Amikor minden darabokra hullik

Fülszöveg

Pema Chödrön amerikai buddhista szerzetesnő Csögjam Trungpa, a híres mester egyik első tanítványa. Amikor minden darabokra hullik című könyve együttérző hangon szólítja meg azokat, akiknek széthullóban van az életük. A kötet Pema Chödrön 1987 és 1994 között tartott beszédeit gyűjti csokorba, olyan bölcsességeket és gondolatokat átnyújtva, melyek enyhíthetnek a nehéz idők fájdalmán, és segítik az olvasót a feldolgozásban és a továbblépésben.
Az írónő elmondja, miként használjuk a szenvedést bölcsességünk, együttérzésünk és bátorságunk növelésére, vagy hogyan teremthetünk nyílt, bensőséges kapcsolatot embertársainkkal. Beszél arról is, hogy milyen eszközökkel fordíthatjuk visszájára rossz szokásainkat, miként állhatunk helyt nehéz, zavaros helyzetekben, vagy hogyan válhatunk együttérzővé.
Az életben többnyire olyankor kerül karnyújtásnyi közelségbe a boldogság, amikor éppen a fájdalom és a szenvedés elől menekülünk. Pema Chödrön szerint akkor cselekszünk a legjobban, ha ilyenkor... Tovább

Fülszöveg

Pema Chödrön amerikai buddhista szerzetesnő Csögjam Trungpa, a híres mester egyik első tanítványa. Amikor minden darabokra hullik című könyve együttérző hangon szólítja meg azokat, akiknek széthullóban van az életük. A kötet Pema Chödrön 1987 és 1994 között tartott beszédeit gyűjti csokorba, olyan bölcsességeket és gondolatokat átnyújtva, melyek enyhíthetnek a nehéz idők fájdalmán, és segítik az olvasót a feldolgozásban és a továbblépésben.
Az írónő elmondja, miként használjuk a szenvedést bölcsességünk, együttérzésünk és bátorságunk növelésére, vagy hogyan teremthetünk nyílt, bensőséges kapcsolatot embertársainkkal. Beszél arról is, hogy milyen eszközökkel fordíthatjuk visszájára rossz szokásainkat, miként állhatunk helyt nehéz, zavaros helyzetekben, vagy hogyan válhatunk együttérzővé.
Az életben többnyire olyankor kerül karnyújtásnyi közelségbe a boldogság, amikor éppen a fájdalom és a szenvedés elől menekülünk. Pema Chödrön szerint akkor cselekszünk a legjobban, ha ilyenkor feladjuk szokásos reakcióinkat, elengedjük elvárásainkat, és az ősi tanításokhoz folyamodunk. Ha a tőlünk telhető legnagyobb nyitottsággal és kíváncsisággal közelebb lépünk fájdalmunk forrásához, megszemléljük azt, megnyugszunk az élet lényegét jelentő otthontalanságban. A káosz kellős közepén felfedezhetjük az igazságot és a szeretetet.
Mindkettő örök és elpusztíthatatlan. Vissza