Fülszöveg
Utry Attila Jevgenij /Jenő/ író, költő, szerkesztő nyugal- ^
mázott főiskolai docens Miskolcon született 1949-ben. ' T^
Irodalmi pályakezdése egybeesik a Kelet írócsoport ^
(1973-2013), a Kelet Könyvek „alternatív kiadó" (1980- ^ ^
2006) alapításával, vezetésével és szerepelt a Kelet Antológiák és Kelet Könyvek sorozatszerkesztő) eként ^^HW
is. Két verses kötet és több prózai mű, tudományos cikk, tanulmány és regény szerzője. Szabó Lőrinc-díjas költő, irodalomszervező. Korábbi könyvei minden esetben más-más műfajban íródtak, de a feldolgozott témák nagyjából azonosak. Nevezetesen a jó és a rossz küzdelme az ember szabad akaratának birtoklásáért; a közösségi kultúra folyamatos megőrzéséért, továbbadásáért; az emberek, népek, vallások kommunikációs zavarainak csökkentéséért.
Ez a könyv a szerző tizedik könyve, a Ragozinka-trilógia harmadik darabja. Stílusát tekintve a prózai műfajok (novella, esszé, elbeszélés, előadás) egységesítése jegyében íródott és új, immár megzenésített...
Tovább
Fülszöveg
Utry Attila Jevgenij /Jenő/ író, költő, szerkesztő nyugal- ^
mázott főiskolai docens Miskolcon született 1949-ben. ' T^
Irodalmi pályakezdése egybeesik a Kelet írócsoport ^
(1973-2013), a Kelet Könyvek „alternatív kiadó" (1980- ^ ^
2006) alapításával, vezetésével és szerepelt a Kelet Antológiák és Kelet Könyvek sorozatszerkesztő) eként ^^HW
is. Két verses kötet és több prózai mű, tudományos cikk, tanulmány és regény szerzője. Szabó Lőrinc-díjas költő, irodalomszervező. Korábbi könyvei minden esetben más-más műfajban íródtak, de a feldolgozott témák nagyjából azonosak. Nevezetesen a jó és a rossz küzdelme az ember szabad akaratának birtoklásáért; a közösségi kultúra folyamatos megőrzéséért, továbbadásáért; az emberek, népek, vallások kommunikációs zavarainak csökkentéséért.
Ez a könyv a szerző tizedik könyve, a Ragozinka-trilógia harmadik darabja. Stílusát tekintve a prózai műfajok (novella, esszé, elbeszélés, előadás) egységesítése jegyében íródott és új, immár megzenésített versekkel is kiegészült. Az első rész eseményei egy kitalált városban Ragozinkában játszódnak, többek között: a Sztaroszta, Péter apostol, Malkus, Pilátus és felesége Klaudia szereplésével, de papok, szerzetesek, Káinista terroristák is helyet kapnak az Ábrahamita vallások küzdelmeiről, (szakadások, kiát-kozások, szeretetlenségek, megbocsátások) szóló Példázatokban. A második rész Beszédei többnyire Miskolcon hangzottak el: a Költészet Napjáról, A jó versről, Az unortodox irodalom-szemléletről, Életminőségről és kultúráról. A harmadik részben tíz új verset olvashatunk, melyek szintén részei a Ragozinka-gondolatvilágnak
A Példázatok, Beszédek és Versek most is aktuálisak, de 38 év múlva -a Nagy Szkizma millenniumára /2054/ - még időszerűbbek lesznek, mert addigra eldől, hogy az elkövetkezendő években, évtizedekben, évszázadokban az emberiség nagyobbik része a kulturális újjászületés útjára lép-e, vagy a halál ösvényein jár tovább? A nyugati jóléti, szabadelvű államok immár kétszáz esztendős ateista gőgje, egoizmusa, a világuralomra törekvő fundamentális hitek és államok nyilván és titkon, tudatosan vagy tudatlanul újabb „égő áldozatra", a kereszténység megsemmisítésére törekszenek/!?/.
A „langyos keresztények" nem akarnak felülemelkedni a szeretetlen raszkolnyik magatartásukon, és olyan erővel ragaszkodni Krisztushoz, hogy bátrabban lehetne szembe szállni „a pokol kapuival".
Lényegében erről is szól ez könyv, mely a Bíbor Kiadó működésének 25. évében jelenik meg, és aktív bekapcsolódásra ösztönöz.
Vissza