1876-1878-iki háborúk alatt. - Mikép viselhet hosszas háborút egy oly nemzet, melynek rossz financiái vannak ? - A kényszerfolyam jelenlegi helyzete Oroszországban. - Az orosz papírpénz értékhullámzása.
A kényszerfolyam az éjszak-amerikai Egyesült-Államokban a polgárháború óta, - A Green-bach kibocsátás folytonos gyarapodása, - E papirértékek folytonos hullámzása. - 1864-ben 286 Green-bach dollárt adnak 100 dollárért aranyban. - A politikai okok kiváló befolyást
gyakorolnak e jegyek értékcsökkenésére. - Az északamerikai szövetség nagy hibát követ el, midőn a háború végével törleszti adósságát, a helyett, hogy bevonná a forgalomból a papírpénzt.
A kényszerfolyam Olaszországban. - Mik voltak annak következményei. - A közvetlen eredménye. - A bankjegyek értékeinek hullámzása 1866 1877-ig. E hullámzások okai.
A kényszerfolyam Francziaországban 1870-1877-ig. - A nagy szolgálatök, melyeket a kényszerfolyam Franciaországnak nyújtott. - A kivételes körülmények mily találkozása okozta, hogy a kényszerfolyam majdnem ártalmatlan maradt Francziaországra nézve. - A bankjegyek értékcsökkenése mindig igen csekély volt és nem tartott tovább, mint azon ideig, mire hadi sarczunkat lefizettük. - Az arany rúd agiója 1870-1874-ben.
A különböző nemzetek tapasztalatainak eredménye a kényszerfolyam körül. - E rendszer majdnem kikérülhetlen nagy háborúk idején és gyakran fenmarad a béke idején is. - Miért nem folyamodtak ahhoz Poroszországban ? - A kényszerárfolyam behozatalának és fentartásának egy másik, sokkal kevésbbé igazolható oka az új, államok által külföldön kötött kölcsönökkel űzött visszaélés. - A kényszerfolyam igen álnok segítség. - Némely
magán érdekek, melyeknek a kényszerfolyam kedvez ; az inflationisták. - Azon eszközök, melyek segítségével a kényszerfolyamot megszüntethetjük. - A budget egyensúlyának és a váltó-árfolyam kedvező voltának szüksége. - A különböző körülmények, melyek a váltó-árfolyamra befolyást gyakorolnak: az utóbbi nem függ egyedül az árukivitel és árubevitel arányától; az elemek, melyek itt számbaveendők. - Mit kell tartani azon rendszabályról, melynél fogva a vámoknak aranyban való fizetését a kényszerfolyam megszüntetésére remélik fölhasználhatni
Befejezés. - Francziaország pénzügyi jövője. - A segédforrások és bevételek 511
Függelék 529
Az állam közvagyona 529
Jövedelmi adótervezet Ausztriában 539

Témakörök