Pénzügyi jog II.

Tartalom

Előszó 11
I. FEJEZET - A SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS ALAPJAI 13
1. A SZÁMVITEL FUNKCIÓJA 13
2. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY HATÁLYA 13
3. BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS 14
3.1 Az üzleti év 16
3.2 Könyvvezetési kötelezettség 16
4. SZÁMVITELI POLITIKA ÉS ALAPELVEK 17
4.1 Számviteli politika 17
4.2 A számviteli alapelvek 18
4.2.1 A vállalkozás folytatásának elve 18
4.2.2 Tartalmi alapelvek 18
4.2.3 Kiegészítő alapelvek 19
4.2.4 Formai alapelvek 19
5. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS TARTALMA, TAGOLÁSA 19
6. A MÉRLEG TAGOLÁSA, TÉTELEINEK TARTALMA 24
6.1 Az eszközök 24
6.2 A források 26
7. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 29
8. ÜZLETI JELENTÉS 30
9. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 30
9.1 Letétbe helyezés 30
9.2 Közzététel 31
II. FEJEZET - A TÁRSASÁGI ADÓ 35
1. A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYA 35
2. A TÁRSASÁGI ADÓKÖTELEZETTSÉG 40
3. A TÁRSASÁGI ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA 41
3.1 A lényegesebb társasági adóalap-korrekciós műveletek 42
3.1.1 A veszteségelhatárolás 42
3.1.2 A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése 47
3.1.3 Az eszközök értékvesztése 50
3.1.4 Az alultőkésítés „szankciója" 50
3.1.5 A kapott osztalék 51
3.1.6 A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás 52
3.1.7 A kutatás, fejlesztés ösztönzése 55
3.1.8 A tőkepiaci árfolyamnyereség, a kamat, a jogdíj 55
3.1.9 A céltartalék 57
3.1.10 A behajthatatlan követelés 58
3.1.11 Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek 59
3.1.12 Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása 62
3.1.13 A bírságok 66
3.2 Egyéb korrekciós tételek 66
4. A TÁRSASÁGI ADÓ MÉRTÉKE 70
5. AZ ADÓMENTESSÉG 70
6. ADÓKEDVEZMÉNYEK 71
6.1 Beruházási adókedvezmények 71
6.2 Egyes tevékenységekhez kapcsolódó adókedvezmények 72
6.3 Kis- és középvállalkozások adókedvezménye 74
6.4 Fejlesztési adókedvezmény 74
7. AZ ADÓELŐLEG BEVALLÁSÁNAK ÉS FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI 76
8. A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE 77
9. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ 77
10. A TÁRSASÁGI ADÓT ÉRINTŐ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS 78
10.1 Az Anya-leányvállalati irányelv (90/435/EGK) 79
10.2 A Fúziós irányelv (90/434/EGK) 85
10.3 A Kamat-jogdíj irányelv (2003/49/EK) 91
10.4 A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 94
megszüntetéséről szóló egyezmény (90/436/EGK) - A választott bírósági egyezmény
10.5 Az üzleti adózás magatartási kódexe 96
III. FEJEZET - A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 99
I. RÉSZ - A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZABÁLYOZÁSA AZ 1995. ÉVI CXVII. 99
TÖRVÉNY ALAPJÁN
1. AZ ADÓ ALANYA 99
2. AZ ADÓTÁRGY 100
2.1 Alapfogalmak 100
2.2 Jövedelem típusok 102
2.2.1 Az összevont adóalap 104
2.2.1.1 Az önálló tevékenységből származó jövedelem 104
2.2.1.2 A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 107
2.2.1.3 Egyéb jövedelem 109
2.2.1.4 Az összevont adóalap adójának meghatározása 112
2.2.1.5 Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények 116
2.2.1.6 Rendelkezés az adó meghatározott részéről 121
2.2.1.7 Adófizetés 121
2.2.2 Egyes külön adózó jövedelmek 122
2.2.2.1 Az egyéni vállalkozó adózása 122
2.2.2.2 A vagyonátruházásból származó jövedelmek adózása 134
2.2.2.3 A tőkejövedelmek adóztatása 193
2.2.2.4 Természetbeni és egyéb juttatások, engedmények 143
2.2.2.5 Vegyes jövedelmek 150
2.2.2.6 Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adózása 153
3. ADÓMENTESSÉGEK AZ SZJA-BAN, BEVÉTELNEK NEM SZÁMÍTÓ TÉTELEK 154
11. RÉSZ - A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓVAL KAPCSOLATOS KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS 159
