Pénzügyi jog 1.

Tartalom

Előszó 8
Első fejezet: Alapvetés - a közpénzügyek és a pénzügyi politika 15
I. A közszükségletek - közkiadások 15
II. A közpénzügyek fogalma 19
III. A pénzügyi politika 21
Irodalom 23
Második fejezet: A pénzügyi jog és a pénzügyi jogtudomány alapkérdései 25
I. Bevezetés 25
II. A pénzügyi jog a jogrendszerben 26
1. Elméletek a pénzügyi jogról 26
2. A magyar piacgazdaság pénzügyi joga 29
III. A pénzügyi politika és jogpolitika 31
IV. A pénzügyi jogtudomány és társtudományai 34
1. A pénzügyi jogtudomány 34
2. A pénzügytan 36
3. A pénzügyi szociológia és jogszociológia, a pénzügyi pszichológia 37
4. A pénzügytörténet és a pénzügyi jogtörténet 38
5. A pénzügyi statisztika 3§
V. A pénzügyi jog rendszere 40
VI. A pénzügyi jog alkotmányos alapjai és a pénzügyi alkotmányosság 42
VII. Jogforrási rendszer 46
1. Pénzügyi törvények 46
2. Rendeleti jogalkotás 46
VIII. A pénzügyi jogi norma, a pénzügyi jogviszony 47
1. A pénzügyi jogi norma 47
2. Pénzügyi jogviszony 50
Irodalom 51
Harmadik fejezet: Az államháztartás joga
I. Az államháztartás 53
1. Az államháztartás fogalma, a költségvetési gazdálkodás 53
2. Az államháztartás értelme - az állam gazdasági funkciói 54
a) Az allokációs funkció 54
b) Az újraelosztó (redisztributív) funkció 56
c) A stabilizációs funkció 56
3. A költségvetési politika 57
a) A költségvetési hiány és az államadósság 57
b) Az államháztartás reformja 58
c) Az államháztartási jog sarokköve: az állami feladat 58
d) Az állami feladatellátás módjai 59
e) Az államháztartási rendszer 60
f) Az államháztartás és az államháztartási jog legfontosabb kategóriája: a költségvetés 61
II. A költségvetés jóváhagyása, törvénybe foglalása 61
1. Harc a költségvetési hatalomért - harc a hatalomért - harc a demokráciáért 61
a) Az angol fejlődés 62
b) A francia fejlődés 63
c) A magyar fejlődés 64
2. A költségvetési törvény alkotmányjogi szempontból - felhatalmazási (appropriációs) törvény 65
III. A költségvetési törvény 65
1. A költségvetési törvény mint pénzügyi jogi kategória 65
2. A központi költségvetési törvény tartalma 66
3. A költségvetés szerkezeti felépítése 67
a) Fejezetek 67
b) Címek, alcímek 68
c) Előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat 69
4. A hiány (a többlet) 69
5. Beruházások és felújítások a költségvetésben 71
6. Tartalék a költségvetésben 72
7. Rendes és rendkívüli bevételek és kiadások 73
8. Korábban elfogadott és új programok 73
9. Hitelnyújtás a központi költségvetésből 74
10. Kapott és nyújtott segélyek 74
11. A költségvetési létszámkeret 75
12. A költségvetésen kívüli rendelkezések a költségvetési törvényben 75
a) Az Országgyűlésnek fenntartott változtatások 75
b) A módosítás nélküli eltérések az előirányzatoktól 76
c) A költségvetés kezességvállalásai 76
d) A központi költségvetés kapcsolata a többi alrendszerrel 77
e) Más törvények módosításai a költségvetési törvényben 79
IV. A költségvetési alapelvek - szabályok a demokratikus és hatékony költségvetési gazdálkodásért 79
1. A költségvetési elvek köre, illetve csoportosítása 79
2. A valódiság elve 81
3. A specialitás elve 81
4. Az egységesség elve 82
5. Az univerzalitás elve (bruttó elszámolás elve) 82
6. Az éves költségvetés elve 83
V A költségvetési eljárás 85
1. A költségvetés elkészítése 86
a) A pénzügyminiszter 86
b) A miniszterek 86
c) Az elkészítés folyamata 87
d) A költségvetés elkészítésének rendje a hatályos magyar jogban 87
2. A parlamenti elfogadás 90
a) A parlamenti tárgyalás magyar szabályozása 91
b) Az Országgyűlés „későn" (de még időben) fogadja el a költségvetést 92
c) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény (az indemnitás) 93
d) Az exlex 93
