| Előszó | 15 |
| Bevezető | 17 |
| A pénz kialakulásától a modern pénzig | 19 |
| A pénz megjelenése | 19 |
| Bimetallizmus vagy monometallizmus? | 21 |
| A pénzláb | 22 |
| A pénz funkciói | 23 |
| A pénzhelyettesek megjelenése | 24 |
| Vita a pénz mennyiségéről | 27 |
| Összefoglalás | 29 |
| Feladatok | 30 |
| A modern pénz | 33 |
| Kereskedelmi bankok | 34 |
| A kereskedelmi bankok tevékenysége | 35 |
| Központi bank | 36 |
| A központi bank tevékenysége és feladatai | 37 |
| A modern pénz lényege, a pénztömeg meghatározása | 40 |
| A modern pénz teremtésének módjai | 43 |
| Hitelnyújtás | 43 |
| A bank devizavásárlása | 45 |
| Pénzteremtés a bankrendszer egészében | 47 |
| A multiplikátor-hatás | 47 |
| Első alapeset | 48 |
| Második alapeset | 51 |
| Harmadik alapeset | 53 |
| A kártya vár | 54 |
| Összefoglalás | 55 |
| Feladatok | 55 |
| A pénzügyi politika | 57 |
| Monetáris politika | 58 |
| Kötelező tartalék | 59 |
| Refinanszírozás- és rediszkontpolitika | 60 |
| Rediszkontpolitika | 60 |
| Kamatpolitika | 61 |
| Nyíltpiaci műveletek | 62 |
| Erkölcsi ráhatás | 63 |
| A pénzkereslet | 66 |
| Költségvetési politika | 67 |
| A kezdet: 1929-33. | 68 |
| SAY-dogma | 68 |
| Tovább az okok keresésében | 69 |
| A válság mechanizmusa | 71 |
| A beavatkozás mechanizmusa | 72 |
| A beavatkozás eszközei | 73 |
| A monetaristák | 75 |
| Összefoglalás | 76 |
| Feladatok | 78 |
| Függelék. Államháztartás, adók, vámok | 80 |
| Államháztartás | 81 |
| Adózás | 89 |
| Vámok, vámpolitika | 97 |
| A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban | 103 |
| A gazdaság és a pénzügyi rendszer | 104 |
| A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer | 107 |
| A megtakarítás és beruházás kapcsolata | 109 |
| A pénzügyi piacok csoportosítása | 111 |
| A pénzpiac és tőkepiac | 111 |
| A nyílt és zárt piac | 113 |
| Az elsődleges és másodlagos piac | 114 |
| Azonnali és határidős piac | 116 |
| Összefoglalás | 116 |
| Feladatok | 118 |
| Pénzügyi közvetítő intézmények a pénzügyi rendszerben | 119 |
| A közvetett és közvetlen finanszírozás összehasonlítása | 122 |
| A közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények | 123 |
| Összefoglalás | 129 |
| Feladatok | 129 |
| Függelék. Biztosítási alapismeretek | 131 |
| Kárfelosztó és kockázatfelosztó rendszerek | 131 |
| Üzleti alapon működő biztosítók | 133 |
| Biztosítások csoportosítása | 134 |
| Értékpapírok | 137 |
| Befektetési döntések elemzése | 137 |
| A pénz időértékének elve | 138 |
| A kockázat hatása | 142 |
| Értékpapírok csoportosítása | 144 |
| Jog | 144 |
| Hozam | 144 |
| Lejárat | 147 |
| Átruházhatóság | 147 |
| Kötvények | 148 |
| Kötvények árfolyama | 148 |
| A magyarországi kötvénypiac | 157 |
| Néhány apróság a kötvényekről | 162 |
| Részvények | 165 |
| A részvények jellemzői és csoportosításuk | 165 |
| A részvények árfolyama | 170 |
| Egyéb értékpapírok | 179 |
| Letéti jegy | 179 |
| Állampapírok | 180 |
| Közraktárjegy | 181 |
| Záloglevél | 181 |
| És ami kimaradt... (Összefoglalás helyett) | 182 |
| Feladatok | 183 |
| Függelék. Pénzügyi számítások | 187 |
| Örökjáradék | 188 |
| Növekvő örökjáradék | 189 |
| Annuitás (évjáradék) jelenértéke | 191 |
| Annuitás (évjáradék) jövőértéke | 194 |
| Értékpapírpiacok, tőzsde | 197 |
| A pénzügyi piacok és értékpapírpiacok | 198 |
| Az értékpapírpiacok felosztása | 199 |
| Értékpapírpiacok a koncentráltsági fok alapján | 199 |
| A tőzsde | 204 |
| A tőzsdei megbízásokról | 207 |
| A tőzsdék fajtái | 209 |
| A tőzsdeindexek | 211 |
| A tőzsdei kereskedés módjai | 214 |
| Összefoglalás | 216 |
| Feladatok | 217 |
| Ügyletek a pénzügyi piacokon | 219 |
| Azonnali ügyletek | 219 |
| Határidős ügyletek | 220 |
| A határidős piacok kialakulása | 220 |
| Határidős és tőzsdei határidős ügyletek fajtái | 222 |
| A határidős piacok szereplői | 235 |
| Fedezeti ügyletkötők | 235 |
| Spekulánsok | 238 |