1. A KAMATJÖVEDELMEK ADÓZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS CÉLJA 160
2. FOGALMAK 160
3. HASZONÉLVEZŐK SZEMÉLYAZONOSSÁGA ÉS LAKÓHELYE 161
4. INFORMÁCIÓCSERE 162
4.1 Kifizető általi információszolgáltatás 162
4.2 Automatikus információcsere 162
5. BELGIUM, LUXEMBURG ÉS AUSZTRIA KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÁTMENETI IDŐSZAKBAN 162
6. KETTŐS ADÓZTATÁS KIKÜSZÖBÖLÉSE 163
IV. FEJEZET - AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS 165
1. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 165
1.1 Az Eva alanya 165
1.2 Az Eva alapja 166
1.3 Az Eva mértéke 169
1.4 Az Eva és az adóelőleg megállapítása, bevallása, az adóév 169
1.5 A számlaadási kötelezettség 169
2. AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS 169
2.1 Az Ekhó alanya 170
2.2 Az Ekhó tartalma 170
2.3 Az Ekhó mértéke 171
2.4 Az Ekhó mértéke 171
V. FEJEZET - A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACOK SZABÁLYOZÁSA 173
1. A PÉNZPIACI SZABÁLYOZÁS EURÓPAI FEJLŐDÉSE 173
1.1 A szabályozás kezdetei 173
1.2 A bankalapítás és az állami felügyelet szerepe 177
1.3 A 2006-os uniós banki szabályozás 178
2. A HITELINTÉZETI TÖRVÉNY SZERINTI PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 180
2.1 Az üzletszerűség jogi követelményei a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában 181
2.2 A pénzügyi szolgáltatások 182
2.2.1 Betétgyűjtés 182
2.2.2 Hitel és pénzkölcsön nyújtása 183
2.2.3 A pénzügyi lízing 187
2.2.4 Pénzforgalmi szolgáltatások 189
2.2.5 Készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, kapcsolódó szolgáltatások és elektronikus pénzkibocsátás 191
2.2.6 Kezesség, bankgarancia, és egyéb bankári kötelezettségvállalás 193
2.2.7 Kereskedelmi tevékenység 194
2.2.8 Pénzügyi szolgáltatás közvetítése 194
2.2.9 Letétkezelés kollektív befektetések részére 195
2.2.10 Letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás 196
2.2.11 Hitelreferencia szolgáltatása 197
2.2.12 Vagyonkezelés önkéntes, kölcsönös biztosítópénztár részére 198
2.2.13 Vagyonkezelés magánnyugdíjpénztár részére 198
2.2.14 Készpénzátutalás 199
2.3 A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások 200
2.3.1 Pénzváltás 200
2.3.2 Elszámolásforgalom 200
2.3.3 Pénzfeldolgozás 200
2.3.4 Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon 200
3. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI SZABÁLYOZÁSA 202
3.1 A pénzügyi intézmények 202
3.2 A hitelintézetek 203
3.3 Pénzügyi vállalkozási formák 205
3.4 Engedélyezés a bankszektorban 205
4. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁS 207
4.1 A prudens működés követelményei 207
4.2 Tőkevédelmi szabályok 207
4.2.1 Saját tőke 207
4.2.2 Szavatoló tőke 208
4.2.3 Általános tartalék 208
4.3 Kockázatkezelési szabályok 209
4.3.1 Ügyleti kockázatok 209
4.3.2 A nagy kockázat és kezelése 209
4.3.3 Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatok 210
4.3.4 Befektetési kockázatok 210
4.3.5 Ingatlanbefektetések kockázata 210
4.4 Banki eszközök kockázata 211
4.4.1 Eszközök minősítése 211
4.4.2 Az eszközök minősítéshez kapcsolódó kockázati céltartalék képzése 211
4.4.3 Általános kockázati céltartalék 212
4.5 Likviditáskezelési szabályok 212
5. A TŐKEPIACI TÖRVÉNY SZERINTI BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 213
5.1 A Tőkepiaci törvény hatálya 214
5.2 A törvény hatálya alól kivett eszközök, ügyletek, szervezetek 216
5.2.1 Kivett eszközök 216
5.2.2 Kockázatvállaláshoz kapcsolódó ügyletek 217
5.2.3 Kivételes szervezetek 217
5.3 Befektetési szolgáltatási tevékenység 218
5.4 A befektetési szolgáltatási főtevékenységek 218
5.4.1 Bizományosi tevékenység 218
5.4.2 Kereskedelmi tevékenység 218
5.4.3 Ügynöki tevékenység 219
5.4.4 Jegyzési garanciavállalás 219
5.4.5 Portfoliókezelés 220
5.4.6 Az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások 221
5.5 Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység 221
