1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pénzügytan

Egyetemi tankönyv - Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszék

Szerző
Budapest
Kiadó: Tanszék Pénzügyi Tanácsadó és Szolgált. Kft
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 191 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-503-360-7
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"1. A pénz fogalma és fajtái
A pénz eredendően árupénz volt, a mai pénz az általánosan elterjedt elnevezés szerint hitelpénz. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"1. A pénz fogalma és fajtái
A pénz eredendően árupénz volt, a mai pénz az általánosan elterjedt elnevezés szerint hitelpénz. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni
• a forgalmi eszköz,
• a fizetési eszköz,
• a felhalmozási (megtakarítási) eszköz és
• az értékmérő funkciót.
Ez az értelmezés a belső gazdaság nemzeti pénzére vonatkozik. A világpénz ugyanezen funkciókat tölti be a nemzetközi fizetési forgalomban. A világpénzként funkcionáló pénz a valuta, a valutára szóló követelés a deviza.
Hitelpénzt a központi bank (jegybank) és a kereskedelmi bankok teremtenek. Eredetét tekintve ezért a pénz lehet
• jegybankpénz és
• kereskedelmibank-pénz.
Formáját tekintve a pénz lehet
• készpénz (bankjegy + érme) és
• számlapénz (bankszámlapénz).
A számlapénz lehet jegybankpénz is és kereskedelmibank-pénz is, készpénzt a kereskedelmi bankok nem teremthetnek, csak számlapénzt. A készpénzt a jegybank bocsátja ki, váltópénzt néhol a Pénzügyminisztérium hoz forgalomba, de ennek nagyságrendje elhanyagolható.
A számlapénz a tulajdonosának egyfajta bankbetét, amely a készpénzzel együtt adja a
• szűken értelmezett pénz fogalmát (M1 - narrow money), ebbe a készpénz és a látra szóló betét tartozik, illetve
• a tágan értelmezett pénz fogalmát (M2 - broad money), ami az M1 és a határidős, takarék- és egyfajta devizabetétek összege.
A szűken és a tágan értelmezett pénz között nincs éles határvonal, hanem fokozatos az átmenet közöttük, és emiatt a pénzfogalomnak számos további definíciója is lehetséges. A tágabb értelmezés sem egyértelmű, a fogalom bővítése többféleképpen is lehetséges.
A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremthetnek. A központi bank is általában számlapénzt teremt, ezt válthatja át esetenként bankjegyre. Az ily módon történő bankjegykibocsátás nem pénzteremtés, csak a pénz technikai formájának megváltoztatása." Vissza

