Előszó
A kötetben olvasható két tanulmányt a magyarországi kulturális szakemberek (kultúraközvetítők, népművelők, művelődésszervezők, művelődési menedzserek, múzeumi programszervezők, művelődés- és kultúrakutatók stb.) figyelmébe ajánlom. Mindkét tanulmány az ELTE Kulturális Menedzserképző Programon tartott egyetemi kurzus írott változata. Röviden szeretném bemutatni a tanulmányok keletkezésének történetét, a tanulmányok témáit és a szerzőket, és néhány mondattal utalnék a lehetséges tanulságokra.
A Pénzszerzés kulturális célokra - az amerikai modell című tanulmány szerzője Judith K. Mandy PhD, aki az ELTE Kulturális Menedzserképző Programon az 1997/1998-as tanév tavaszi szemeszterében tartott előadásokat és szemináriumi foglalkozásokat.
Dr. Judith K. Mandy az amerikai Bethlehemben (Pennsylvania Állam) működő Lehigh Egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet, szakterülete az angol reneszánsz irodalom. Ezen kívül több mint tíz évig gazdag tapasztalatokat gyűjtött újságíróként, közönségkapcsolatokkal foglalkozó szakemberként, továbbá mint az állam keleti részében ismert allentowni Art Museum pénzszerző (fundraising) kampányainak vezetője. A szerző néhány éve Magyarországra települt át, egy Budapesten működő amerikai főiskola előadója.
Mandy szemináriumai és előadásai azokat a pénzszerzési módszereket tekintették át, amelyeket az Egyesült Államokban a kultúra különböző területein alkalmaznak. Az ELTE hallgatói megvitatták az amerikai kultúra sajátosságait, és azt, hogy az amerikai gazdasági berendezkedés, a kormányzat és a nagyközönség magatartása miként hat ezekre a pénzszerzési technikákra. Újságcikkekből, reklámbrosúrákból és levelekből vett minták, valamint az említett képzőművészeti múzeum, egy művelődési központ és egy egyetemi művészeti központ pénzszerző tevékenységével kapcsolatos esettanulmányok illusztrálták azt, hogy hogyan valósulnak meg a pénzszerzési elvek a gyakorlatban. A szeminárium egyik fő célja az volt, hogy a hallgatókat megismertesse az amerikai modellel, s ezáltal hozzájáruljon egy sajátos „pénzszerzési kultúra" megteremtéséhez a magyar társadalomban. A szeminárium tematikája és a jelen kötetben szereplő tanulmány gondolatmenete, felépítése azonos volt. A fundraising-tanulmány szerzője az írás végére olyan glosszáriumot készített, amely különösen hasznos lehet az angolul tanuló és angol szakirodalmat olvasó kulturális szakemberek számára.
Nehéz röviden summázni Mandy írását. Bár az elmúlt évtizedben igen sok tanulmányt olvashattunk a szponzorálás, mecenatúra stb. általi pénzszerzés témakörében, s 1992 óta, a Program működése óta számos kiváló előadást tartottak nálunk a témáról, ez a tanulmány érdekes és értékes a maga nagy ívű és alapos történeti elemzésével, az amerikai gyakorlat széleskörű bemutatásával.
A Heritage-management (vagy ahogy a fordításban szerepel: a műemlék-menedzsment) története 1995-re nyúlik vissza. A Program munkatársai 1995 októberében Debrecenben, a KLTE-n tartott „Kultúra a piacgazdaságban" című konferencián vették fel a kapcsolatot James Pardoe-val, aki a nagy-britanniai Chesterben oktat. (James Pardoe senior lecturer a chesteri University College Történettudományi Tanszékén. Kutatási és oktatási területe az épített és tárgyi kulturális örökség menedzsmentje.) A debreceni megbeszélések nyomán 1996 júniusában az ELTE Kulturális Menedzserképző Programjának egy munkatársa látogatást tett Chesterben. Ekkor tananyagok és ötletek cseréjére került sor, amelynek olyan vonatkozásai is voltak, mint a felsőoktatási intézmények menedzselése, és kezdett körvonalazódni egy jövőbeni együttműködés terve is. Már akkor úgy láttuk, hogy mind a magyar kulturális (művelődési) menedzserképzés, mind a magyarországi közművelődési-közgyűjteményi munka szempontjából igen hasznosak lehetnek a chesteri tapasztalatok. A TEMPUS Program támogatásával vált lehetővé, hogy James Pardoe az ELTE-re jöjjön és Heritage-management címmel angol nyelvű kurzust tartson az 1998/999-es tanév őszi szemeszterében.
Vissza