Példatár a Tartók sztatikája I-hez

Előszó

A példatár az elméleti jegyzet kiegészítőjéül szolgál, ahhoz szorosan kapcsolódik, s bár nélküle is érthető, haszonnal csak vele együtt forgatható.
A példaanyagot úgy igyekeztünk összeállítani, hogy átfedés lehetőleg ne legyen, ami a jegyzetben benne van, az itt ne szerepeljen és megfordítva. Találni fog az olvasó néhány olyan példát is, melynek gyakorlati jelentősége - a tartó alakja vagy a teher jellege miatt - talán nincs. Ezek azért kerültek a példák közé, hogy valamilyen máshol nem tárgyalt finomság vagy számítástechnikai fogás bemutatható legyen.
A példák legnagyobbrészt hatásábrákra és maximális igénybevételi ábrákra vonatkoznak, melyek közül egy párat bemutatunk sztatika! és kinematikai megoldással egyaránt. Hatásábrák megrajzolásához - anélkül, hogy bárhol is külön említenénk - minden esetben hozzátartoznak az alábbi adatok:
1. Pozitív és negatív tartomány feltüntetése
2. Hatásábrák jellemző ordinátáinak számszerű megadása. Jellemző ordináták töréspontokban és a végpontokban lévők
3. Hatásábrák pozitív és negatív, valamint előjeles összterületének megadása
4. Esetleges zéruspontok helyének megadása
5. A felrajzolt tartó hosszléptéke (pl.: M=l:50, 11=1:100 stb.), valamint a hatásábra ordinátáinak léptéke (pl. 1 cm(=)2 m stb.) ezen adatokat azért nem tüntettük fel, mert nem ismertük előre a megrajzolt ábrák nyomdai nagyítását ill. kicsinyítését. Minthogy sztatikailag határozott tartók igénybevételi hatásábrái egyenes vonalakból állnak, az ábrák mindig felbonthatók háromszögekre és trapézokra. A közbenső ordináták tehát háromszögek hasonlósága alapján számíthatók. Vissza