Előszó
HÉT
1993 októbere
Anya bokája vékony. Nézem az ágy alól. Ide bújtam el, mert rendetlen voltam megint.
Anya nem tudja, hogy itt vagyok, próbálom halkan venni a levegőt, nehogy észrevegyen. A...
Tovább
Előszó
HÉT
1993 októbere
Anya bokája vékony. Nézem az ágy alól. Ide bújtam el, mert rendetlen voltam megint.
Anya nem tudja, hogy itt vagyok, próbálom halkan venni a levegőt, nehogy észrevegyen. A szekrénynél áll, pakolja ki a ruhákat, és dobálja az ágyra. Motyog valamit, nem értem, talán azt: Józsi, gyere be, de azt se tudom, ki az a Józsi. Lépteket hallok, megjelenik egy férfizokni, nézem a vastag bokát, és duruzsol egy mély hang, majd hallom, ahogy liheg, anya meg kacag. Azt mondja: Józsi, ne. Józsi nevet, de ez nem valamiféle kedves nevetés. Aztán a bokáik egymással szembe fordulnak, és cuppogást hallok.
Nyirkos lesz a tenyerem, és nagyon kell pisilni, de nem merek megszólalni. Be is csurog egy kicsi a bugyimba, hirtelen odakapom a kezem, és szorítom, hogy ne jöjjön ki több, mert akkor majd azért is kikapok. Nem értem, mit keres itt anya ezzel a Józsival, nem tudom, hol van apa, mi lesz, ha majd
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal