Előszó
Részlet a könyvből:
"1. A pénz fogalma és fajtái
A pénz eredendően árupénz volt, a mai pénz az általánosan elterjedt elnevezés szerint hitelpénz. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni
• a forgalmi eszköz,
• a fizetési eszköz,
• a felhalmozási (megtakarítási) eszköz és
• az értékmérő funkciót.
Ez az értelmezés a belső gazdaság nemzeti pénzére vonatkozik. A világpénz ugyanezen funkciókat tölti be a nemzetközi fizetési forgalomban. A világpénzként funkcionáló pénz a valuta, a valutára szóló követelés a deviza.
Hitelpénzt a központi bank (jegybank) és a kereskedelmi bankok teremtenek. Eredetét tekintve ezért a pénz lehet
• jegybankpénz és
• kereskedelmibank-pénz.
Formáját tekintve a pénz lehet
• készpénz (bankjegy + érme) és
• számlapénz (bankszámlapénz).
A számlapénz lehet jegybankpénz is és kereskedelmibank-pénz is, készpénzt a kereskedelmi bankok nem teremthetnek, csak számlapénzt. A készpénzt a jegybank bocsátja ki, váltópénzt néhol a Pénzügyminisztérium hoz forgalomba, de ennek nagyságrendje elhanyagolható.
A számlapénz a tulajdonosának egyfajta bankbetét, amely a készpénzzel együtt adja a
• szűken értelmezett pénz fogalmát (M1 - narrow money), ebbe a készpénz és a látra szóló betét tartozik, illetve
• a tágan értelmezett pénz fogalmát (M2 - broad money), ami az M1 és a határidős, takarék- és egyfajta devizabetétek összege.
A szűken és a tágan értelmezett pénz között nincs éles határvonal, hanem fokozatos az átmenet közöttük, és emiatt a pénzfogalomnak számos további definíciója is lehetséges. A tágabb értelmezés sem egyértelmű, a fogalom bővítése többféleképpen is lehetséges.
A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremthetnek. A központi bank is általában számlapénzt teremt, ezt válthatja át esetenként bankjegyre. Az ily módon történő bankjegykibocsátás nem pénzteremtés, csak a pénz technikai formájának megváltoztatása."
Vissza