Pénzügyi jog 1-2.

Tartalom

1. KÖTET
Előszó 8
Első fejezet: Alapvetés - a közpénzügyek és a pénzügyi politika 15
I. A közszükségletek - közkiadások 15
II. A közpénzügyek fogalma 19
III. A pénzügyi politika 21
Irodalom 23
Második fejezet: A pénzügyi jog és a pénzügyi jogtudomány alapkérdései 25
I. Bevezetés 25
II. A pénzügyi jog a jogrendszerben 26
1. Elméletek a pénzügyi jogról 26
2. A magyar piacgazdaság pénzügyi joga 29
III. A pénzügyi politika és jogpolitika 31
IV. A pénzügyi jogtudomány és társtudományai 34
1. A pénzügyi jogtudomány 34
2. A pénzügytan 36
3. A pénzügyi szociológia és jogszociológia, a pénzügyi pszichológia 37
4. A pénzügytörténet és a pénzügyi jogtörténet 38
5. A pénzügyi statisztika 3§
V. A pénzügyi jog rendszere 40
VI. A pénzügyi jog alkotmányos alapjai és a pénzügyi alkotmányosság 42
VII. Jogforrási rendszer 46
1. Pénzügyi törvények 46
2. Rendeleti jogalkotás 46
VIII. A pénzügyi jogi norma, a pénzügyi jogviszony 47
1. A pénzügyi jogi norma 47
2. Pénzügyi jogviszony 50
Irodalom 51
Harmadik fejezet: Az államháztartás joga
I. Az államháztartás 53
1. Az államháztartás fogalma, a költségvetési gazdálkodás 53
2. Az államháztartás értelme - az állam gazdasági funkciói 54
a) Az allokációs funkció 54
b) Az újraelosztó (redisztributív) funkció 56
c) A stabilizációs funkció 56
3. A költségvetési politika 57
a) A költségvetési hiány és az államadósság 57
b) Az államháztartás reformja 58
c) Az államháztartási jog sarokköve: az állami feladat 58
d) Az állami feladatellátás módjai 59
e) Az államháztartási rendszer 60
f) Az államháztartás és az államháztartási jog legfontosabb kategóriája: a költségvetés 61
II. A költségvetés jóváhagyása, törvénybe foglalása 61
1. Harc a költségvetési hatalomért - harc a hatalomért - harc a demokráciáért 61
a) Az angol fejlődés 62
b) A francia fejlődés 63
c) A magyar fejlődés 64
2. A költségvetési törvény alkotmányjogi szempontból - felhatalmazási (appropriációs) törvény 65
III. A költségvetési törvény 65
1. A költségvetési törvény mint pénzügyi jogi kategória 65
2. A központi költségvetési törvény tartalma 66
3. A költségvetés szerkezeti felépítése 67
a) Fejezetek 67
b) Címek, alcímek 68
c) Előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat 69
4. A hiány (a többlet) 69
5. Beruházások és felújítások a költségvetésben 71
6. Tartalék a költségvetésben 72
7. Rendes és rendkívüli bevételek és kiadások 73
8. Korábban elfogadott és új programok 73
9. Hitelnyújtás a központi költségvetésből 74
10. Kapott és nyújtott segélyek 74
11. A költségvetési létszámkeret 75
12. A költségvetésen kívüli rendelkezések a költségvetési törvényben 75
a) Az Országgyűlésnek fenntartott változtatások 75
b) A módosítás nélküli eltérések az előirányzatoktól 76
c) A költségvetés kezességvállalásai 76
d) A központi költségvetés kapcsolata a többi alrendszerrel 77
e) Más törvények módosításai a költségvetési törvényben 79
IV. A költségvetési alapelvek - szabályok a demokratikus és hatékony költségvetési gazdálkodásért 79
1. A költségvetési elvek köre, illetve csoportosítása 79
2. A valódiság elve 81
3. A specialitás elve 81
4. Az egységesség elve 82
5. Az univerzalitás elve (bruttó elszámolás elve) 82
6. Az éves költségvetés elve 83
V A költségvetési eljárás 85
1. A költségvetés elkészítése 86
a) A pénzügyminiszter 86
b) A miniszterek 86
c) Az elkészítés folyamata 87
d) A költségvetés elkészítésének rendje a hatályos magyar jogban 87