VI. A költségvetés végrehajtása 94
1. A költségvetési előirányzatok típusai a végrehajtási kötelezettség szempontjából 95
a) A kiadások felső határa (limitatív előirányzat) 95
b) Becslés 95
2. Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 95
3. A felhatalmazás jelentése a magyar jogban 96
4. A költségvetés lebontása, az elemi költségvetés 97
5. A költségvetési szervek gazdálkodási jellegzetességei 98
6. A költségvetési gazdálkodás pénzügyi lebonyolítása (a pénzellátás, a bevételek és a kiadások teljesítése) 100
a) Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés 100
b) A pénzügyi lebonyolítás rendszere 101
c) A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai 102
7. Eltérések az eredeti előirányzatoktól 104
a) Átcsoportosítás 104
b) Előirányzat-módosítás 105
c) A tartalék felhasználása 105
d) Az előirányzat csökkentése, zárolása, törlése 106
e) A pótköltségvetés 106
f) A maradványok felhasználása 107
g) Veszélyhelyzet 108
VII. A költségvetési ellenőrzés 108
1. Az ellenőrzés típusai a szervezeteknél 109
a) Külső és belső ellenőrzés 109
b) Az előzetes és az utólagos ellenőrzés 109
c) Folyamatos és eseti ellenőrzés 109
d) Az államháztartási ellenőrzés céljai 109
e) A költségvetési ellenőrzés célrendszere 110
f) Adóellenőrzés 110
g) A költségvetési ellenőrzés felépítése 110
2. A parlamenti ellenőrzés 111
a) A zárszámadás 111
b) Az Állami Számvevőszék költségvetési ellenőrzése 113
3. A kormányzati költségvetési ellenőrzés 115
a) A kormányzati költségvetési ellenőrzés szűk értelemben - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 116
b) A fejezet felügyeletéért felelős szerv felügyeleti költségvetési ellenőrzése 117
c) A költségvetési szerv belső ellenőrzése 119
VIII. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése 120
1. Az elkülönített állami pénzalapok jellemzői 120
2. Az alapok költségvetési eljárása, az alapok gazdálkodása 122
3. A költségvetés végrehajtása (az alap működése) 122
IX. A társadalombiztosítás költségvetése 123
1. A társadalombiztosítás pénzügyeinek általános kérdései 123
2. A társadalombiztosítás az államháztartási rendszer része 126
3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetései 126
a) A pénzügyi alapok költségvetéséről szóló törvény 126
b) A költségvetési eljárás 128
c) Zárszámadás 129
d) A társadalombiztosítási költségvetések végrehajtásának lebonyolítása 129
Irodalom 130
Negyedik fejezet: Az önkormányzatok pénzügyei, a helyi államháztartás joga 131
I. Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában 131
II. Az önkormányzati gazdálkodás jogforrásai 131
III. Az önkormányzati vagyon jellemzői 133
IV. Az önkormányzatok gazdasági önállóságát biztosító bevételek rendszere 136
1. Saját bevételek 136
2. Átengedett központi adók 136
3. Állami támogatások 137
4. Címzett és céltámogatások 138
a) Címzett támogatás 138
b) Céltámogatások 138
V. Önkormányzati költségvetési intézmények 140
VI. Az államháztartás helyi szintje, a helyi önkormányzat költségvetése 142
VII. A tervezés, a finanszírozás és az ellenőrzés rendje 143
1. A költségvetési finanszírozás rendje 143
2. A költségvetési beszámoló 143
3. Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése 145
Irodalom 146
Ötödik fejezet: Az államadósságügy költségvetési joga 149
I. Az államadósság a pénzügytan és a pénzügyi jogtudomány nézőpontjából 149
II. Államadósságaink jogának alakulása 153
III. Alkotmányos és pénzügyi jogi szabályozás 154
IV. Az 1991 és 1997 utáni reformok 156
V. Az államadósság és az EU-tagság 158
Irodalom 158
Hatodik fejezet: Nemzetközi pénzügyi jog 159
I. A nemzetközi pénzügyi jog tárgya és rendszere 159
II. Nemzetközi költségvetési jog 163
III. Nemzetközi vámjog 164