Tartalom

PÉNZ - PÉNZTEREMTÉS - PÉNZÁRAMLÁS 9
1. A pénz fogalma és fajtái 11
2. A PÉNZTEREMTÉS MECHANIZMUSA 12
2.1. A pénzteremtésről általában 12
2.2. A pénzteremtés sajátos esetei
2.3. A kötelező tartalék és a pénzmultiplikátor 18
3. A pénztömeg nagysága és változása 21
4. A pénz kereslete 23
5. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe 26
5.1. A megtakarítás és a beruházás kapcsolata 27
5.2. A tőkeáramlási mátrix (flow of funds) 29
6. Az ideiglenes újraelosztás intézményei 35
7. Az infláció 37
7.1. Az infláció fogalma 37
7.2. Az infláció költsége (hátránya) és az árstabilitás eredménye (előnye) 39
FIZETÉSI MÉRLEG - KONVERTIBILITÁS - ÁRFOLYAM 43
1. Nemzetközi elszámolások 45
2. A fizetési mérleg 46
2.1. A fizetési mérleg szerkezete 46
2.2. A fizetési mérleg összeállítása 48
2.3. A fizetési mérleg és a konvertibilitás 50
3. A devizapiac 51
3.1. Árfolyamrendszerek 55
3.2. Az árfolyam-alakulás elméletei 57
3.2.1. A vásárlóerő-paritás 57
3.2.2. A kamatparitás 58
3.3. Az árfolyam mint gazdaságpolitikai eszköz 60
ÁLLAMHÁZTARTÁS - ADÓRENDSZER 61
1. Az állam szerepe és fő funkciói 63
2. Az államháztartás és alrendszerei 66
2.1. A központi kormányzat 67
2.1.1. A központi költségvetés 67
2.1.2. A szociális biztonság rendszere 68
2.1.2.1. A kötelező társadalombiztosítás 69
2.1.2.2. Önkéntes pénztárak 72
2.1.2.3. Kiegészítő biztosítások 73
2.1.3. Elkülönített célalapok 73
2.2. A helyi önkormányzatok 74
2.2.1. Önkormányzati modellek 74
2.2.2. Az önkormányzati bevételek típusai 75
2.2.3 A helyi önkormányzatok tulajdona 78
3. Az államháztartás bevételei 82
3.1. Az adók 82
3.1.1. Adózási alapfogalmak 82
3.1.2. Az adók közgazdasági funkciói 83
3.1.3. Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények 84
3.1.4. A legfontosabb adónemek 85
4. Az államháztartás kiadásai 87
4.1. A költségvetési kiadások fő típusai 87
4.2. A kiadási tételek jellemzői 88
5. AZ államháztartás egyenlege, az államadósság 92
BANKRENDSZER - JEGYBANK - BANKMŰVELETEK 95
1. A bankrendszerről általában 97
2. A bankrendszer stabilitása - az üzleti bankok kockázatai 98
3. Jegybank: a Magyar Nemzeti Bank 101
3.1. A monetáris politika eszközrendszere 102
3.2. A jegybanki cél- és eszközrendszer 104
3.3. Az eszköztár működése, a monetáris transzmisszió mechanizmusa 106
4. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások 107
5. A BANKOK BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSE, BANKFELÜGYELET 109
6. Az üzleti bankok műveletei 111
6.1. A hagyományos banküzletágak 112
6.1.1. Betétgyűjtés 112
6.1.2. Hitelezés 116
6.1.3. A nemzetközi hitelezési sajátosságok 120
6.1.4. A fizetési forgalom lebonyolítása 123
6.1.5. A devizaszámlák rendszere 127
6.2. Az elektronikus fizetések 128
6.2.1. Elektronikus számla-jóváírási rendszer 123
6.2.2. Elektronikus számlaterhelési rendszer 123
6.2.3. Automatizált klíringházak 129
6.2.4. Távirati átutalási rendszer 129
6.2.5. A bankközi elektronikus elszámolások szervezetei 129
6.2.6. Az üzletekben felszerelt terminálok 130
6.2.7. Automatizált pénztárak 130
6.2.8. Bankkártyák, fizetési kártyák, hitelkártyák 131
6.2.9. A jelen és a jövő elektronikus fizetési rendszerei 132
6.3. Egyéb bankszolgáltatások 133
6.3.1. Vagyonkezelés 133
6.3.2. Befektetésekkel kapcsolatos szolgáltatások 134
6.3.3. Biztosítás 134
6.3.4. A nyugdíjalapokkal kapcsolatos szolgáltatások, személyi és üzleti tanácsadás 135
6.3.5. Lízing 135
6.3.6. Faktorálás 136
6.3.7. Forfetírozás 136
6.3.8. Utazással kapcsolatos szolgáltatások 137
ÉRTÉKPAPÍROK - ÉRTÉKPAPÍRPIACOK - PÉNZÜGYI PIACOK 139
1. Az értékpapír fogalma és fajtái 141
2. Tőzsdeképes értékpapírok 144
2.1. A részvény 144
2.2. A kötvény 146
2.3. A részvény és a kötvény összehasonlítása 149
2.4. Az állampapírok 150
2.5. A jelzáloglevél 151
2.6. A befektetési jegy 152
3. Nem tőzsdeképes értékpapírok 152
4. Származtatott termékek 153
5. A pénzügyi piacok 154
5.1. A pénz- és tőkepiac 156
5.2. Az elsődleges és a másodlagos piacok 157
5.3. A tőzsde és a tőzsdén kívüli piacok 160
5.4. A határidős piacok 163
6. Piaci kereskedés 164
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER -MONETÁRIS UNIÓ 167
1. A nemzetközi pénzügyi rendszer működési és intézményi keretei 169
2. A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények működése 173
2.1. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF, International Monetary Fund) 173
2.2. A Világbank-csoport 176
2.3. Az Európai Beruházási Bank (EIB, European Investment Bank) 179
2.4. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, European Bank for Reconstruction and Development) 180
3. Az Európai Unió és a Monetáris Unió 181
3.1. Az Európai Unió költségvetése 181
3.2. Az euróövezet és az Európai Központi Bank 183
3.3. Az euróövezetben való részvétel feltételei 185
IRODALOMJEGYZÉK 189
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem