Pénzügyi elemzés, csődelőrejelzés, válságkezelés

Tartalom

PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYMÉRÉS 15
1.1 A pénzügyi teljesítménymérés célja és tartalma 15
1.2 A pénzügyi cégminősítés érintettjei 17
1.3 A tervezés szerepe 20
1.4 A mércék átláthatósága 21
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK SZEREPE
AZ ÜZLETI TELJESÍTMÉNY MEGÍTÉLÉSÉBEN 23
2.1 A mérleg 24
2.2 Eredménykimutatás 25
2.3 Pénzáramlási jelentés 27
2.4 Jelentés a tulajdonosi hányad változásáról 28
A CÉGTELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNEK
HAGYOMÁNYOS PÉNZÜGYI VISZONYSZÁMAI 31
3.1 A viszonyszámok elemzésénél figyelembe veendő tényezők 31
3.1.1 A mutatószámok elemzésének célja a jövőt befolyásoló
mai döntések megalapozása 31
3.1.2 A mutatószámokra épülő teljesítménymegítélés
viszonylagos jellege 32
3.2 A mutatószámok csoportosítási formái 33
3.3 A pénzügyi teljesítménymérés lépéssorozata 38
3.4 A hagyományos pénzügyi viszonyszámok áttekintése 40
3.4.1 Likviditási mutatók 40
3.4.2 Forgássebesség-mutatók 43
3.4.3 Jövedelmezőségi mutatók 47
3.4.4 Adósságmutatók 50
3.4.5 A piaci értékelés mutatói 53
3.5 Viszonyszámok összefüggő rendszere 55
VÁLLALATMINŐSÍTÉS
TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL 59
4.1 A modell alkalmazásának statisztikai eszközei 61
4.1.1 A sokváltozós statisztikai módszerek által szolgáltatott információk 61
4.1.2 Főkomponens-analízis 62
4.1.3 Klaszteranalízis 63
4.1.4 Diszkriminancia-analízis 64
4.1.5 A preferált párosítások módszere 64
4.2 Iparvállalatok mutatószámainak sokváltozós vizsgálata 65
4.2.1 A többváltozós pénzügyi teljesítménymegítélés javasolt folyamata 65
4.2.2 Az adatbázis létrehozása 67
4.2.3 A mutatószámok főkomponens-analízise 69
4.2.4 A főkomponensek értelmezése 70
4.2.5 Iparvállalatok csoportosítása
a mutatószámokból képzett hat főkomponens alapján 71
4.2.6 Diszkriminancia-analízis
a főkomponensek alapján kialakított klaszterekre 72
4.2.7 A vállalatcsoportok rangsorolása a preferált párosítások alapján 75
4.2.8 Iparvállalatok csoportosítása és rangsorolása főkomponensenként 77
4.2.9 Diszkriminancia-analízis a főkomponensekhez tartozó klaszterekre 79
4.3 A többszempontú minősítés újszerűsége 81
4.3.1 A javasolt eljárás alkalmazásának előnyei 82
ÉRTÉKKÖZPONTÚ TELJESÍTMÉNYMÉRÉS 83
5.1 A tulajdonosi tőkeérték (shareholder value) definíciója 83
5.2 A shareholder value-módszer elméleti alapjai 85
5.2.1 A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) 85
5.2.2 A számviteli információk problémái 86
5.2.3 Számviteli eredmény és a részvénypiac 92
5.2.4 A shareholder value-módszer alkalmazása stratégiák értékelésére 96
5.2.5 A shareholder value-módszer végrehajtásának lépései 97
5.3 Az értékalapú teljesítménymérés mutatószámai 97
5.3.1 Economic Value Added mutató (EVA) 98
5.3.2 Piaci hozzáadott érték (MVA) 99
5.3.3 Befektetés-arányos cash flow megtérülés, CFROI 101
5.4 A módszerek összehasonlítása 103
5.5 Értékalapú vállalatirányítás (Value Based Management) 106
5.5.1 Növekedés 107
5.5.2 Megtérülés 108
5.5.3 Kockázat 108
5.5.4 Érzékenységvizsgálat
az értékhordozók fontosságának meghatározásához 108
5.6 Az értékalapú irányítás integrált rendszere 109
VÁLLALATOK FENNMARADÁSA ÉS FIZETŐKÉPESSÉGE 112
6.1 A csődelőrejelzés szervezetelméleti háttere 112
6.1.1 Kontingenciaelméleti megközelítés 114
6.1.2 Tranzakciós költségelmélet 115
6.1.3 Ügynökelméleti megközelítés 116
6.1.4 Életciklus-alapú elméleti megközelítés 117
6.1.5 Politikai irányzat 117
6.1.6 Kognitív nézőpontú elmélet 118
6.1.7 A szervezeti beágyazottság strukturális elmélete 119
6.1.8 Erőforrás-alapú, adaptációs elmélet 120
6.1.9 Evolúcióelméleti irányzat 121
6.1.10 Döntéselméleti megközelítés 124
6.1.11 Szervezetelméleti következtetések 126
6.2 A csődelőrejelzés elméleti alapjai 127
6.2.1 A csődbe jutás folyamata 128
6.2.2 A csődelőrejelzés tudományelméleti problémái 129
6.2.3 A csődelőrejelzés vállalati pénzügyi háttere 131
6.2.4 A csődelőrejelzés jogi háttere 134
6.2.5 A csőd fogalmi keretei 136
6.2.6 A csődelőrejelzés magyarázó változói 138
6.2.7 A csődelőrejelzés folyamata 140
6.2.8 Megbízhatóság-vizsgálat a csődelőrejelzésben 143
A CSŐDELŐREJELZÉS MÓDSZERTANA 145
7.1 A csődelőrejelzési módszerek fejlődéstörténete 145
7.2 A csődelőrejelzés módszerei 149
7.2.1 Diszkriminanciaanalízis 149
7.2.2 Logisztikus regresszióelemzés 152
7.2.3 Rekurzív particionáló algoritmus 154
7.2.4 Neurális hálók alkalmazása 156
7.2.5 Önszerveződő térképek 160
7.2.6 Többdimenziós skálázás 164
7.2.7 Csődelőrejelzési módszerek összehasonlítása 167
7.3 Nemzetközi összehasonlító empirikus vizsgálatok 169
7.4 A csődelőrejelzés tapasztalatai Magyarországon 175
CSŐDMODELLEK KIDOLGOZÁSA 181
8.1 Adatgyűjtés, adatelőkészítés, adatelemzés 181
8.1.1 Adatgyűjtés és a minta összetétele 181
8.1.2 Magyarázó változók 184
8.1.3 Adatelőkészítés 188
8.1.4 Elemzési szempontok, megbízhatóság-vizsgálati módszerek 189
8.1.5 Adattömörítés főkomponenselemzés segítségével 192
8.1.6 Változók kategorizálása döntési fával 195
8.2 Csődelőrejelzési modellek 196
8.2.1 Diszkriminanciaanalízis alapú csődmodellek 196
8.2.2 Logisztikus regresszió alapú csődmodellek 199
8.2.3 Rekurzív particionáló algoritmus alapú csődmodellek 202
8.2.4 Neurális háló alapú csődmodellek 208
8.2.5 A fizetőképesség előrejelzése a kidolgozott csődmodellek alapján 211
8.3 Vizuális klaszterezési céllal kidolgozott csődmodellek 212
8.3.1 Önszerveződő térképek a csődmodellezésben 212
8.3.2 Többdimenziós skálázás a csődmodellezésben 219
8.3.3 A vizuális klaszterezési technikákkal elért eredmények értékelése 227
9. A VÁLSÁG ÉSZLELÉSE ÉS KEZELÉSE 230
9.1 A válságjelek érzékelése 230
9.2 A válság jellege és súlyossága 233
9.2.1 Válságszakaszok a vállalati életgörbén 233
9.2.2 A válság realitási fokozatai 235
9.2.3 Válságfokozatok a cselekvési mozgástérben 235
9.2.4 A válság súlyossági fázisai 236
9.3 Válságokozók 238
9.4 Válságkezelési modellek és sikeresélyek 241
9.4.1 Krystek válságkezelési fázismodellje 241
9.4.2 Dinya László ágazati életgörbe-közelítése 242
9.4.3 A válságkezelés Slatter-modellje 242
9.4.4 A válságkezelés sikeresélyei 245
10. STRATÉGIAI VÁLSÁGMENEDZSMENT 247
10.1 A stratégiai válságtól a felszámolásig 247
10.2 Stratégiai válságjelek a gyakorlatban 247
10.3 A válságkezelés stratégiai eszközei 248
10.3.1 A stratégia-alkotás Agistra-modellje 250
10.3.2 Portfólióelemzés és termékstratégia 254
10.3.3 Stratégiai akcióprogram, és finanszírozása 257
10.3.4 Értékelemzés és informatikai tudáshasznosítás 260
11. IRODALOM 266
12. TÁRGYMUTATÓ 282

Témakörök