IV. Nemzetközi pénzrendszer és fizetések joga 165
V. Nemzetközi és szupranacionális adójog 168
VI. Kormányközi organizációk költségvetési rendszere 169
VII. Nemzetközi pénzügyi ellenőrzés 173
VIII. Integrációk pénzügyi joga 174
Irodalom 178
Hetedik fejezet: Bevezetés a nemzetközi adójogba 181
I. A nemzeti és a nemzetközi jog viszonya 181
1. A belső pénzügyi szuverenitás a nemzeti adójog alapja 181
2. A nemzeti és a nemzetközi adójog kapcsolata a jövedelmek adóztatása során 182
3. Nemzetek feletti adójog - Az EK példája 185
II. Az OECD Modell Egyezmény 188
1. Az OECD Modell Egyezmény bevezető rendelkezései 189
2. A különféle jövedelmek adóztatása az OECD Modell Egyezmény szerint 193
3. A kettős adózás elkerülésére szolgáló módszerek 205
4. Adóelkerülést megakadályozó módszerek alkalmazása a Modell Egyezményben 207
5. Eljárási szabályok 209
III. Egyéb nemzetközi adójellegű egyezmények 211
Nyolcadik fejezet: A vámok 213
I. A vám kialakulása és fogalma 213
II. Vámpolitika és vámrendszerek 215
III. A vámjog fogalma és rendszere 219
IV. Vámjogi alapfogalmak 220
V. A vám alapja és mértéke - a vámtarifa 226
VI. A vámigazgatási eljárás és a vámjogi szankciók 229
Kilencedik fejezet: Devizajog 231
I. A történeti előzmények és a közgazdasági háttér 231
II. A devizatörvény 237
1. Alapfogalmak 238
2. A törvény hatálya 241
3. Általános szabályok 241
4. A folyó fizetési műveletek 244
5. A tőkeműveletek 245
a) Közvetlen vállalkozások 245
b) Értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, átruházható eszközökkel végzett műveletek 247
c) Ingatlanműveletek 249
d) Hitelműveletek 249
e) Kezességek, garanciák, egyéb pénzügyi biztosítékok 251
f) Devizaszámlák, betétműveletek 251
g) Egyéb tőkeműveletek 254
6. A devizahatóság 254
Tizedik fejezet: A pénzügyi intézményrendszer jogának alapelemei (bankjog) 255
I. Bevezetés 255
II. A pénzintézeti rendszerek kialakulása 256
1. Előzmények 256
2. A klasszikus bankfejlődés 257
a) A Bank of England 257
b) A Banque de France 259
c) A Schweizerische Nationalbank 261
3. A „porosz utas" fejlődés 262
4. Az Európán kívüli fejlődés 268
III. A jegybanki autonómia 269
IV. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 272
1. Előzmények 272
2. Az ESCB célja és feladatai 274
3. A monetáris politika eszközei 275
4. Az ESCB függetlensége 276
a) Az intézményi függetlenség 277
b) A személyes függetlenség 277
c) A funkcionális függetlenség 278
5. Az ESCB szervezeti felépítése 278
V A magyar pénzügyi intézményrendszer elemei 279
1. A pénzügyi intézményrendszerre vonatkozó legfontosabb jogi normák 280
2. A Magyar Nemzeti Bank 281
a) Az MNB feladatai 282
b) A monetáris politika eszközei 283
c) A refinanszírozás 283
d) Tartalékráták 284
e) Kamatelőírások 285
f) Nyíltpiaci műveletek 286
g) A bankjegy- és érmekibocsátás 286
h) Pénzforgalmi feladatok 286
i) A devizagazdálkodási feladatok 287
j) A jegybanki ellenőrzés 287
k) A jegybank mint az állam bankja 287
l) A jegybank mint a bankok bankja 289
m) Az MNB kapcsolata más szervekkel 290
n) Az MNB szervezete 291
3. A pénzügyi intézmények rendszere 292
a) A pénzintézeti tevékenységek 294
b) A pénzügyi intézmények típusai 295
4. Az Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelet (ÁPTF) - A pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételei 298
a) Az ÁPTF szervezete 299
b) A pénzügyi intézmények piacra lépésének engedélyezése 300
c) A banküzem prudens működésére vonatkozó szabályok 303
d) A szavatoló tőke 303
e) A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai 306
5. A pénzintézeti tevékenység ellenőrzése 308
6. A betétbiztosítási rendszer 310
7. A pénzmosással kapcsolatos szabályok 312
Irodalom 313

Témakörök