Szlavóniai (kórógyi) szótár 2. (töredék)

Előszó

A szlavóniai (kórógyi) szótár I. kötetének megjelenése és a II. kötet kiadásának ideje között 5 év telt el, noha már akkor készen volt a II. kötet kézirata is, mint ahogyan most is már elkészült a III. köteté is.
A II. és III. kötetben nagyobb változtatást nem végeztem az I. kötetben alkalmazott szerkesztési elveken. Bírálóim jóindulatú megjegyzéseit azonban figyelembe vettem, amennyire lehetett, korrigáltam néhány megvalósítási formát.
Különösen B. Lőrinczy Évának a Nyelvtudományi Közlemények LXXII. kötet I. számában megjelent ismertetésében szereplő tanácsait szívleltem meg. Ezúton köszönöm meg B. Lőrinczy Évának megértő elemzését. Nagyon jól tudja, hogy milyen nehézségek jelentkeznek a nyelvjárási szótár szerkesztésében, hisz ő maga is hasonló gondokkal küzd az Új Magyar Nyelvjárási Szótár szerkesztésében.
A szótár I. kötete másik bírálójának, Szabó T. Ádámnak (Ural-Altai-sche Jahrbüeher — Band 44. 1972.) a kívánságát — sajnos — nem tudom teljesíteni, nem csatolhatok a könyvhöz hanglemez mellékletet.
Köszönettel tartozom még Bence Sándor adai tisztviselőnek, aki mint született kórógyi nézte át a szótárt nyelvjárási szempontból és javított rajta, ha valami bizonytalanságot tapasztalt. Nagy ügybuzgalommal, szívvel-lélekkel és hozzáértéssel végezte munkáját, mert mint mondta egy alkalommal: „ő az anyatejjel szívta be e csodálatos nyelv különös ízeit". Köszönetet mondok még Molnár Csikós Lászlónak, a Hungarológiai Intézet gyakornokának, hogy az utalások utólagos ellenőrzését elvégezte.
Vissza

Fülszöveg

SZLAVÓNIAI (KÓRÓGYI) SZÓTÁR K-P
Sajátos nyelvi szigetet alkot annak a négy szlavóniai magyar falunak (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) alig négyezer főnyi magyarsága, amelynek nyelvét Dr. Penavin Olga egyetemi tanár immár több mint két évtizede tanulmányozza. E nagyszabású kutatómunka eredményének egy részét (A—J) 1968-ban tette közzé a szerző, most pedig második (K—P) részét veheti kézhez az olvasó, s remélhető, hogy a befejező harmadik rész is hamarosan kötetté formálódik.
Feldolgozó és rendszerező munkája során szerzőnk szem előtt tartotta a magyar nyelvtudomány, különösen pedig a népnyelvi kutatás és a lexikográfia legújabb eredményeit és bevált gyakorlatát. Ennek megfelelően arra törekedett, hogy a szlavóniai (főképp kórógyi) népnyelv egész szókincsét összegyűjtse és feldolgozza, mivel „csak így lehet az illető tájnyelv szókészletére, meglevő, illetve meg nem levő fogalmaira fényt deríteni. így kiderül, milyen formában, alakváltozatban élnek a közszavak, melyek hiányoznak, a gazdasági, társadalmi változások kifejezésére milyen új szavak, milyen másutt nem található idegen, más nyelvből átvett szavak jelentkeznek, melyek a saját tájszavak akár jelentésben, akár alakban, melyeket nem szótáraztak még, melyekhez fűződik néprajzi vagy egyéb érdekesség".
Épp a fentiek folytán nemcsak a nyelvtudomány, de a néprajz iránt érdeklődő tudósok és olvasók megkülönböztetett figyelmére is joggal tart számot A szlavóniai (kórógyi) tájszótár ez újabb kötete. Vissza