2. A parlamenti elfogadás 90
a) A parlamenti tárgyalás magyar szabályozása 91
b) Az Országgyűlés „későn" (de még időben) fogadja el a költségvetést 92
c) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény (az indemnitás) 93
d) Az exlex 93
VI. A költségvetés végrehajtása 94
1. A költségvetési előirányzatok típusai a végrehajtási kötelezettség szempontjából 95
a) A kiadások felső határa (limitatív előirányzat) 95
b) Becslés 95
2. Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 95
3. A felhatalmazás jelentése a magyar jogban 96
4. A költségvetés lebontása, az elemi költségvetés 97
5. A költségvetési szervek gazdálkodási jellegzetességei 98
6. A költségvetési gazdálkodás pénzügyi lebonyolítása (a pénzellátás, a bevételek és a kiadások teljesítése) 100
a) Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés 100
b) A pénzügyi lebonyolítás rendszere 101
c) A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai 102
7. Eltérések az eredeti előirányzatoktól 104
a) Átcsoportosítás 104
b) Előirányzat-módosítás 105
c) A tartalék felhasználása 105
d) Az előirányzat csökkentése, zárolása, törlése 106
e) A pótköltségvetés 106
f) A maradványok felhasználása 107
g) Veszélyhelyzet 108
VII. A költségvetési ellenőrzés 108
1. Az ellenőrzés típusai a szervezeteknél 109
a) Külső és belső ellenőrzés 109
b) Az előzetes és az utólagos ellenőrzés 109
c) Folyamatos és eseti ellenőrzés 109
d) Az államháztartási ellenőrzés céljai 109
e) A költségvetési ellenőrzés célrendszere 110
f) Adóellenőrzés 110
g) A költségvetési ellenőrzés felépítése 110
2. A parlamenti ellenőrzés 111
a) A zárszámadás 111
b) Az Állami Számvevőszék költségvetési ellenőrzése 113
3. A kormányzati költségvetési ellenőrzés 115
a) A kormányzati költségvetési ellenőrzés szűk értelemben - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 116
b) A fejezet felügyeletéért felelős szerv felügyeleti költségvetési ellenőrzése 117
c) A költségvetési szerv belső ellenőrzése 119
VIII. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése 120
1. Az elkülönített állami pénzalapok jellemzői 120
2. Az alapok költségvetési eljárása, az alapok gazdálkodása 122
3. A költségvetés végrehajtása (az alap működése) 122
IX. A társadalombiztosítás költségvetése 123
1. A társadalombiztosítás pénzügyeinek általános kérdései 123
2. A társadalombiztosítás az államháztartási rendszer része 126
3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetései 126
a) A pénzügyi alapok költségvetéséről szóló törvény 126
b) A költségvetési eljárás 128
c) Zárszámadás 129
d) A társadalombiztosítási költségvetések végrehajtásának lebonyolítása 129
Irodalom 130
Negyedik fejezet: Az önkormányzatok pénzügyei, a helyi államháztartás joga 131
I. Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában 131
II. Az önkormányzati gazdálkodás jogforrásai 131
III. Az önkormányzati vagyon jellemzői 133
IV. Az önkormányzatok gazdasági önállóságát biztosító bevételek rendszere 136
1. Saját bevételek 136
2. Átengedett központi adók 136
3. Állami támogatások 137
4. Címzett és céltámogatások 138
a) Címzett támogatás 138
b) Céltámogatások 138
V. Önkormányzati költségvetési intézmények 140
VI. Az államháztartás helyi szintje, a helyi önkormányzat költségvetése 142
VII. A tervezés, a finanszírozás és az ellenőrzés rendje 143
1. A költségvetési finanszírozás rendje 143
2. A költségvetési beszámoló 143
3. Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése 145
Irodalom 146
Ötödik fejezet: Az államadósságügy költségvetési joga 149
I. Az államadósság a pénzügytan és a pénzügyi jogtudomány nézőpontjából 149
II. Államadósságaink jogának alakulása 153
III. Alkotmányos és pénzügyi jogi szabályozás 154
IV. Az 1991 és 1997 utáni reformok 156
V. Az államadósság és az EU-tagság 158
Irodalom 158
Hatodik fejezet: Nemzetközi pénzügyi jog 159
I. A nemzetközi pénzügyi jog tárgya és rendszere 159
II. Nemzetközi költségvetési jog 163
III. Nemzetközi vámjog 164
IV. Nemzetközi pénzrendszer és fizetések joga 165
V. Nemzetközi és szupranacionális adójog 168
VI. Kormányközi organizációk költségvetési rendszere 169
VII. Nemzetközi pénzügyi ellenőrzés 173
VIII. Integrációk pénzügyi joga 174
Irodalom 178
Hetedik fejezet: Bevezetés a nemzetközi adójogba 181
I. A nemzeti és a nemzetközi jog viszonya 181
1. A belső pénzügyi szuverenitás a nemzeti adójog alapja 181
2. A nemzeti és a nemzetközi adójog kapcsolata a jövedelmek adóztatása során 182
3. Nemzetek feletti adójog - Az EK példája 185
II. Az OECD Modell Egyezmény 188
1. Az OECD Modell Egyezmény bevezető rendelkezései 189
2. A különféle jövedelmek adóztatása az OECD Modell Egyezmény szerint 193
3. A kettős adózás elkerülésére szolgáló módszerek 205
4. Adóelkerülést megakadályozó módszerek alkalmazása a Modell Egyezményben 207
5. Eljárási szabályok 209
III. Egyéb nemzetközi adójellegű egyezmények 211
Nyolcadik fejezet: A vámok 213
I. A vám kialakulása és fogalma 213
II. Vámpolitika és vámrendszerek 215
III. A vámjog fogalma és rendszere 219
IV. Vámjogi alapfogalmak 220
V. A vám alapja és mértéke - a vámtarifa 226
VI. A vámigazgatási eljárás és a vámjogi szankciók 229
Kilencedik fejezet: Devizajog 231
I. A történeti előzmények és a közgazdasági háttér 231
II. A devizatörvény 237
1. Alapfogalmak 238
2. A törvény hatálya 241
3. Általános szabályok 241
4. A folyó fizetési műveletek 244
5. A tőkeműveletek 245
a) Közvetlen vállalkozások 245
b) Értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, átruházható eszközökkel végzett műveletek 247
c) Ingatlanműveletek 249
d) Hitelműveletek 249
e) Kezességek, garanciák, egyéb pénzügyi biztosítékok 251
f) Devizaszámlák, betétműveletek 251
g) Egyéb tőkeműveletek 254
6. A devizahatóság 254
Tizedik fejezet: A pénzügyi intézményrendszer jogának alapelemei (bankjog) 255
I. Bevezetés 255
II. A pénzintézeti rendszerek kialakulása 256
1. Előzmények 256
2. A klasszikus bankfejlődés 257
a) A Bank of England 257
b) A Banque de France 259
c) A Schweizerische Nationalbank 261
3. A „porosz utas" fejlődés 262
4. Az Európán kívüli fejlődés 268
III. A jegybanki autonómia 269
IV. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 272
1. Előzmények 272
2. Az ESCB célja és feladatai 274
3. A monetáris politika eszközei 275
4. Az ESCB függetlensége 276
a) Az intézményi függetlenség 277
b) A személyes függetlenség 277
c) A funkcionális függetlenség 278
5. Az ESCB szervezeti felépítése 278
V A magyar pénzügyi intézményrendszer elemei 279
1. A pénzügyi intézményrendszerre vonatkozó legfontosabb jogi normák 280
2. A Magyar Nemzeti Bank 281
a) Az MNB feladatai 282
b) A monetáris politika eszközei 283
c) A refinanszírozás 283
d) Tartalékráták 284
e) Kamatelőírások 285
f) Nyíltpiaci műveletek 286
g) A bankjegy- és érmekibocsátás 286
h) Pénzforgalmi feladatok 286
