Pénz és politika

Előszó

Lassanként szaktudománnyá érik Magyarországon is a politika jelenségeivel foglalkozó tudomány, a politológia. A késői ébredés, de másrészt a napi politizálás csábítása is, csak korlátozottan tette lehetővé a magyar politológusok számára, hogy rendszeresen foglalkozzanak a politikai élet nyugati politikatudományban már feltárt aspektusaival. Bihari Mihállyal közösen elkészített, és a közelmúltban megjelent „Politológia" című kötetünkben e hátrány ledolgozását tűztük ki célul. (Lásd: Bihari/Pokol: Politológia. Universitas Kiadó. 1992.)
Ebben a kötetben a politika világa további aspektusainak feltárását kívánom folytatni. Az első fejezet - a kötet címadó tanulmánya - a politikai tevékenységek finanszírozási formáival foglalkozik, fő hangsúlyt téve az állami pártfinanszírozás kérdéséire. E kérdéskör vizsgálata már azért is figyelmet érdemel, mert a nálunk is létező állami pártfinanszírozásnak ezt a formáját a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítva megsemmisítette már évtizedekkel ezelőtt, és a magyar alkotmánybíráskodás az eddigiekben döntő mértékben a német megoldásokat követte. A következő fejezet a „hivatásos politikus" alakját, típusait és karriervonalaik szabályszerűségeit elemzi, összehasonlítva a fontosabb nyugati országokat és a hazai állapotokat is. A harmadik fejezet a politika nyelvezetéről szól, és a napi politikai harcok alatti mélyebb rétegekben végbemenő nyelvpolitikai küzdelmeket elemzi. Vissza