Pénzügyi elemzés, csődelőrejelzés

Tartalom

Ajánlás 9
Bevezetés 13
1. a pénzügyi kimutatások szerepe az üzleti teljesítmény megítélésében 17
1.1. A mérleg 18
1.2. Eredménykimutatás 20
1.3. Pénzáramlási jelentés 22
1.4. Jelentés a tulajdonosi hányad változásáról 23
2. pénzügyi viszonyszámok szerepe gazdálkodó egységek teljesítményének értékelésében 27
2.1. A viszonyszámok elemzésénél figyelembe veendő tényezők 27
2.1.1. Az arányszámok nem jelentenek abszolút kritériumot 27
2.1.2. A mutatószámok elemzésének célja a jövőt befolyásoló jelenbeli döntések megalapozása 28
2.1.3. A mutatószámokra épülő teljesítménymegítélés viszonylagos 28
2.2. A mutatószámok csoportosítási formái 29
2.3. A pénzügyi viszonyszámok áttekintése 32
2.3.1. Likviditási mutatók 32
2.3.2. Forgássebesség-mutatók 35
2.3.3. Jövedelmezőségi mutatók 39
2.3.4. Adósságmutatók 42
2.3.5. A piaci értékelés mutatói 45
2.4. Viszonyszámok összefüggésrendszere 48
3. vállalatminősítés többváltozós statisztikai módszerek felhasználásával 51
3.1. A modell alkalmazásának statisztikai eszközei 54
3.1.1. A sokváltozós statisztikai módszerek által szolgáltatott információk 54
3.1.2. Az adatbázis 58
3.2. Iparvállalatok mutatószámainak sokváltozós vizsgálata 60
3.2.1. A mutatószámok főkomponens-analízise 60
3 2 2 Iparvállalatok csoportosítása a mutatószámokból képzett hat főkomponens alapján 62
3.2.3. Diszkriminanciaanalízis a főkomponensek alapján kialakított klaszterekre 63
3.2.4. A vállalatcsoportok rangsorolása a preferált párosítások alapján 66
3.2.5. Iparvállalatok csoportosítása és rangsorolása főkomponensenként 68
3.2.6. Diszkriminanciaanalízis a főkomponensekhez tartózó klaszterekre 70
3.3. Összefoglalás 72
4. Pénzügyi viszonyszámok és a csődelőrejelzés 75
4.1. Hagyományos viszonyszámelemzés a gazdálkodó egységek csődelőrejelzésében 75
4.2. Többváltozós matematikai-statisztikai módszerek megjelenése a csődelőrejelzések területén 76
5. Hazai viszonyokra értelmezett csődmodell kialakítása 79
5.1. A csődmodell kialakításánál alkalmazott statisztikai eszközök 79
5.1.1. Diszkriminanciaanalízis 79
5.1.2. Logisztikus regresszió 81
5.2. Az adatbázis ismertetése 83
5.3. A számítások eredménye 84
5.3.1. Diszkriminanciaanalízis az 1991-es mérlegadatokból származtatott mutatószámok alapján 84
5.3.2. Diszkriminanciaanalízis az 1990-es mérlegadatok alapján 87
5.3.3. Logisztikus regresszió a csődös és a kontroli-vállalatcsoportok 1991-es mérlegadatai alapján 88
5.4. Összefoglaló megállapítások 91
5.5. A csődfüggvények használata 92
5.5.1. A cégminősítés lépései 92
5.5.2. Példa 93
6. A csődmodell továbbfejlesztési lehetőségei és eredményei 95
6.1. Nemzetközi tapasztalatok hasznosítása 95
6.2. Iparági viszonyszámok alkalmazása a hazai gyakorlatban 96
6.3. Nemzetgazdasági ágakat és ágazatokat átfogó hazai csődmodellcsalád (1996) 97
7. Értékközpontú teljesítménymérés 99
7.1. A tulajdonosi tőkeérték (shareholder value) definíciója 99
7.2. Az SHV-módszer elméleti alapjai 100
7.2.1. A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) 100
7.2.2. A számviteli információk problémái 102
7.2.3. Számviteli eredmény és a részvénypiac 108
7.3. Az SHV-módszer alkalmazása stratégiák értékelésére 111
7.4. Az érték alapú teljesítménymérés mutatószámai 112
7.4.1. Az Economic Value Added mutató 113
7.4.2. CFROI 115
7.5. A módszerek összehasonlítása 118
7.6. Érték alapú vállalatirányítás (Value Based Management) 121
7.6.1. Az érték alapú irányítás integrált rendszere 124
ÖSSZEFOGLALÁS 127
mellékletek 135
Irodalom 141
NÉV- és tárgymutató 145

Témakörök