i) A devizagazdálkodási feladatok 287
j) A jegybanki ellenőrzés 287
k) A jegybank mint az állam bankja 287
l) A jegybank mint a bankok bankja 289
m) Az MNB kapcsolata más szervekkel 290
n) Az MNB szervezete 291
3. A pénzügyi intézmények rendszere 292
a) A pénzintézeti tevékenységek 294
b) A pénzügyi intézmények típusai 295
4. Az Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelet (ÁPTF) - A pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételei 298
a) Az ÁPTF szervezete 299
b) A pénzügyi intézmények piacra lépésének engedélyezése 300
c) A banküzem prudens működésére vonatkozó szabályok 303
d) A szavatoló tőke 303
e) A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai 306
5. A pénzintézeti tevékenység ellenőrzése 308
6. A betétbiztosítási rendszer 310
7. A pénzmosással kapcsolatos szabályok 312
Irodalom 313
2. KÖTET
ÁLTALÁNOS RÉSZ
Első fejezet: Közbevételek, adók, támogatások 17
I. A közbevételek fajtái és sajátosságai 18
II. Az adók és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak 20
III. Az adózás legitimációja 21
1. Adóelméletek 21
2. Az adózás igazságossága 23
IV. Az adó fogalma 26
1. Az adóviszonyok rendszere: állam - társadalom - adózó 26
2. Az adó materiális és jogi értelemben 28
3. A költségvetési (államháztartási) és adóviszonyok összefüggései 32
V A költségvetési támogatások fogalma 33
1. A költségvetési támogatások általános jellemzői 33
2. A költségvetési támogatások és az adópreferenciák 35
3. A költségvetési támogatások típusai 36
4. A költségvetési támogatások a célok szerint 38
VI. Az adó és a költségvetési támogatás fogalmának kiterjesztése a tételes jogban 39
Irodalom 45
Második fejezet: Az adórendszer és az adópolitika 47/
I. Az adórendszer fogalma 47
II. Az adók rendszerezése, típusai 49
III. A magyar adórendszer néhány jellemzője 52
1. Jövedelemközpontosítás 551
2. A stabilitáshiány 56
IV. Az adórendszer szerkezete, tagozódása 57
V. Az adórendszer és elemei 59
VI. Adóreformok 64
VII. Az adópolitikai döntések sajátosságai 66
1. Az adópolitikai döntés és a szabályozási technikák 67
2. Az adópolitika konstans és változó elemei 68
VIII. Az adóztatás határai 69
IX. Az adóellenállás formái 72
1. Az adómegtagadás 73
2. Az adópolitikai döntések beszámítása az adózói magatartás alakításába: adókikerülés, adókijátszás, adótervezés 74
Irodalom 79
Harmadik fejezet: Az adójog alapjai 81
I. Az adójog rendszere 81
1. Az adójog fogalma 81
2. Adójog és magánjog 83
II. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogkövetés az adójogban 84
1. Adójogalkotás 84
2. Az adaptáció mechanizmusa 87
3. Az adójog kodifikációja 87
4. Az adójog jogforrási sajátosságai 88
5. Adójog alkalmazása és követése 94
6. Adójog-értelmezés 95
a) Az adójog norma értelmezésének formái 95
b) Az értelmezés hatásai 97
c) Értelmezési módszerek 99
III. Az adózás alkotmányossága és alapelvei 101
1. Az adózás alkotmányi szabályozása 101
2. Az alkotmány és az Alkotmánybíróság gyakorlatának hatása az adózásra 101
3. Az adózás alkotmányos elvei 104
a) Az általánosság 104
b) A létminimum adómentessége 105
c) Az egyenlőség 106
d) Az arányosság 106
4. Az adójog anyagi jogi elvei 107
5. Az adózás eljárási elvei 109
a) Legalitás 110
b) A törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése 110
c) Az adóztatás egységessége 111
d) A mérlegelés elve 111
e) Méltányos eljárás elve 111
f) A megkülönböztetés tilalma 112
