| I. kötet | |
| Pénz és arany az aranypénzrendszerben | |
| A pénz fogalma | 19 |
| Nemesfém-pénz és a pénzhelyettesítők | 21 |
| Az aranyfedezet mértéke | 25 |
| Az arany szerepe az aranystandard-rendszerben | 28 |
| Az arany demonetizálódásának folyamata | 32 |
| Irodalom | 35 |
| Hitel és pénz a hitelpénzrendszerben | |
| A pénzteremtés folyamata | 39 |
| Elhatárolások | 39 |
| A pénz fogalma és fajtái | 40 |
| A pénzteremtés mechanizmusa | 41 |
| A pénzteremtés hatásai a gazdaságban | 59 |
| A pénzteremtés tovagyűrűző hatásai egy zárt gazdaságban | 60 |
| A pénzteremtő hitelnek a gazdaság nyitottságából fakadó tovagyűrűző hatásai | 68 |
| A pénzkínálat összetevői | 73 |
| A pénztömeg nagysága és változása | 73 |
| A külföldi hitelfelvételek monetáris hatása | 82 |
| A pénz kereslete | 85 |
| A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége | 85 |
| A pénzkeresleti függvény | 87 |
| Az inflációs várakozások szerepe | 89 |
| Mit lehet kikényszeríteni a hitelrestrikcióval | 91 |
| A pénzügyi szektor közvetítő szerepe hitelpénzrendszer esetén | 95 |
| A megtakarítás és a beruházás kapcsolata | 95 |
| A megtakarítás: jövőbeni jövedelmek vásárlása | 100 |
| Megtakarítás, beruházás, folyó fizetési mérleg | 102 |
| A tőkeáramlási mátrix | 104 |
| Az ideiglenes újraelosztás intézményei | 115 |
| Irodalom | 120 |
| Árszínvonal-emelkedés-infláció | |
| Az infláció általános jellemzői | 123 |
| Az infláció fogalma | 123 |
| Hatósági árrögzítés esetén jelentkező hatások | 125 |
| A hiperinfláció folyamata | 126 |
| Az árszínvonal változásának okai | 131 |
| Belgazdasági hatások: a nominális bérösszeg és az újratermelési arányok | 131 |
| Az árszínvonal-változás és a termelékenységváltozás kapcsolata | 133 |
| Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezetének és hiányának hatása az árszínvonal alakulására | 139 |
| Külgazdasági hatások: a külkereskedelmi cserearány romlása | 144 |
| Irodalom | 153 |
| II. kötet | |
| Bankrendszerek és bankműveletek | |
| A bankszervezet | 20 |
| A bankrendszerről általában | 20 |
| A monetáris irányítás rendszere | 27 |
| A magyar bankrendszer 1987. évi átalakítása és működése | 30 |
| Magyar Nemzeti Bank | 30 |
| Az 1987-ben kialakított bankrendszer második szintje | 37 |
| Monetáris szabályozás, bankfelügyelet | 44 |
| A kétszintű bankrendszer eddigi tevékenységének áttekintése | 45 |
| A kereskedelmi bankok műveletei | 53 |
| A hagyományos banküzletágak | 54 |
| Az elektronikus fizetések | 63 |
| Bankszolgáltatások | 68 |
| Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében | 78 |
| Hitelek a nemzetközi bankgyakorlatban | 82 |
| Irodalom | 95 |
| Államháztartás | |
| Az államháztartás és alrendszerei, non-profit szféra | 100 |
| Állami feladatok és funkciók | 100 |
| A központi kormányzat | 104 |
| A helyi önkormányzatok | 113 |
| Non-profit szervezetek, alapítványok | 118 |
| A költségvetés működése | 120 |
| Az államháztartás felépítése Magyarországon | 127 |
| A költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege | 130 |
| A költségvetés bevételei | 130 |
| A költségvetés kiadásai | 145 |
| A költségvetés egyenlege, az államadósság | 159 |
| A különböző országok költségvetéseinek összehasonlítása | 167 |
| A fejlett piacgazdaságok költségvetési jellemzői | 167 |
| Az Európai Közösségek (Európai Unió) költségvetése | 168 |
| A magyar költségvetési rendszer jellemzői | 177 |
| A társadalmi közös fogyasztás finanszírozási módszerei, döntési eszközök | 179 |
| Allokációs kérdések: a finanszírozás első szintje | 179 |
| Intézményi pnzellátási, finanszírozási formák | 180 |
| Finanszírozási típusok | 182 |
| Döntési eszközök | 188 |
| A költségvetési szervek legfontosabb gazdálkodási sajátosságai | 190 |
| A gazdasági tevékenység kettős szemléletű osztályozása | 191 |
| A költségvetési szerveknél alkalmazható érdekeltségi rendszerek | 191 |
| A költségvetési szervek gazdasági tevékenységének tervezése | 192 |
| Irodalom | 194 |
