Előszó | 5 |
Bevezetés | 7 |
A zsidóság letelepedése Zentán a 18. század utolsó évtizedeiben | 9 |
Források | 9 |
Avarok, kabarok, zsidók... | 10 |
A zsidóság megjelenése az újkori Bácskában | 13 |
A Tiszai korona-kerület zsidósága | 15 |
II. József türelmi rendelete | 16 |
Az új környezet: Zenta | 16 |
Az első zsidók ideiglenesen Zentán | 20 |
A laza közösségtől a szervezett K'hiláig (1797-1867) | 25 |
Ideiglenes vagy végleges haza? | 25 |
A befogadás | 28 |
Foglalkozásbeli váltás | 34 |
Zsidó közösségi élet Zentán a 19. század első felében | 36 |
A zentai zsidóság 1848/49-ben | 38 |
Osztrák abszolutizmus, szerb vajdaság, magyar provizórium, zsidó sors | 42 |
A begyökerezés kora | 44 |
A társadalmi befogadás problémája | 49 |
Politikai község helyett hitközség | 52 |
Az aranykor (1867-1918) | 57 |
A kiegyezések kora | 57 |
Az új lehetőségek városa | 60 |
A zentai zsidóság foglalkozásbeli differenciálódása | 66 |
A társadalmi beilleszkedés zentai kísérlete | 97 |
Lakóhelyi elhelyezkedés | 97 |
Az elemi népiskola kérdése | 98 |
Politikus vagy apolitikus zsidóság? | 100 |
Interetnikai és -konfesszionális társadalmi élet | 102 |
Névmagyarosítás, vegyesházasság, aposztázia | 105 |
A zentai zsidóság és az első világháború | 110 |
Az antiszemitizmus megnyilvánulási formái Zentán | 111 |
Tiszaeszlár és Zenta | 112 |
A zentai sajtó antiszemitizmusa | 115 |
Antiszemita politikusok Zentán | 118 |
A zentai folklór zsidóképe | 119 |
A másság. Zsidó etnikai-felekezeti intézményrendszer Zentán az I. világháború végéig | 125 |
Zsinagóga, imaház, imaszobák (minjánok) | 125 |
Zsinagógai komplexumok (épületegyüttesek) kialakulása | 130 |
Hitközségi szerveződés | 134 |
Hitközségi alkalmazottak | 137 |
A felekezeti oktatás különféle szintjei, formái | 139 |
Közösségi (felekezeti) egyesületek | 148 |
A temető | 161 |
Régi-új haza vagy ősújország? | 169 |
Az impériumváltás következményei | 169 |
A zentai zsidóság gazdasági szerepvállalása a megváltozott körülmények között | 170 |
Kereskedelem | 172 |
Ipar | 178 |
Pénzintézetek | 182 |
Az agrárreform és a zsidóság | 183 |
Zsidó értelmiség a két világháború közötti időszakban | 184 |
Új státus: nemzeti kisebbség | 185 |
Cionizmus zentai módra | 186 |
A revizionisták | 196 |
A baloldal | 198 |
Interetnikai kölcsönhatások 1941-ig | 203 |
A kettős kötődés problémája és a lojalitás kérdése | 203 |
Szerb és magyar antiszemitizmus | 205 |
Pozitív reflexiók | 209 |
A hagyományok továbbéltetése | 210 |
Zsidó etnikai-felekezeti intézményrendszer 1918 és 1941 között | 213 |
Az autonóm ortodox hitközség | 213 |
Az ortodox szefárd hitközség | 222 |
Kapcsolatok a két hitközség között | 230 |
A zentai zsidóság és a vészkorszak | 231 |
A visszatért Délvidék | 232 |
A diszkrimináció zentai példái | 238 |
A német megszállás és a deportálások | 241 |
A helybeli nem zsidók felelősségének kérdése | 243 |
Epilógus: a visszatérők | 244 |
Illusztrációk jegyzéke | 251 |
A könyvben előforduló rövidítések jegyzéke | 257 |
Levéltári fondok, múzeumi és könyvtári gyűjtemények | 257 |
Adatközlők | 260 |
Bibliográfia | 261 |
Függelék | 275 |
Az első világháborúban részt vett zentai zsidók névsora | 276 |
A vészkorszak zentai zsidó áldozatainak névsora | 287 |
Adler Gizella visszaemlékezése a deportálásra | 331 |
Zsidó ünnepekről, szokásokról | 335 |
Kronológia | 339 |
Héber, illetve jiddis fogalmak kisszótára | 345 |
Illusztrációk jegyzéke | 349 |
Névmutató | 353 |