g) Az adózó tájékoztatáshoz való joga 112
h) Az adózó jóhiszemű joggyakorlásának és - együttműködésének kötelezettsége 113
i) A szerződések tartalma szerinti minősítés elve 114
j) A rendeltetésszerű joggyakorlás elve 116
IV. Az adótényállás 118
1. Tényálláselemek 119
2. A tényállás-alakítás: szerződési szabadság és adótényállás 119
3. Az adóalany és más személyek 120
a) Az adóalany fogalma 121
b) Adóalanyiság és magánjogi jogalanyiság 124
c) Elsődleges és másodlagos adóalanyiság 126
d) Egyéni, csoportos és szervezeti adóalanyiság 127
e) Jogutódlás az adójogban 128
f) Egyetemlegesség 129
g) Kezesség, tartozásátvállalás 130
h) Illetőség 131
4. Adókötelezettség 132
a) Az adókötelezettség fogalma, fajtái 132
b) Az adókötelezettség anyagi jogi értelemben 133
c) Az adótárgy, az adó tárgya, adóügyi jogviszony tárgya 134
5. Az adóalap 135
6. Az adómérték (adótétel, adókulcs) 136
7. Adómentesség 137
8. Adókedvezmény 138
V. Az adójogi norma 140
1. Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai 140
2. Az adójogi norma tényálláskötöttsége 142
3. Magatartás-befolyásolás az adójogi normával 144
a) A deklarált és a rejtett adójogi magatartási szabály 144
b) A norma mint lehetőség 145
c) Az adójogi norma viszonylagos meghatározatlansága 146
d) Az adózói autonómia terjedelme: az adózó választási joga 146
e) Joghézag és analógia az adójogban 148
f) Az adózás jogi és technikai normái 150
4. Hatály 151
a) Tárgyi hatály 151
b) Területi hatály 151
c) Személyi hatály 152
d) Időbeli hatály 152
VI. Az adójogviszonyok 154
1. Az adójogi norma és jogviszony kapcsolata 154
2. Az adójogviszonyok típusai 154
3. Az adójogviszony alanya, tárgya, tartalma 156
4. Az adójogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése 1581
VII. Felelősség az adójogban 159
Irodalom 161
Negyedik fejezet: Az adózás és az adóeljárás 163
I. Az adózási folyamat jogi szabályozása 163
II. Adózási alapfogalmak 164
III. Az adózási folyamat szakaszai 165
IV. Az adózó 166
1. Az adózók típusai 168
2. Az adózói jogok és kötelezettségek 169
3. Más személyek az adózási folyamatban 171
V. Az adóhatóságok 172
1. Az adóigazgatás rendszere 172
2. Az adóhatóságok 173
a) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 173
b) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei 174
c) Az önkormányzat jegyzője (az önkormányzati adóhatóság) 174
d) Az illetékhivatal 174
VI. Az adókötelezettségek 175
1. Bejelentés 175
a) Bejelentkezés 176
b) Változásbejelentés 177
c) Nyilvántartás 178
d) Különös szabályok 178
2. Bevallás 180
3. Adófizetés és adóelőleg-fizetés 181
4. Bizonylat kiállítása és megőrzése, könyvvezetés 183
5. Nyilatkozattétel és tanúvallomás 184
6. Adatszolgáltatás 185
VII. Az adó-megállapítási módok 188
1. Önadózás 189
2. A levonás 190
3. Kivetés 191
4. Kiszabás 192
5. Adóbeszedés 192
6. Feltételes adómegállapítás 192
VIII. Önellenőrzés 193
IX. Az adóadatok kezelése és az adótitok védelme 196
X. Az ellenőrzés 199
XI. Az adóigazgatási eljárás 204
a) Utólagos adómegállapítás 204
b) Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján 204
c) Hatósági megállapítás bejelentés, bevallás alapján 204
e) Fizetési könnyítés engedélyezése 205
f) Adómérséklés 205
g) Jogorvoslatok 206
h) Végrehajtási eljárás 206
XII. Elévülés 208
XIII. Szankciók 209
1. Késedelmi pótlék 210
2. Önellenőrzési pótlék 211
3. Adóbírság 211
4. Mulasztási bírság 2121
5. Intézkedések 2131
Irodalom 214
KÜLÖNÖS RÉSZ