| A nemzetközi pénzügyi rendszer működési és intézményi keretei | |
| Az aranydeviza-rendszer működési mechanizmusa | 198 |
| Az aranydeviza-rendszer működésének alapjai és azok belső ellentmondásai | 198 |
| A rögzített árfolyamforma viselkedése országonként különböző ütemű árszínvonal-emelkedés esetén | 200 |
| A nemzetközi likviditás szabályozása | 206 |
| A rövid lejáratú pénzmozgások hatása a valutaparitások fenntartására | 208 |
| Újabb fejlemények | 209 |
| A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények működése | 211 |
| A Nemzetközi Valuta Alap | 211 |
| Az SDR | 217 |
| A Világbank-csoport | 223 |
| A Világbank és az IMF együttműködése | 229 |
| A multilaterális beruházási és fejlesztési intézmények | 231 |
| Az Európai Beruházási Bank | 231 |
| Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank | 233 |
| Nemzetközi Fizetések Bankja | 236 |
| Magyarország kapcsolatai a nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel | 241 |
| Magyarország és a Bretton Woods-i intézmények | 241 |
| Magyarország és a nemzetközi fejlesztési intézmények | 243 |
| A BIS és Magyarország | 244 |
| Az Európai Közösségek pénzügyei | 246 |
| Az integrációs folyamat és a pénzügyi rendszer | 247 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 248 |
| Az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió terve | 252 |
| Néhány elméleti kérdés | 253 |
| Irodalom | 255 |
| III. kötet | |
| Devizagazdálkodás | |
| A devizagazdálkodás fogalma | 20 |
| A devizapiac | 21 |
| Kereslet és kínálat | 21 |
| A devizaárfolyam | 24 |
| A fizetési mérleg | 31 |
| Fizetési mérleg-elméletek | 37 |
| Az elaszticitási megközelítés | 37 |
| Az abszorpciós megközelítés | 51 |
| A fizetési mérleg monetáris elmélete | 53 |
| Kísérletek a megközelítések szintetizálására | 61 |
| A flexibilis árfolyamok | 62 |
| A vásárloóerő-paritás | 65 |
| A kamatparitás | 70 |
| Az árfolyamalakulás tőkepiaci elmélete | 79 |
| Az árfolyam mint két ország pénzének relatív ára | 86 |
| Az árfolyam mozgásának centruma a monetáris elméletben | 87 |
| Az árfolyam rövid távőú alakulása a monetáris elméletben | 89 |
| A rövid és hosszú távú árfolyamalakulás kapcsolata a monetáris elméletben | 91 |
| Devizaárfolyam modellek | 94 |
| A magyar árfolyamrendszer | 108 |
| A magyar valutaárfolyam-rendszer elemei | 108 |
| Az átlagárfolyam-határárfolyam vita | 110 |
| A magyar árfolyampolitika az 1968 utáni időszakban | 113 |
| A konvertibilitás | 118 |
| A konvertibilitás értelmezése | 118 |
| A konvertibilitás szükségessége és lehetősége | 124 |
| Irodalom | 127 |
| Értékpapírok, tőzsde | |
| Értékpapírok | 131 |
| Az értékpapír fogalma és fajtái | 131 |
| Tőzsdeképes értékpapírok | 135 |
| Nem tőzsdeképes értékpapírok | 146 |
| Értékpapírpiacok | 149 |
| A tőkepiac | 149 |
| A tőzsde | 154 |
| Külföldi értékpapírpiacok | 160 |
| Tőkepiaci tendenciák | 160 |
| Az értékpapírpiacok szabályozottsága | 163 |
| A magyar értékpapírpiacok | 166 |
| A kötvénypiactól az értéktőzsdéig | 166 |
| Egyéb értékpapírok piaca | 185 |
| Befektetési alapok | 190 |
| Irodalom | 192 |
| Pénzügyi piacok | |
| Pénzügyi termékek és árfolyamuk | 196 |
| Betételhelyezés, kamatszámítás | 196 |
| Váltó, diszkontláb | 202 |
| Kötvények árfolyama és hozama | 204 |
| Részvények hozama, kockázata és árfolyama | 220 |
| Opciók értékelése | 238 |
| Devizaárfolyamok | 243 |
| Pénzügyi piacok és kapcsolódásaik | 247 |
| Devizaügyletek, értékpapírügyletek | 247 |
| Szintetikus pozíciók | 257 |
| A pénzügyi piacok általános jellemzői | 260 |
| A határidős piacok | 261 |
| Az árkockázat vállalása | 268 |
| A spekuláció | 268 |
| A fedezeti ügylet | 272 |
| Irodalom | 276 |
| IV. kötet | |
| Nemzetgazdasági és vállalati pénzügyek | |
| Gazdaságpolitika, pénzügypolitika | 21 |
| A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése | 23 |
| A gazdaságpolitika funkciói | 24 |
| Gazdaságpolitika, pénzügypolitika | 26 |
| Gazdaságpolitikai ideológiák és iskolák | 27 |