| Arbitrázsőrök | 240 |
| Összefoglalás | 242 |
| Feladatok | 243 |
| Bankrendszerek, bankműveletek | 245 |
| Bankrendszerek | 245 |
| Kereskedelmi bankok | 247 |
| A kereskedelmi bankok és a kockázat | 247 |
| Bankügyletek | 250 |
| Passzív és aktív bankügyletek összehasonlítása | 251 |
| Fizetési forgalom lebonyolítása | 253 |
| Bankszolgáltatások | 257 |
| Vállalati hitelnyújtás | 259 |
| A gazdasági környezet vizsgálata | 259 |
| A vállalat pénzügyi helyzetének vizsgálata | 261 |
| Hitelfedezet | 263 |
| A vállalatvezetőség értékelése | 266 |
| Hitelfajták | 267 |
| Fedezet szerinti hitelfajták | 268 |
| Hitel fő technikai formái | 269 |
| Összefoglalás | 270 |
| Feladatok | 271 |
| Függelék. A Lízing | 273 |
| A lízing története | 273 |
| A lízing definíciója | 275 |
| A lízing fajtái | 275 |
| A lízing csoportosítása | 278 |
| A lízing előnyei és hátrányai | 281 |
| Beruházás vagy lízing? | 284 |
| Lízingszabályozás Magyarországon | 285 |
| Függelék. A faktoring | 289 |
| Faktoring szolgáltatások | 290 |
| Export faktoring, import faktoring, belföldi faktoring | 293 |
| A faktoring nemzetközi szabályozása. Nemzetközi faktor csoportok | 294 |
| Függelék. Giroforgalom | 296 |
| Nemzetközi bankári tevékenység | 301 |
| A nemzetközi bankári tevékenység fő területei | 301 |
| A nemzetközi piacon való részvétel formái | 302 |
| A bankok és a külkereskedelem | 305 |
| Kereskedelmi banki háttér | 306 |
| Mely országokban alakítsanak ki a bankok levelezői kapcsolatot? | 307 |
| A külkereskedelmi fizetési forgalom lebonyolítása. A fizetési módok | 308 |
| Átutalás | 308 |
| Beszedvény (inkasszó) | 310 |
| Okmányos meghitelezés (akkreditív) | 313 |
| Összefoglalás | 321 |
| Feladatok | 323 |
| Függelék. A váltó és a csekk | 324 |
| Váltó | 324 |
| A csekk | 331 |
| Függelék. Különleges akkteditívek | 335 |
| Átruházható akkreditív | 335 |
| "Back-to-back" akkreditív | 337 |
| A rulírozó/feltöltő akkreditív (revolving credit) | 338 |
| Az akkreditívből származó bevétel engedményezése | 338 |
| Devizaárfolyamok és devizarendszerek | 341 |
| Devizaárfolyamok elmélete | 341 |
| A vásárlóerő-paritás elve | 342 |
| A kamatparitás elve | 344 |
| Fedezetlen és fedezett határidős devizaügyletek | 346 |
| Fedezetlen határidős devizaügyletek | 346 |
| Fedezett határidős devizaügylet | 347 |
| Egy aktuális kérdés | 348 |
| Devizapolitika és devizarendszerek | 350 |
| Az aranypénzrendszer | 351 |
| Az aranystandard időszaka | 351 |
| Az aranypont-automatizmus | 353 |
| Két világháború között | 355 |
| Az aranydeviza (dollár-standard) rendszer | 356 |
| Infláció és árfolyamok | 360 |
| Fel- és leértékelés: kinek az érdeke? | 361 |
| Kegyelemdöfés: a spekuláció | 363 |
| S mi történt az arannyal? | 367 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 368 |
| Történelmi előzmények | 369 |
| A rendszer | 369 |
| Paritásrács | 370 |
| ECU és valutakosár | 372 |
| Az EMS 1993-as válsága | 374 |
| A magyarországi devizapiac | 375 |
| A valutakosár összeállításának általános elvei | 376 |
| A bankközi devizapiac | 378 |
| Az árfolyammeghatározás rendje | 380 |
| Összefoglalás | 381 |
| Feladatok | 382 |
| Nemzetközi pénzügyi intézmények | 385 |
| Nemzetközi Valutaalap | 385 |
| Az IMF létrehozása | 386 |
| Az IMF szerepének és Alapszabályának változásai | 388 |
| Az IMF szervezeti felépítése | 393 |
| A Valutaalap szerinti konvertibilitás | 396 |
| Az IMF hitelezési tevékenysége | 398 |
| Magyarország és az IMF kapcsolata | 400 |
| A Világbank | 402 |
| IBRD | 402 |
| A Világbank-csoport egyéb tagjai | 404 |
| Összefoglalás | 406 |
| Feladatok | 407 |
| Függelék. Fizetési mérleg | 409 |
| Melléklet: Számviteli alapok | 413 |
| A számvitel feladata | 413 |
| A könyveléstechnika | 415 |
| Az éves beszámoló | 415 |
| Az éves jelentés | 420 |
| Tárgymutató | 425 |
| A könyvben található táblázatok forrásai | 430 |
| Felhasznált irodalom | 430 |
Folytatás Microsoft-tal