Ötödik fejezet: A fogyasztást terhelő adók 217
I. A fogyasztást terhelő adók rendszere 218
1. A fogyasztást terhelő adók jellege és típusai 219
2. Jövedelem versus fogyasztás adóztatása 219
3. A forgalmi adók típusai 220
II. Az általános forgalmi adó 221
1. Az általános forgalmi adó alanya - az adó fizetésére kötelezett személy 223
a) Az adó alanya 223
b) Az adó fizetésére kötelezett személy 225
2. Az adókötelezettség (adófizetési kötelezettség) elemei 226
a) Termékértékesítés 226
b) Szolgáltatásnyújtás 227
c) Termékimport 228
d) A teljesítés helye 228
e) Az adófizetési kötelezettség keletkezése 229
3. Az adó alapja 231
4. Az adó mértéke 232
5. Az adómentességek 233
a) Tárgyi adómentesség 233
b) Alanyi adómentesség 234
6. Az adó levonása 235
7. Adózási kötelezettségek 237
a) Bizonylatok kiállítása 237
b) Az adó nyilvántartása 239
8. Az általános forgalmi adó elszámolása (megfizetése, visszaigénylése) 239
9. Különös rendelkezések 241
III. A jövedéki adó
1. Adótárgy 244
2. Az adókötelezettség és adófizetési kötelezettség 245
3. Az adófelfüggesztés 245
4. Az adóraktár 245
5. Adóalanyok és más személyek 246
6. Adóalap, adómérték 247
7. Adómentesség 248
8. Adóvisszaigénylés 248
9. Eljárási szabályok 249
a) Hatósági felügyelet 249
b) Jövedéki ellenőrzés, adóellenőrzés 250
c) Jogkövetkezmények 250
IV. A fogyasztási adó 251
1. A fogyasztási adó alanya 251
2. Adókötelezettség 252
3. Mentesség 253
4. Az adó alapja és mértéke 253
5. Eljárási szabályok 253
V. A fogyasztói árkiegészítés 254
VI. A játékadó 255
Irodalom 256
Hatodik fejezet: A jövedelemadók 259
I. A jövedelemadók általános jellemzése 259
II. A személyi jövedelemadó 261
1. Az adóalany 262
a) A magánszemély 262
b) Más adóalanyok 263
c) Az adóalany közös tulajdon esetén - csoportos adóalanyiság 263
2. Az adókötelezettség (adótárgy) 264
a) A jövedelem fogalma 264
b) A bevételek és a költségek 266
c) Az adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése 268
d) A jövedelem megszerzésének időpontja 269
3. Az egyes jövedelemtípusok 270
4. Az összevont adóalap 271
a) Az önálló tevékenységből származó jövedelem 271
b) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 275
c) Egyéb jövedelem 276
d) Az összevont adóalap 276
e) A számított adó - az összevont adóalap adója 277
f) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények 278
5. Az egyéni vállalkozók adózása 279
a) A vállalkozói személyi jövedelemadó 279
b) Az osztalékalap adója 281
c) Az átalányadó 282
d) A tételes átalányadó 283
6. A vagyonátruházásból származó jövedelem adózása 284
a) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 284
b) Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 285
7. Tőkejövedelmek adózása 287
a) Kamatból származó jövedelem 287
b) Az osztalékból származó jövedelem 288
c) Az árfolyamnyereségből származó jövedelem 289
d) A tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem 289
e) A vállalkozásból kivont jövedelem 289
8. Néhány más jövedelem adózása 290
a) Vegyes jövedelmek 290
b) Természetbeni juttatások és kamatkedvezmények 291
9. Az adómentességek rendszere, típusai 292
III. A társaságok és más szervezetek jövedelmének adóztatása 293
1. A nyereség- és profitadók jellegzetességei 293
2. A társasági adó és a személyi jövedelemadó integrációja 294
IV. A társasági adó 296
1. Az adóalany 296
2. Adókötelezettség 298
3. Az adóalap 299
4. A társasági adóalap módosítása 302
