Pedagógusok arcképcsarnoka 2012

Fülszöveg

RÉSZLETEK EÖTVÖS JÓZSEF BESZÉDEI C MŰBŐL (I. KÖT.)
Eötvös József mint vallás- és közoktatási miniszter 1848. aug. 3-án törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban az elemi oktatásról. A törvényjavaslat vitájában elhangzott felvetésekre a miniszter válaszolt. Ezekből közlünk néhányat szöveghűséggel, nem minden tanulság nélkül.
„Kérdem a háztól, akar-e mindent elkövetni, hogy e párszó: »szabadság és egyenlőség« valósággá váljék? Nevelés nélkül az egyenlőség semmi; nem egyéb, mint puszta szó; a nevelés az, mely által az alsó néposztálybeliek az állam által nekik adott jogok élvezetére képesekké tétetnek. [ ] ám a politikai jogokat nem csak a törvény adja, hanem adja a személyes képesség is. A politikai jogok megadása akkor, mikor miveletlenség miatt a népnek egy nagy része mások vezérletének van kitéve, magában semmi, s mennyivel több szabadság áll törvényben, annál nagyobb lesz azon valóságos különbség, mely a mivelt és nem mivelt osztályok között létezik."
„Csak némi... Tovább

Fülszöveg

RÉSZLETEK EÖTVÖS JÓZSEF BESZÉDEI C MŰBŐL (I. KÖT.)
Eötvös József mint vallás- és közoktatási miniszter 1848. aug. 3-án törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban az elemi oktatásról. A törvényjavaslat vitájában elhangzott felvetésekre a miniszter válaszolt. Ezekből közlünk néhányat szöveghűséggel, nem minden tanulság nélkül.
„Kérdem a háztól, akar-e mindent elkövetni, hogy e párszó: »szabadság és egyenlőség« valósággá váljék? Nevelés nélkül az egyenlőség semmi; nem egyéb, mint puszta szó; a nevelés az, mely által az alsó néposztálybeliek az állam által nekik adott jogok élvezetére képesekké tétetnek. [ ] ám a politikai jogokat nem csak a törvény adja, hanem adja a személyes képesség is. A politikai jogok megadása akkor, mikor miveletlenség miatt a népnek egy nagy része mások vezérletének van kitéve, magában semmi, s mennyivel több szabadság áll törvényben, annál nagyobb lesz azon valóságos különbség, mely a mivelt és nem mivelt osztályok között létezik."
„Csak némi felvilágosítást adok, mert oly valami kerestetik e törvényjavaslatban, mi nincs benne, hogy t.i. a gazdagabb polgároknak kedvezéseket nyújt, mig a szegényebbeket nyomja. Mikép méltóztatott ezt a törvényjavaslatban feltalálni, nem vagyok képes felfogni, minthogy világosan kimondja: a község által kivetett iskolai adó az országos adónak öt százalékát nem haladhatja, s ennek fizetéséhez minden lakos és birtokos azon arányban járul, melyben egyéb közterheket visel. Ha az általános adóztatási kulcs az országban igazságtalan, az ellen nem tehetek semmit, ha az általános adóztatási kulcs kedvező a gazdagokra, és nyomja a szegényt, nem igazithatom meg; de hogy az iskolaadó egyenlő arányban fog kivettetni a szegényekre és gazdagokra az adóztatási kulcs szerint, az e törvényjavaslatból tökéletesen világos."
„A tisztelt ház egy előbbi szakaszt elfogadva, kinyilatkoztatta azon meggyőződését, hogy az elemi oktatás csak akkor lehet jó állapotban, ha arra a községnek élénk befolyás engedtetik, azaz: ha a községi élettel erős kapcsolatban létezik. [ ] A ministerium meghatározza az egész országra nézve az általános qualificatiót s kimondja, hogy az ilyen vagy olyan egyén képes arra, hogy elemi oktató lehessen. De az egyes községre nézve a speciális alkalmazást jobban meg tudja itelni a község maga, mert az alkalmas egyének közül kiszemeli azt, kihez legtöbb bizalma van. És a bizalom nem mellékes dolog, mert ha a községnek a falusi oktatóhoz bizalma nincs, veszélyeztetik az egész nevelés." Vissza