Fülszöveg
Kötetünk bevezetőjében Szabadka zenei életének kibontakozásáról olvasható vázlatos áttekintés, s ezt követi a XX. század első két évtizede zenei eseményeinek részletes bemutatása. Az olvasó bepillanthat minden olyan helyre, ahol abban az időben zene szólt: az iskolába, a színházba, a templomba, a város és Palics parkjaiba és tereire, sőt, az egyes szállodák és mulatók nagytermeibe is. A kultúrát akkor sem kényeztették el különösképpen az emberek, de azért történtek olyan események, amelyek megérdemlik, hogy megmentsük őket a feledéstől.
A különböző színtársulatok és kávéházak vendégművészeinek jóvoltából már korábban is sok zene elhangzott a városban, mindenekelőtt a már három évtizede működő zeneiskola falai között. Hasonlóképpen a kórusok próbatermeiben. Ez volt az az idő, amikor sikerült végre létrehozni egy komplett szimfonikus zenekart, amely rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Kik és hogyan érték el mindezt, arra adja meg a választ ez a könyv. Meg sok egyéb kérdésre...
Tovább
Fülszöveg
Kötetünk bevezetőjében Szabadka zenei életének kibontakozásáról olvasható vázlatos áttekintés, s ezt követi a XX. század első két évtizede zenei eseményeinek részletes bemutatása. Az olvasó bepillanthat minden olyan helyre, ahol abban az időben zene szólt: az iskolába, a színházba, a templomba, a város és Palics parkjaiba és tereire, sőt, az egyes szállodák és mulatók nagytermeibe is. A kultúrát akkor sem kényeztették el különösképpen az emberek, de azért történtek olyan események, amelyek megérdemlik, hogy megmentsük őket a feledéstől.
A különböző színtársulatok és kávéházak vendégművészeinek jóvoltából már korábban is sok zene elhangzott a városban, mindenekelőtt a már három évtizede működő zeneiskola falai között. Hasonlóképpen a kórusok próbatermeiben. Ez volt az az idő, amikor sikerült végre létrehozni egy komplett szimfonikus zenekart, amely rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Kik és hogyan érték el mindezt, arra adja meg a választ ez a könyv. Meg sok egyéb kérdésre is. Hiszen erre az időre esik pl. a Szabad Lyceum létrejötte, a városban mind több és több Európa-hírű művész fordult meg, s a helybeli muzsikusok között is akadt nem egy, aki bárhol az országban méltán tudta képviselni Szabadkát. A bemutatásból nem maradtak ki a különféle rezesbandák sem, hiszen a zene nemcsak zárt helyiségekben, hanem gyakorta az utcán s a tereken is szólt. A legtöbb szó mégis a színházban bemutatásra kerülő zenés darabokról és azok előadóiról esik. A tömérdek név láttán nemegyszer akaratlanul is felkiált az ember: Jé, ő is járt Szabadkán!
A zenével kapcsolatos eseményekről úgy szándékoztam szólni, hogy a könyv ne váljék merő adatfelsorolássá. Arra törekedtem, hogy lehetőleg mindent a kortárs szemével láttassak, aminek elérésében legfőbb segítségem a korabeli sajtó volt. Természetesen egyéb forrásokat is használtam, abban a reményben, hogy ezáltal valóságosabbak lesznek az események, élőbbek az emberek. Ha az olvasó néha elmosolyodik, az sem baj. Az átlagembernek szórakoztató olvasmányt, a kutatóknak pedig bőséges forrásanyagot kínálok, mert egyfajta korrajznak szánom a kötetet, amelynek a középpontjában a zene áll, de érintve van benne sok egyéb is, aminek következtében kibontakozik a XX. század eleji város képe, egy vidéki magyarországi városé, amelynek a trianoni békeszerződés óta - talán szerencsétlen földrajzi fekvése miatt - mintha mostoha sors jutott volna osztályrészül: régi szülei lemondtak róla, az új szülők pedig - úgy tetszik - nem tudnak vele mit kezdeni. Éppen ezért munkám nem csak a szabadkaiak, hanem a határ mindkét oldalán élő magyarok és nem magyarok érdeklődésére egyaránt számot tarthat.
Vissza