Előszó
Gyakran felmerülő kérdés a vállalkozások pénzügyeivel összefüggésben, hogy milyen a jó pénzügyi vezetés?
A kérdés megválaszolása nem egyszerű feladat.
A vállalkozói szektorban a jó pénzügyi vezetés feladata elsősorban az, hogy használható információkat biztosítson a megalapozott döntéshozatal érdekében.
Az állami szektorban, a közpénzek szektorában némileg eltérő a helyzet. Ott ugyanis a pénzügyi vezetésnek elsődlegesen arra kell ügyelnie, hogy megfeleljen a különböző jogszabályi előírásoknak. Az is kétségtelen, hogy számos pénzügyi vezetői döntést az állami szektorban a politikai realitások, s nem pedig a későbbi lehetséges pénzügyi következmények gondos mérlegelése után hoznak meg.
Az állami vagy üzleti pénzügyi vezetés alapvető feladatai között finanszírozási, felügyeleti, elemzési és tájékoztatási kötelezettségek egyaránt vannak. A következő feladatok jellemzik a pénzügyi vezetést mindkét szektor esetében:
• A vezetői döntések pénzügyi hatásainak elemzése és értékelése, a végrehajtás előtt és azt követően egyaránt.
• A tervezett tevékenységhez és működéshez szükséges pénzeszközök biztosítása.
• A források védelme megfelelő pénzügyi ellenőrzés segítségével.
• A későbbi tevékenység és működés pénzügyi kereteinek megteremtése
• Olyan eseményrögzítő rendszer létrehozása, amely a tervezett tevékenységek és működés ellenőrzéséhez információkat szolgáltat.
• A végrehajtott tevékenység pénzügyi értékelése és jelentése.
Érdemes történeti szempontból végigkísérni azt a folyamatot, amely a pénzügyi vezetésnek a vállalatokon, vállalkozásokon belül betöltött súlyának, szerepének változásait érzékelteti. A 19. század közepéig a vállalatok vezetésére az volt a jellemző, hogy az egyedüli főszereplő a tulajdonos-igazgató volt.
Az ipari forradalmat követően a vállalatok szervezeti fejlődésének fontos jellemvonása lett a vezetési szerepek megoszlása, kialakult a vezetői munkamegosztás rendszere. Ebben az időszakban általában három fős vezetés irányította a vállalatokat. Az igazgató mellett a termelés szervezése a főmérnök a gazdasági, adminisztratív irányítás pedig a főkönyvelő kezébe került. A főkönyvelő döntési kompetenciája ekkoriban még erősen korlátozott volt, hiszen a pénzügyi döntéseket általában az igazgatóval közösen kellett meghoznia.
A későbbiekben a vezetői feladatok folyamatosan bővültek (a kereskedelem irányítása, a fejlesztések koordinálása, stb.). A főkönyvelő funkciói is szélesedtek, egyre inkább a gazdasági igazgatás szóval lettek lefedhetők.
Vissza