| A gazdaságpolitika kereteinek néhány alapvonása | 30 |
| A gazdaságpolitika szereplői | 31 |
| A kormányzati döntési mechanizmusok néhány jellemzője | 32 |
| Irodalom | 34 |
| A kockázat és kezelése | 35 |
| Kockázat és bizonytalanság | 18 |
| A portfólió fogalma | 38 |
| A várható hozam és a szórás | 39 |
| Portfóliók hozama és kockázata | 39 |
| A diverzifikáció | 42 |
| A tőkepiaci árfolyamok modellje | 44 |
| Piaci portfólió | 48 |
| A CAMP és a szeparációs tételek | 49 |
| A CAPM tulajdonságai | 50 |
| A CAPM alkalmazásai | 52 |
| Kereskedelmi stratégiák - alfa | 52 |
| Vagyonértékelés, módosított diszkontráta és a kockáz atmentes egyenértékes | 53 |
| Irodalom | 55 |
| Biztosításügy | 57 |
| Kockázat és biztosítás | 59 |
| A kockázat | 59 |
| A kockázat kezelése | 61 |
| A (nem) biztosítható kockázatok | 64 |
| A biztosítás lényege | 65 |
| A biztosítás(i kockázat)ok csoportosítása | 72 |
| Biztosítások a gyakorlatban | 75 |
| Az életbiztosítások | 75 |
| A nem-életbiztosítások | 76 |
| A viszontbiztosítások | 87 |
| Irodalom | 89 |
| A vállalkozások pénzügyei | 91 |
| A vállalkozás | 94 |
| A vállalkozás modern formái | 94 |
| A vállalati pénzügyi döntések | 97 |
| Az eszközök értékét meghatározó tényezők | 97 |
| Vállalatértékelés | 104 |
| Vállalati beruházási döntések | 113 |
| Döntési kritériumok egy beruházási javaslat elfogadásához | 113 |
| Beruházási javaslatok értékelése a nettó jelenérték alapján | 117 |
| Beruházási javaslatok kölcsönhatásai, javaslatok közötti választás | 121 |
| Vállalatfinanszírozási döntések | 123 |
| Finanszírozási és beruházási döntések összefüggései | 123 |
| Finanszírozási döntések alapvető területei | 126 |
| Lehetséges finanszírozási források | 126 |
| Tőkeszerkezet, a tőkeáttétel hatása | 134 |
| A saját forrás és az idegen források aránya | 134 |
| A tőkeszerkezet változásának okai | 135 |
| A tőkeáttétel hatása a vállalat értékére | 137 |
| Optimális tőkeszerkezet | 139 |
| A befektetési és finanszírozási döntések kölcsönhatásai | 144 |
| Módosított jelenérték szabály | 145 |
| Módosított diszkontráta | 147 |
| Súlyozott átlagos tőkeköltség | 149 |
| Osztalékpolitika | 151 |
| A vállalat értéke és az osztalékfizetés mértéke | 153 |
| A vállalat értéke és az osztalék megváltozása | 154 |
| A vállalat értéke és az osztalékfizetés módja | 155 |
| A pénzügyi teljesítmény értékelésének alapjai | 156 |
| A teljesítmény értékelésének szükségessége | 157 |
| A részvénytársaságok mérlegadataiból és eredménykimutatásából számítható pénzügyi mutatók tartalma és elemzése | 158 |
| A mutatók összehasonlítása az egyes vállalatok között, az ágazati átlaghoz képest és nemzetközi viszonylatban | 177 |
| Rövid távú pénzügyi döntések | 179 |
| A hosszú távú döntések hatása a rövid távú döntésekre | 179 |
| A forgóeszközök és folyó források fő összetevői és kezelésük | 182 |
| A forgótőke, azon belül a pénzeszközök változásának nyomon követése. A komulatív tőkeszükséglet meghatározása | 186 |
| Likviditási terv | 190 |
| Rövid távú finanszírozási terv | 195 |
| Irodalom | 198 |
| Vállalati szervezeti kérdések | 201 |
| Vállalatok alapítása és megszűnése | 203 |
| Vállalategyesítés, vállalatösszevonás, kivásárlás | 203 |
| A fúzió fogalma és típusai | 203 |
| A fúziók elemzése | 204 |
| A fúzió hasznának lehetséges forrásai | 208 |
| Fúz iós taktikák | 210 |
| Kivásárlások és egyéb vállalati események | 212 |
| A vállalatok irányításának piaca és a menedzseri hatékonyság | 214 |
| A vállalat megszüntetése: csőd, felszámolás, végelszámolás | 217 |
| A csőd és felszámolás legfosntosabb elméleti kérdései | 220 |
| A csőd- és a felszámolási eljárás szereplői | 221 |
| A vállalat eszközeinek értékelése csődhelyzetben, illetve a felszámolás során | 223 |
| A csőd- és felszámolási költségek | 225 |
| Néhány lehetséges "csődjátszma" | 226 |
| Függelék: Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás a hatályos magyar jogban | 228 |
| Irodalom | 245 |
Folytatás Microsoft-tal