5.5.1 Értékpapírok letéti őrzése és azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése 221
5.5.2 Értékpapír-letétkezelés 221
5.5.3 Befektetési hitel nyújtása a befektetőknek 222
5.5.4 Tanácsadási tevékenység 222
5.5.5 Befektetési tanácsadás 222
5.5.6 Befolyásszerzés szervezése 223
5.5.7 Ügyfélszámla-vezetés 223
5.5.8 Értékpapírszámla-vezetés 224
5.6 A befektetési eszközök 224
6. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK 226
6.1 A befektetési szolgáltatói tevékenység 226
6.2 Árutőzsdei szolgáltatási tevékenység 228
6.3 A befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó szervezeti 228
szabályok
7. A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁS 229
7.1 Kockázatok kezelése 229
7.2 Befektetési hitel nyújtása 229
7.3 Halasztott pénzügyi teljesítés engedése 230
7.4 Tőkevédelmi szabályok 231
7.5 A kereskedési könyvhöz kapcsolódó kockázatkezelési szabályok 231
7.6 Szavatoló tőkekövetelmények 231
7.7 Nagy kockázat vállalás 232
7.8 Tartalékképzési szabályok 232
7.9 Befektetési korlátozások 233
7.10 Értékpapír-kölcsönzés 233
7.11 Tőzsdei kockázatkezelések 234
8. A TŐZSDE SZABÁLYOZÁSA 235
8.1 A tőzsdeszabályozásról általában, alapfogalmak 235
8.2 A tőzsde szervezeti szabályai 236
8.3 A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei 237
8.4 Működési szabályok 238
8.4.1 A tőzsdei kereskedés 238
8.4.2 A tőzsde szabályzatainak meghatározása 238
8.4.3 A tőzsdei ügylet 239
8.5 A tőzsdei működés nyilvánossága 240
8.6 Segítő és kiegészítő tevékenységek végzésére elszámolóházi és központi értéktári tevékenység és szervezet 240
9. A SZABÁLYOZOTT PIACOK FELÜGYELETE 242
9.1 A felügyelet európai uniós szabályozása 242
9.1.1 A szabályozás keretei 242
9.1.2 A szabályozás céljainak kialakulása, bővülése 243
9.2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szervezete és jogállása 244
9.2.1 Általános szabályok 245
9.2.2 A Felügyelet szervezete 245
9.2.3 Beszámolási kötelezettség 245
9.2.4 Nyilvánossági követelmény 246
9.2.5 Nemzetközi együttműködés 246
9.2.6 A Felügyeleti Tanács 246
9.2.7 A Hivatal 246
9.2.8 A felügyelet gazdálkodása 247
9.3 A felügyelet eljárása 247
9.3.1 Engedélyezés 247
9.3.2 Ellenőrzés 248
9.3.2.1 Intézkedés 248
9.3.2.2 Jogorvoslat 248
9.3.3 Nemzetközi eljárások 249
10. BETÉTBIZTOSÍTÁS, BEFEKTETŐVÉDELEM 251
10.1 Az Országos Betétbiztosítási Alap 251
10.1.1 Az OBA feladata, a biztosított betétek köre 251
10.1.2 Az OBA által fizetett kártalanítás 252
10.1.3 Kifizetés az Alapból 253
10.2 A befektetővédelem 253
10.2.1 A befektetővédelem fogalma 253
10.2.2 A Befektetővédelmi Alap feladata 254
10.2.3 Az Alapból történő kifizetés 254
VI. FEJEZET - A KÖZPONTI BANKOK ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK 257
1. RÉSZ - A KÖZPONTI BANKOK KIALAKULÁSA EURÓPÁBAN 257
1. AZ ANGOL KÖZPONTI BANK 258
2. A FRANCIA KÖZPONTI BANK KIALAKULÁSA 259
3. A POROSZ-NÉMET KÖZPONTI BANKI FEJLŐDÉS 261
4. AZ AMERIKAI SZÖVETSÉGI KÖZPONTI BANK KIALAKULÁSA 262
2. RÉSZ - AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 265
1. A RÓMAI SZERZŐDÉSTŐL AZ EURO BEVEZETÉSÉIG 265
2. A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE 267
3. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 268
3. RÉSZ - A MAGYAR NEMZETI BANK 269
1. AZ MNB TEVÉKENYSÉGE 270
1.1 Az MNB jogállása 270
1.2 Az MNB működésének alapvető célja 270
1.3 Az MNB feladatai 270
1.3.1 A monetáris politika 270
1.4 Kapcsolat az államháztartással, az MNB számlavezetési tevékenysége 273
1.5 Pénzforgalmi feladatok 274
1.6 Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer 274
1.7 Jegybanki ellenőrzés 274
1.8 Pénzkibocsátás 275
1.9 Az MNB kapcsolata más állami szervekkel 275
2. AZ MNB SZERVEZETE 276
2.1 A közgyűlés 276
2.2 A monetáris tanács 277
2.3 Az MNB elnöke és alelnökei 277
2.4 Az igazgatóság 277
2.5 A felügyelő bizottság 278
2.6 Könyvvizsgáló 278
2.7 Az MNB speciális jogosultságai 278

Témakörök