Előszó
240 éve született Batsányi János polgári költő. A jakobinus mozgalom jelentős alakja, a saruvarga fia, Tapolca szülötte, forradalmár, ünnepelt, majd elfelejtett, száműzetésben elhunyt szellemóriás....
Tovább
Előszó
240 éve született Batsányi János polgári költő. A jakobinus mozgalom jelentős alakja, a saruvarga fia, Tapolca szülötte, forradalmár, ünnepelt, majd elfelejtett, száműzetésben elhunyt szellemóriás. Mi is ünnepeljük, mi, kortársai a XXI. század elején, egy olyan korban, amikor a költészet a háttérlenyomatokban sem szerepel, amikor a pénz világa felé tör az ember, és a Mindent akarja meghódítani, akkor, amikor vérzik a hon száz sebből, amikor újból kettészakították az országot, magyar fúj magyarra, családtagok vitáznak a jobb és a bal oldal helyzetén, amikor szövetségeket kötnek, de ezek felbomlanak a politikában, és az emberek mindentől elfordultan már csak a tévét nézik és a „Nagy O" a napi témájuk, ebben az egzotikus zűrzavarban azzal foglalkozunk, mi megszállottak, hogy egy magyar költő születésnapját illően megünnepeljük és tiszteletére (emlékmegőrzésre) kiadjunk egy, kortárs költők, írók által elképzelt szituációkkal rendelkező könyvet. Amikor számunkra a legfontosabb, hogy azt a költőt próbáljuk „életben" tartani emlékmegőrzéssel, aki ezért a hazáért írt, szenvedett börtönt, és száműzték. Mi visszahozzuk a száműzetésből őt és feleségét, és mai módon tisztelgünk akkori tetteiért, hogy vegyük észre, kell ez az tiszteletadás, emlékmegőrzés, hisz nélküle üresebb volna az irodalomtörténet, szürkébb a magyar költészet. Olyan hiánypótló ez a könyv, hogy kimondani sem lehet. Éltessük tehát Batsányi Jánost, a forradalmi költőt, jegyezzük meg, hogy Petőfit megelőzve írta verseit, európai módon, és sírt e hazáért, s aztán felesége, a „Bécsi Sappho", Baumberg Gabriella, a hűséges asszony is a magyarságért szól. Ne feledjük, Batsányi él. feltámadt e kötetben újra, születésnapján, hogy a kortársak felköszöntsék őt, és megköszönjék életművét.
Vissza