a) Elhatárolt veszteség 302
b) Céltartalék képzése 303
c) Értékcsökkenési leírás 303
d) Értékvesztés 304
e) Hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés 304
f) Egyéb adóalap-csökkentő tényezők 304
g) Egyéb adóalap-növelő tényezők 306
h) Az adóalap-módosítás speciális szabályai 307
5. Alanyi adómentesség 307
6. Az adó mértéke 308
7. Adókedvezmények 308
8. Külföldről származó jövedelem adózása 309
9. Külföldi illetőségű személyek társasági adózása 310
a) A külföldi vállalkozó belföldi fióktelepének adózása 310
b) A külföldi vállalkozó adózása 310
c) A külföldi szervezet adózása 310
IV. Osztalékadó 310
1. Adóalany 311
2. Adóalap és adómérték 311
3. Halasztás 312
4. Visszatérítés 311
Irodalom 312
Hetedik fejezet: A vagyonadók és a helyi adók 315
I. A vagyonadók rendszere 315
II. Az illetékjog rendszere 319
1. Az illetékrendszer 319
2. Illeték- és díjfizetési kötelezettség 320
a) Az illetékek 320
b) A díjak 320
3. Az illetékkötelezettség az illetékkódexben 320
a) A kötelezettség keletkezése 320
b) Illetékmentesség 321
III. A vagyonszerzési illetékek 321
1. Az ingyenes vagyonszerzés 322
a) Az öröklési illeték tárgya 322
b) Az ajándékozási illeték tárgya 323
c) Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja és mértéke 323
d) A haszonélvezet és a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke 324
e) Öröklési illetékmentesség 325
f) Ajándékozási illetékmentesség 325
g) Öröklési és ajándékozási illetékkedvezmény 326
2. Visszterhes vagyonátruházási illeték 326
a) Az illeték alapja és mértéke 326
b) A különös szabályok 327
c) Illetékmentességek, illetékkedvezmények 328
IV. Államigazgatási eljárási illetékek 329
V. A bírósági eljárási illetékek 330
1. Az illeték fizetésére kötelezettek 330
2. A polgári eljárási illetékek 331
a) A polgári eljárás illetékének alapja 331
b) Az illeték mértéke 331
3. A büntetőeljárás illetéke 332
4. Mentességek, kedvezmények, fizetési könnyítések 333
a) Illetékmentesség a bírósági eljárásban 333
b) Mérsékelt illeték 333
c) Illetékfeljegyzési jog 334
VI. A helyi adók 334
1. A helyi adómegállapítás joga 336
2. Adóalanyok 337
3. A helyi adókötelezettségek 337
4. Vagyoni típusú adók 338
a) Építményadó 338
b) Telekadó 339
5. Kommunális jellegű adók 340
a) Magánszemély kommunális adója 340
b) Vállalkozók kommunális adója 340
c) Idegenforgalmi adó 341
6. Helyi iparűzési adó 341
VII. Gépjárműadó 343
1. A belföldi gépjárművek adója 344
2. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója 345
Irodalom 345
Nyolcadik fejezet: A céladók 347
I. Társadalombiztosítási befizetések 348
1. A társadalombiztosítási járulék 350
2. A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléka 351
3. Baleseti járulék 352
4. A magánnyugdíjpénztári tagdíj 352
5. Egészségügyi hozzájárulás 352
a) A százalékos egészségügyi hozzájárulás 353
b) A tételes egészségügyi hozzájárulás 353
II. Az elkülönített alapok és egyes fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 354
1. Munkaadói járulék 354
2. Munkavállalói járulék 355
3. Rehabilitációs hozzájárulás 355
4. Szakképzési hozzájárulás 355
5. A környezetvédelmi adóztatás 356
5.1. Ökoadó-elképzelések 356
5.2. Környezetvédelmi termékdíjak 357
6. Bányajáradék 357
7. Kulturális járulék 358
8. Vízkészletjárulék 358
III. Egyéb adójellegű fizetési kötelezettségek 359
1. Agrár-hozzájárulások 359
2. Turisztikai hozzájárulás 359
Irodalom 359

Témakörök