Előszó
Ez a könyv talán túlságosan lírai.
Nem tehetek róla. Szeretem Kínát.
Ez a könyv többnyire külsőt rajzol.
Nem tehetek róla. Nem vagyok régész, politikus, közgazdász, kereskedő, - nem állhattam...
Tovább
Előszó
Ez a könyv talán túlságosan lírai.
Nem tehetek róla. Szeretem Kínát.
Ez a könyv többnyire külsőt rajzol.
Nem tehetek róla. Nem vagyok régész, politikus, közgazdász, kereskedő, - nem állhattam meg tehát egy kérdésnél és nem mélyíthettem el azt.
De szerzetes vagyok. Ezen az úton kellett volna mélyebbre hatolnom...
Nem tehettem. Másfél év nem elég ehhez, őszinteség és igazságérzet kötelezett, hogy csak arról beszéljek, amit másfél év alatt láttam.
Erről akartam képet adni. Olvastam, láttam, tapasztaltam és megfigyeltem - nem éppen jelentéktelen emberek társaságában. Voltak olaszok, németek, franciák, Amerikából, Kanadából, Mexikóból, Kolumbiából, Csiléből és Uruguaiból valók; mind jezsuiták, akikkel együtt tanulom az északi népnyelvet és az irodalmi mandarinnyelvet. Velük jártam Pekinget is. Voltak kínaiak is, huszonnégy nyelvtanárunk közül, akik Önkéntelenül vagy néha kérdéseimre tett válaszukkal segítettek. De mindenekelőtt volt egy magyar jezsuita, pécsi kollégistatársam, akivel egy házban laktunk otthon, együtt itt, s aki sokkal többet dolgozott az anyaggyűjtésen, mint én, de szerénysége nem engedi, hogy megnevezzem.
Vissza